Méhészet Gomboson

 


MÉHÉSZ TALÁLKOZÓ

Július 9-én az apatini Banja Junaković Gyógy-és Rekreációs Központban a nyugat-bácskai méhészek találkozójára került sor. A vendégek fogadása a délelőtti órákban kezdődött, az újvidéki Jovan Živanović és a makedóniai Matica méhész egyesület képviselőinek fogadásával. A vendéglátók bemutattak egy mag-napraforgó ültetvényen található méhészetet a vendégeknek.

         A tanácskozás résztvevői a déli órákban hajókiránduláson vettek részt, majd a gyógyfürdő éttermében közös ebéden találkoztak és társalogtak szakmai kérdésekről. A találkozón a gombosi méhészek is képviseltették magukat.

         A délutáni órákban szakmai előadásokra került sor.

Ibolya, 2011. 07. 11.      


HARMINC ÉVES A GOMBOSI MÉHÉSZ EGYESÜLET

 Június 26-án a gombosi Vadászotthon egy jelentős rendezvény színhelye volt. A gombosi Méhész egyesület vendégül látott több vidéki méhész egyesületet az egyesület harminc éves fennállása alkalmából. A találkozó keretében szakmai előadások hangzottak el, sor került baráti és szakmai jellegű megbeszélésekre is. A méhészek a gombosi sírkertben virágcsokrokat helyeztek el elhunyt méhész társaik sírján, és kegyelettel megemlékeztek személyükről.

A gombosi méhészek évek óta ápolják a kapcsolatokat a közeli és a távolabbi vidékek egyes méhészegyesületeivel, a külföldi egyesületek közül a Bajai Méhész egyesülettel is szép együttműködést alakítottak ki. A bajai méhészek egy csoportja idén is meglátogatta az ünnepi rendezvényt.

A gombosi méhész egyesület a Tamaskó József nevet viseli, a tagok jelentős figyelmet szentelnek a szakmai összejöveteleken való részvételekre, a folyamatos szakmai továbbképzésre, az új ismeretek elsajátítására, a szakmai rendezvényeken, kiállításokon való részvételre, és a hivatás tudnivalóinak a fiatalabb nemzedékeknek való átadására.

Gombos környékének természeti adottságai lehetővé teszik a méhészeti tevékenység fejlődését. A mezőgazdasági tevékenységben lassan ismét megfelelő figyelmet kezdenek fordítani a méhek szerepére a természet tényezőinek életfolyamataiban.

A méz táplálkozástani elemzésének ismertetése olyan megalapozott reményre ad okot, hogy egyre több ember étkezési kultúrájában szerepel e fontos táplálék. A virágpor, a propolisz, a méhviasz és más termékek a gyógyászatban és a szépségápoló iparban is fontos alapanyagokat képeznek.

         A szakmai-baráti találkozón a vendégek megkóstolhatták az ízletes báránypörköltet, és a késő délutáni órákig társalogtak szakmai és baráti témákról.

Ibolya, 2011. 06. 30.    



Bemutatkozás:

     
Az akácosok, a nagy kiterjedésű virágos rétek lehetővé teszik a méhészetnek gazdasági ágként való létezését. Méhészettel sokan foglalkoztak a múltban és foglalkoznak ma is.
       A gombosi méhészek visszaemlékezései szerint az 1880-as évektől kezdve űzik ezt a hasznos foglalkozást. Ezekben az években legtöbben gyékénykaptárt használtak. Az 1920-as években jelentek meg a ládakaptárok. Ebben az időben háromféle kaptárt sorolhatunk fel:

1. Neizer-féle kaptár,
2. Rakodó rendszerű kaptár,
3. Fekvő-lapozó rendszerű kaptár.

        Gomboson TAMASKÓ JÓZSEF korabeli méhész saját elgondolása szerint elkészített kaptár ismerté vált egész Európa szerte, mint a TAMASKÓ-féle kaptár. Ezekkel a kaptárokkal elvándorolhattak a méhcsaládokkal oda, ahol a legmegfelelőbb volt a méhlegelő, Gomboson még ma is alkalmazzák ezeket a kaptárokat.
        Az 1930-as években olyan méretű volt a méhészkedés, hogy szaklapot adtak ki Jugoszláviai méhészet címen. Apatinban nyomtatták a Szabadi Gyula-féle nyomdában, szerkesztője Tamaskó József volt.  A háború után a méhészeti lapot Topolyán, majd Szabadkán adták ki. Tamaskó József továbbra is közreműködött benne, írásai jelentek meg rendszeresen.




 

            Falunk területén leginkább fűz-, akác-, vegyes- és napraforgómézet pörgetnek. A füzet áprilisban, az akácot májusban, a nyári növényeket júniusban és júliusban, a napraforgót szintén júliusban.
                A hetvenes években a gombosi méhészegyesületnek körülbelül 40 tagja volt és 500 méhcsaládot tartottak számon.  Méhészenként a méhcsaládok száma nagyon különböző: 3-35 család.  A mézet házi gyógyszerként használták, a többletet mézkereskedők vásárolták fel. Ebben az időben az ismert gombosi méhészek: Tamaskó József, Vinkó Jnos, Bajcsi György, Buzási József, Loboda János, Loboda Endre, Lovász István, Terzics Lajos és mások.
                 Eddig az idézet az 1978-ban Gomboson kiadott falutörténelem könyvből Jung Károly szerkesztésében.