Akár 25%-kal is emelkedhet a következô idôszakban a sertéshús, 10-15 százalékkal pedig a belôle készült termékek ára. A Romániai Húsipari Egyesület elnöke azt jelentette be, hogy ha nem szûnnek meg, vagy nem csökkennek a behozatali vámilletékek, szinte biztos az áremelkedés. Sorin Minea szerint a vágott sertés jelenlegi ára közel kétszerese az év eleji 45-55 ezer lejes árnak. Hozzátette: minden termelô maga dönti el az áremelés idôpontját, költségeinek függvényében.

Két órára kiürítették a bukaresti Henry Coanda légikikötôt tegnap, miután gyanús csomagot találtak a repülôtér nagycsarnokában. A pirotechnikusok kiérkezését megelôzôen, 14.30–kor kezdték meg a kiüríttetést, és a leszálló gépek utasait sem engedték be a reptér betonjáról. A csomag átvizsgálása után kiderült, hogy hamis riadóról volt szó, így az utasok 16.10–kor visszatérhettek az épületbe. A helyszínre vezényelt tûzszerészek különösen komolyan vették a riadót, a szeptember 12–ei dátum miatt, hiszen három évvel ezelôtt szeptember 11–én követték el a New York–i ikertorony elleni merényletet.

• Hárommillió dolláros kártérítést ítélt meg a román bíróság Ion Mihai Pacepa generálisnak, a volt román titkosszolgálat – a Securitate – egykori tisztjének.

• A román gazdasági minisztérium értékelése szerint ebben az évben akár a 2,5 milliárd eurót is elérheti a külföldi befektetések összege Romániában, amely 1,1 milliárddal több, mint az elôzô évben

• Hatékony megoldást kell találnia az önkormányzatoknak, hogy csökkenteni lehessen a hôenergia árát, és nem szabad elfogadniuk, hogy az ár tükrözze a hôenergia elôállítási rendszerének hiányosságait – jelentette ki pénteken Adrian Nãstase román kormányfô.

• Románia gazdasága 6,6 százalékkal bôvült az elsô fél évben a tavalyi elsô fél évhez képest, az ipari termelés 5,3 százalékkal volt nagyobb júliusban, mint az elôzô év ugyanazon idôszakában júliusban az infláció tizenkét havi üteme 12,1 százalékra nôtt a júniusi 12,0 százalékról

• Pert indított a strasbourgi emberi jogi bíróságon a román állam ellen az a férfi, akinek a házát, a garázsát és az autóját is tönkretette egy lezuhanó MiG 21 Lancer vadászgép. A károsult elmondta, hogy a baleset több mint két hete történt, de a hatóságok nem léptek semmit az ügyben.

Miután az 1998–as felbomlást követôen 2000–ben újjáalakult, a tegnapi, 14. Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozón nem lépett a színpadra az 1976–ban létrehozott, valódi Rozsmalint, amely a településnek az elmúlt 29 évben hírnevet szerzett, az országban, és külföldön egyaránt. Bár a tegnapi rendezvény színvonalán egyáltalán nem volt tapasztalható a településen fennálló, politikai, illetve személyes érdekeken alapuló ellentét, a bogdándiak azért jól tudják: a sikeres néptáncfesztivál ellenére a feszültségek továbbra is jellemezni fogják a magyar közösség hétköznapjait.

A megyei politikai élet vezetô csoportosulásainak képviselôi igen fontosnak tartották azt, hogy jelen legyenek az idei, 14. alkalommal megtartott Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozón — közelegnek a parlamenti választások, ugyebár — ,amely ezúttal valóban minden, tájainkon élô nemzetiség hagyományait felvonultatta. A rendezvényt Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye újdonsült esperese, lelei lelkipásztor igehirdetése nyitotta meg, amelyet követôen Bojan Aurel, a község polgármestere üdvözölte a jelenlévôket. Az elöljáró fontosnak tartotta elmondani azt, hogy a néptánctalálkozóért néhai Sipos Lászlónak jár a köszönet, akinek tiszteletére egy perc néma csenddel adózott a közönség. A polgármester tartalmas beszédének egyetlen szépséghibája az volt, hogy az RMDSZ szenátorát Szabó Károly helyett Szabó Királyként üdvözölte — miközben egyelôre nincsenek információink arról, hogy a tisztségviselô erre a posztra is jelentkezett volna. Bojan kiemelte: a fesztivál a multikulturalitás példája, amelynek igen fontos szerepe lesz az EU–csatlakozást követôen.

Bár ezúttal csak két román táncegyüttes lépett fel a tizenháromból, az SZDP megyei emberei itt is igen szép számban megjelentek. Valer Marian, Szatmár megye prefektusa ugyancsak a nemzetiségek együttélésének példájaként említette a fesztivált, amelyet — fogalmazott — nem szabad hagyni, hogy egyes politikai érdekek diszkriminatív célokra kihasználjanak, és azt sem szabad engedni, hogy a költségvetési összegek leosztása Bogdánd esetében politikai hovatartozás szerint történjen.

Szabó Károly szenátor eddig mindig jelen volt a néptáncfesztiválon. Ez alkalommal azt a kérdést firtatta: mit keres a politikum egy ilyen kulturális rendezvényen? Válaszában kifejtette: a politika törvényes keretet ad a különbözô nemzetiségek identitásának a kifejezésére, anyagi hátteret jelent, és, mint mondta, ami a legrosszabb: egyesek kampánycélokra használják fel ezeket az alkalmakat, amit nem lenne szabad hagyni. Mészáros Lôrinc iskolaigazgató, a fesztivál kommentátora rámutatott: addig, amíg a három évvel ezelôtti szeptember 11. óta a terrorizmus állandó fenyegetettségben tartja ma is a világot, a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó jó példa arra, hogy a másság elsôsorban értéket jelent, egymás elfogadását. George Vulturescu üdvözlését követôen végre kezdetét vehette az, amire valójában — igen szép számban — összegyûltek az emberek a fesztiválnak hagyományosan helyet adó színpad körül. Az elmúlt évekhez viszonyítva jóval több volt a romániai magyar, illetve a magyarországi táncegyüttes. Felléptek: a bogdándi Rozsmalint fiatal csoportja és a helyi iskola csoportja, a Barabás községi (Magyarország) Bodzaforduló, a szatmárnémeti Cununita, az ajkai (Magyarország) Csalinga, az avasfelsôfalui táncegyüttes, a szakolyi (Magyarország) néptánccsoport, a kalotaszentkirályi együttes, a szilágycsehi Berkenye, a sepsiszentgyörgyi Fenyôcske, illetve Szilágyi Ferenc, sámsoni (Szilágy megye) népdalénekes és Gyulay István, szatmárnémeti tárogatómûvész.

Bár az elôadás alatt erre egyetlen szóval sem történt utalás, a helybeliek igencsak hiányolták azt, hogy az 1976–ban alakult, valódi, ôsi Rozsmalint táncegyüttes nem lépett színpadra. Mint megtudtuk, ennek az az oka, hogy komoly nézeteltérések támadtak az utóbbi idôben a csoport fenntartását illetôen, és ezek következtében a tagok egyszerûen nem akartak a színpadra állni. Nagy Juliánna, a rendezvény fô szervezôje elmondta: a dolognak elsôsorban politikai háttere van.

— Egyesek kisajátították az utóbbi idôben a Rozsmalintot — mondja. — Több régi táncost más személyekkel helyettesítettek, és anélkül léptek fel több külföldi rendezvényen, hogy arról bennünket — a csoport 2000–ben, hivatalosan megválasztott vezetôségét — értesítettek volna. Az idei néptánctalálkozó megszervezésében a településrôl egyedül Mészáros Lôrinc igazgató úrtól kaptam segítséget, de nagyon sokan mindent megtettek, hogy keresztbe tegyenek. Például a régi ruhákat még mindig nem kaptuk vissza, és a CD–t sem akarták a rendelkezésünkre bocsátani a mai alkalomra. Úgy gondolom, egyesek összekeverik a politikát a kulturális élettel, és ezt nagyon sajnálom. Miután szegény Sipos Laci meghalt, új vezetôsége lett a Rozsmalintnak: jómagam, Kilin Katalin, illetve Debreni Miklós. De egyeseknek — leköszönt községi vezetôknek — tulajdoníthatóan a valódi Rozsmalint szétszóródott, minket pedig félreállítottak. Annyit megígérhetek, hogy újra fogom alakítani a régi Rozsmalintot, amely az elmúlt idôszakban — mivel 1998–ban is megszüntették — igen nehéz idôszakot élt át, személyes és politikai érdekek miatt. Egy hete például még egyetlen tánccsoport sem volt Bogdándon, most pedig kettôvel is sikerült színpadra állnunk, ami bizakodásra ad okot.

Az üggyel kapcsolatban megpróbáltuk kikérni néhány, az eredeti, 1976–ban alakult Rozsmalint táncosának a véleményét is. Nyilatkozni egyikük sem kívánt. Úgy tûnik, Bogdándon az idei helyhatósági választások elôtt kialakult nézeteltérések még hosszú idôre meg fogják határozni a községi közéletet. Kár a Tövishát ezen településéért, ahol megyénkben talán még a legintenzívebben élnek a magyar hagyományok...

Fodor István

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és mûemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédô és Emlékhely Bizottság. A tizedik alkalommal megrendezett Honismereti Konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeirôl. Az elsô két napnak a Bocskai– és Rákóczi–szabadságharcról, illetve Jókai Mór partiumi kötôdéseirôl szóló elôadás–sorozatát tegnap Avas–vidéki kirándulás zárta. Kiosztották továbbá a 2004–es Fényes Elek Díjakat.

A hagyománynak megfelelôen a Szózat eléneklésével vette kezdetét az idén is a neves tudományos tanácskozás, majd Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket a Sárközújlaki Mezôgazdasági Líceum konferenciatermében péntek délelôtt. Besenyôdi Attila adorjáni református lelkipásztor tartott ünnepi áhítatot és mondott áldást ezután. A lelkész kiemelte: Istentôl kapott felelôsség az, hogy az ember átadja a következô nemzedéknek mindazt, amit az ôsök ráhagyományoztak, és elsôsorban ez a szerepe ennek a konferenciának. A Sárközújlaki Mezôgazdasági Líceum történetérôl, illetve a mai állapotokról Popescu Monica igazgatónô tartott rövid ismertetôt, Sebesi János, a község polgármestere pediglen a mai Sárközújlakot mutatta be, elsôsorban a helyhatósági, gazdasági, kulturális, oktatási helyzet felvázolására összpontosítva. Kerekes József, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elôadótanácsosa Bocskai és Rákóczi szellemiségérôl ejtett néhány szót, kiemelve azt: a két személyiség egy olyan kor szellemiségével feszült szembe, amikor a felekezeti hovatartozás, a nemesi cím a magyar társadalom legmeghatározóbb tényezôinek számítottak.

Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság elnöke az elfoglaltsága miatt távol maradt Szabó István megyei tanácselnök helyett mondott köszöntôbeszédet, rámutatva: a kilenc évvel ezelôtt elindított konferencia lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején ôseitôl megkapta.

A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezômunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Az idén megyénkbôl Bara István részesült az oklevélbôl és emlékplakettbôl álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kôröskisjenôi Csanádi János mellett.

Bara István laudációját Kiss Kálmán helytörténész, a túrterebesi általános iskola igazgatója olvasta fel. Bara István 1949. december 30–án született Szatmárnémetiben, iskoláit Halmiban, a megyeközponti Mihai Eminescu Líceumban, a kolozsvári Mûszaki Fôiskola civil, mezôgazdasági és ipari építkezések karán végezte. 1973 és 1989 között elôbb gyakornokként dolgozott a Szatmár megyei tervezôintézetben és a megyei néptanácsnál, majd a város polgármesteri hivatalába került. 1990–1992 között a prefektúrán töltött be elôadói, mûszaki felügyelôi tisztséget, ezt követôen lett megalakulásától a Szatmár Megyei Tanács elôadója, ahol jelenleg az urbanisztikai és területrendezési osztály vezetôje. Ezek mellett szakelôadó a szatmári és nagykárolyi református egyházmegyékben, és jelenleg is tagja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mûszaki kollégiumának. A Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaságba annak megalakulásakor belépett, ahol 1993 óta elnöki feladatkört lát el. Nevéhez fûzôdik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csûry Bálint–emléktábla elkészítése. 1998 óta tagja a PBMEB–nek, ahol 1999–ben alelnökké választották. Ugyancsak tagja az Erdélyi Mûemlékrestaurátorok Egyesületének, az EMKE–nek, a EMT–nek, és a borsi (Szlovákia) II. Rákóczi Ferenc Társaságnak. Tevékenységi köre: egyházi mûemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása.

A díjak átadása után emléklapokat kaptak az idei konferencia Sárközújlakon való megszervezésének fôbb támogatói: Sebesi János, Anzik Albert, Besenyôdi Attila, Tar László, Báncsi János, Antku Erzsébet.

A plenáris ülést Anzik Albert helytörténész elôadása nyitotta, aki Sárközújlak múltjáról tartott ismertetôt a résztvevôknek, és bemutatta az általa írt monográfiát. Az elsô napi elôadás–sorozat a sárközújlaki világháborús emlékmû megkoszorúzásával, a második napi konferencia istentisztelettel ért véget: a két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, mûemlékvédelmi elôadás hangzott el. A Szatmár megyei szakemberek közül dr. Bura László (Helytörténetírásunk buktatói), Fazekas Lóránd (A szatmáriak Jókai–tisztelete) és az ombodi Székely Antal (Dr. Vass Sándor állatorvos) tartottak elôadást.

Tegnap a konferencia résztvevôi az Avas–medence fontosabb mûemlékeit, sajátos értékeit tekintették meg: a vámfalui fazekasmûhelyt, az avasfelsôfalui falumúzeumot, a bikszádi kolostort és ásványvízforrást, a kôszegremetei református templomot és Széchenyi–emlékmûvet.

Fodor István

A fenti zsoltáridézet most már szatmárnémeti egyetlen magyar ajkú görög katolikus közösségének templomára is szó szerint értendô, hiszen az István tér melletti templomra a múlt hét folyamán szerelték fel a diszkivilágításhoz szükséges felszereléseket. Ezt ünnepelték meg és szentelték fel a Szent Miklós–templomban a tegnap délelôtt 11 órakor kezdôdött hálaadó szentmisén, amelyen részt vett Ilyés Gyula polgármester, Kabai István szatmárnémeti RMDSZ–elnök és a kivitelezô, Erdei Péter is.

Ifjabb Pallai Béla nagypeleskei parókus ünnepi prédikációjában nem felejtette el megemlíteni azt a közel háromszáz évvel ezelôtti eseményt, amikor, 1740–ben, a leégett fatemplom és paplak helyére újat épített a városvezetéssel közösen az akkori görög katolikus közösség. Akárcsak akkor, most is segítséget kaptak, hiszen a diszkivilágítási munkálatokat is jelentôs részben támogatta a szatmárnémeti önkormányzat.

Idôsebb Pallai Béla, aki 1990 óta szolgál a szatmárnémeti görög katolikus templomban — miközben, pap hiányában, éveken keresztül Nagykárolyban is misézett —, elmondta, ez egy újabb fontos lépés a lassan–lassan, de egyre inkább szépülô Szent Miklós–templom történelmében, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítettek az évek óta tartó munkában. A szatmárnémeti görög katolikusok ugyanis évek óta dolgoznak templomuk bôvítésén, hiszen a múlt évtized közepén kinôtték a régit, ezért összefogással és közös munkával kibôvítették azt, ami most már nem csak nappali fényben, hanem éjszaka is képes ragyogni. "Sok–sok évi munka, sok–sok évi gond után lassan minden megvalósul, mert az Úristen velünk van, és általunk munkálkodik. Templomunk megvilágítása Istentôl kapott ajándék, azonban köszönetet kell mondanunk a polgármesteri hivatalnak, a polgármesternek, a kivitelezônek, és minden szorgos segítônek, hiszen mindannyiunk összefogásának az eredménye ez" — mondta.

(simon)

Még a 2002–es évre sem fizette ki az ingatlanadót a vetési ipari parkot mûködtetô magánvállalat, amelynek immár az idei elmaradást is beszámítva, nem kevesebb, mint 800 millió lej körül lehet az állammal szembeni tartozása — tájékoztatta lapunkat Juhász Lajos, a község polgármestere. Az elöljáró elmondta: a napokban az önkormányzat illetékeseivel felkereste a cég vezetôit, és amennyiben belátható idôn belül azok nem kezdik meg a törlesztést, a polgármesteri hivatal peres úton fogja behajtani a kintlevôséget. A vállalat által fenntartott ipari parkon belül különben 11 cég tevékenykedik. Vetés községben az év hátralévô idôszakában mintegy 400 millió lejnyi idei adót kellene beszedni. Más cégekkel nincs különösebb gond a fizetés tekintetében.

(fi)

Annak ellenére, hogy a kivitelezési tervek készen vannak, ebben az évben a hamarosan kedvezôtlenné váló idôjárás miatt csak a belsô munkálatai kezdôdhetnek meg a szatmárnémeti tûzoltótorony–felújításnak. Ilyés Gyula polgármester a múlt heti tanácsülésen elmondta, az ilyesmirôl havi ülésein döntô mûemlékvédelmi hatóság engedélye az, ami hiányzik, e nélkül pedig a kivitelezô nem kaphatja meg az építkezési engedélyt, és így nem láthat munkához.

(pcx)

— Egy új, hideg vizes medencének a tasnádi strand területén történô kialakítása céljából már cégekkel is felvettük a kapcsolatot — mondta érdeklôdésünkre Mitrasca Vasile polgármester, aki hozzáfûzte: — Van rá pénzügyi lehetôségünk, így a munkálatot mielôbb be akarjuk indítani, hogy a medence jövô júniusig kész is legyen.

A polgármester elmondta: az erre a célra rendelkezésre álló pénz az idény folyamán a strandon elért bevételekbôl, valamint azoknak a 120 négyzetméteres telkeknek az eladásából származik, amelyeken hétvégi házak épülnek. A leendô 650 köbméter ûrtartalmú medencében feszített víztükröt alakítanak ki, ami azt jelenti, hogy a vizet állandó forgásban tartják, illetve folyamatosan szûrik, tisztítják.

boros

Szeptember 24-én Ôszi néphagyományok ünnepe határon innen és túl címmel olyan egész napos szüreti mulatság lesz Nyírbátorban, amelyet a helyi önkormányzat Nagykároly testvérváros elöljáróságával közösen rendez, az Európai Unió PHARE CBC Kisprojekt Alap támogatásával. Annak érdekében, hogy a benevezôk rendelkezésére elegendô idô álljon a felkészülésre, illetve a pályamunkák elkészítésére, a rendezvény keretében 8-10 éves általános iskolás korosztályú nyírbátori és nagykárolyi diákok részére meghirdetett rajz–, valamint mesemondó versennyel, illetve a két város 8-18 éves fiataljai számára meghirdetett prózaíró versennyel kapcsolatos tudnivalókat már korábban közöltük az SZFÚ-ban. Amint a szervezôktôl idôközben megtudtuk, a magyarországi fél az esemény alkalmából buszokat küld Nagykárolyba, amelyekkel kb. 150 itteni (útlevéllel rendelkezô!) személy térítésmentes oda-, illetve visszaszállítását biztosítják. Bôvebb tájékoztatással a Nagykárolyi PolgármesteriHhivatal 1-es számú, ún. Ügyfélfogadási Irodáján, illetve a 861440-es telefonszámon szolgálnak. Jelentkezni ugyanitt lehet, Kiss Istvánnál.

(boros)

Az uniós csatlakozás idôpontjára, az EU többi országához igazítandó árak miatt 600 euróra fog emelkedni az égetett szesz hektoliterenkénti ára, tudtuk meg a Pénzügyi Igazgatóságon. Ez ma literenként több mint 240 ezer lejt jelentene. Kicsit enyhít ugyanakkor a termelôk gondjain, hogy a luxusadóként megfizetett magas árrést csak a szeszes ital értékesítése esetén számolja majd fel az adóhivatal, tehát elôállítás és saját fogyasztás esetén a magas ár nem lép érvénybe. Becslések szerint Szatmár megyében 100 ezer liter házipálinkát fôznek ki évente.

(p)

Ma este 8 órai kezdettel a szatmárnémeti filharmóniában dzsesszkoncert. Fellép: Eldad Tarmü amerikai vibrafonmûvész. Jegyek a helyszínen kaphatók.

Kisebb házi ünnepséget tartottak pénteken Kálmándon a helyi elöljárók, abból az alkalomból, hogy - a mûúttal párhuzamos, 471 méter hosszú Nagy utca után - a 220 méter hosszú Csanálosi utca úttestének a lebetonozását is befejezték.

Elôzmények. Egy központi rendelkezés kínálta lehetôséggel élve, elôbb hat hónapra, február 1-tôl július 31-ig, majd további három hónapra, október 31-ig különféle, a település területén szükségesnek mutatkozó munkák elvégzésére 6 olyan kálmándi embert alkalmaztak, akik addig munkanélküliek voltak. Mivel az utóbbi feltétel teljesült, a munkabér gyanánt nekik járó összegnek kb. a felét a munkaügyi igazgatóság folyósította, illetve fizeti ki, csak a különbözetet fedezik a községi kasszából. A kálmándi polgármesteri hivatal saját betonkeverôvel rendelkezik, a villanyáramot azok a lakosok adták, akiknek a portája elôtt a gép éppen dolgozott, cementet és a szükséges egyéb anyagokat a hivatal vásárolt. Az aszfaltos úttal párhuzamosan haladó úgynevezett Nagy utca komolyabb esôzések után azelôtt gyakorlatilag járhatatlanná vált. A már említett hat ember teljes hosszában, a falu Kaplonyi úti egyik bejáratától a Kraszna-híd felé vezetô másik bejáratig lebetonozta, mégpedig - a helyi elöljáróság szemszögébôl nézve a dolgot - félpénzen. A pénteki szalagavató elôtt ugyanez ismétlôdött meg a Csanálosi úttal is. Most a focipályára vezetô 200 méter hosszú út hasonló módon történô lebetonozása következik.

A pénteki útavató házi ünnepség azonban a Csanálosi út elkészültén kívül annak is szólt, hogy amit a helyi elöljárók a választások elôtt az idei évre ígértek, vállaltak, máris teljesítették, pedig bô három és fél hónap az évbôl még hátravan.

- Négy nagyobb dolgot vállaltunk - mondja Balogh Sándor polgármester, és el is sorolja. - A Kraszna–hídnak a fémvázával nincs gond, azonban a deszkázatának a fele elkorhadt. Ezt a részt újradeszkáztuk. A másik fele egyelôre még bírja, de idôvel azt is újradeszkázzuk. A tanévnyitóra, tehát idejében elkészült az óvoda három termének a lebetonozása és a padlózása. A kultúrotthon tetôszerkezetét felújítottuk, a cserepeket átrakattuk. Ezeken kívül összesen 500 méter út lebetonozását vállaltuk még. A Csanálosi úti rész átadásával ez is teljesítve lett. Kálmánd 2002. október 3-án vált külön Kaplonytól, azóta önálló község. Ha ez a különválás nincs, ma a Nagy meg a Csanálosi utca se lenne lebetonozva, és sok minden más se készült volna el a faluban - összegez a polgármester.

boros

— Eddig sok nagykárolyi szôlôsgazda azt hajtogatta, hogy azért marad meg továbbra is a nova termesztése mellett, mert abba a mennykô se üt. Hát idén beleütött!

Ludescher Oszkárt, a nagykárolyi Hegyközség Egyesület elnökét idéztük, aki az alábbiakat is mondta.

— Valószínûleg a sok csapadék, meg a kevesebb napfény következtében a nagykárolyi szôlôsben idén súlyos lisztharmatfertôzés tapasztalható, ami még a szintén pusztító peronoszpóránál is nagyobb kárt okozott. Egy átlagosnak mondható lisztharmat támadásnak a nova és az otelló bizonyára most is ellenállt volna, az idei azonban olyan erôsnek bizonyult, hogy bekövetkezett, amit eddig még soha nem tapasztaltunk: a betegség éppen a novát és az otellót pusztította a leginkább. Szóval megdôlt a hiedelem, ebben az évben ezekbe is "beleütött a mennykô"! Idén a gyakorlat rácáfolt arra az okoskodásra, hogy "mondhat aki, amit akar, én megmaradok a jó öreg nova mellett, mert igaz, hogy a levébôl készült bor kevésbé jó minôségû, de ez a szôlô biztonságot jelent, mindig bôven terem." Hát idén kiderült, hogy a hibridek se nyújtanak biztonságot. Egy okkal több, hogy ne foglalkozzunk tovább ilyen szôlôkkel! Bár már törvény is tiltja a termesztésüket, a régi nagykárolyi szôlôs területének a 45 százalékát még mindig a hibridek uralják, pedig aki ezeket termeszti sehonnan sem számíthat támogatásra, a bora pedig nem csak rossz minôségû, de egyenesen egészségkárosító hatású lesz. Summa summarum: az idén történtek után még világosabb, hogy az ilyen tôkéket ki kell irtani, és minél elôbb megfelelô szôlôfajtákkal kell helyettesíteni!

Ugyanakkor a lisztharmat és a peronoszpóra idén mindenben kárt tett ugyan, de az olyan úgynevezett interspecifikus fajták, amilyen például a Bianca és a Zala mégis sokkal inkább ellenálltak a kártételnek, mint a nova. Igaz, ebben talán az is szerepet játszott, hogy utóbbit kevésbé permetezték, mivel a novát mostanáig olyan ellenállónak tartották, hogy esetében sokan még a vegyszeres védekezést is feleslegesnek mondták. Azonban a tény akkor is tény marad, ha a jelenséget részben ez okozta. Olyan esetrôl is tudok, hogy nem a szôlôsben, hanem egy, a város területén lévô udvarban, ahol korábban a lisztharmat mindig nagy kárt okozott a Zalában, most gyönyörû a termés. Ismeretes, hogy az interspecifikus fajták termesztését az Európai Unió is engedélyezi, az ilyen szôlôkbôl készült borokat nemzetközi borversenyekre is be lehet nevezni. Tehát összegezve: az idei tapasztalat azt mutatja, hogy a hibrideket még kevésbé, az interspecifikus fajtákat viszont inkább érdemes nálunk termeszteni, mint ahogy azt eddig hittük.

Egy másik aktuális témáról, a szüretrôl is szólnék néhány szót. A szüret a szôlôsgazdák ünnepe, hiszen egész évi munkájuk gyümölcsét gyûjtik be ilyenkor.

Idén ez a megállapítás fokozott mértékben érvényes. Úgy mennyiségre, mint minôségre nagyon gyenge szôlôtermés ígérkezik. Aki ebben az évben is meg tudta óvni a szôlôjét a betegségektôl, vérbeli szôlôsgazdának mondható, mert ahhoz, hogy a szôlôsben most zöld levél és termés legyen, idén bizony 7-szer, 8-szor kellett permetezni.

Éppen, mivel általában kevés és rossz minôségû termés várható, idén fokozott mértékben oda kell figyelni a szüretre. Idejében kell szüretelni, és megfelelôen kell kezelni a bort. Minden szôlônek megvan a maga optimális érési ideje. Ez a cukor mustfokát mutató kézi refraktométer alkalmazásán kívül például a következôképpen is meghatározható: 3-4 naponként lemérünk 500 szem szôlôt ugyanabból a fajtából, amíg nô a súlya érési folyamatban van, ha nem változik a súly, elérkezett a szüret ideje. Azért kell optimális idôben szüretelni, mert a cukortartalom fordított arányban fejlôdik a sav és aromatartalommal.

Azt megelôzendô, hogy szüret közben észleljünk szivárgást, ne feledkezzünk meg a hordók idejében történô elôkészítésérôl.

Jövôre a megyei borverseny Nagykárolyban lesz megrendezve, jó lenne, ha az itteni szôlôsgazdákra ez ösztönzôleg hatna, nehogy szégyenben maradjunk a megye elôtt.

Boros Ernô

Labdarúgás, B–osztály

A gyéresi kiszállás elôtt a szatmárnémetiek szakvezetôi és játékosai azt tervezték, hogy ezúttal visszavágnak a "drótgyártóknak" az elmúlt évek pontvesztéseiért. Sajnos, ez a terve nem sikerült a sárga–kékeknek, az Industria Sîrmei csapata ismét gyôztesen hagyta el a pályát, annak ellenére, hogy semmivel sem volt jobb a Bolba–gárdánál, de a két adódó gólhelyzetükbôl egyet kihasználtak, míg Sãlãgean és Dulcea rendre hibáztak.

A szatmáriak kezdenek jobban: a 10. percben Dulcea remek labdával szökteti Sãlãgeant, aki lerázza magáról a védôket, sôt a kapust is elfekteti, de a szatmári középpályás lövése kapu fölött zúg el. Az elkövetkezôkben inkább mezônyjáték folyik a pályán, majd váratlanul, a 28. percben megszületik a házigazdák egyetlen, három pontot jelentô gólja: bal oldalról történô szögletrúgás után, Dicher fejesére Suciu hiába vetôdik (1–0). A félidô végéig a két kapu alig forog veszélyben, a csatárok tehetetlensége és …Lajos Tibor játékvezetô jóvoltából, aki a 41. percben les miatt állít meg egy jónak ígérkezô szatmári támadást – tévesen: Tempfli jó labdával szöktette Marius Popot, de a bírói sípszó megakadályozta a sárga–kékeket az egyenlítô gól megszerzésében.

A második félidôben Mircea Bolba, az Olimpia vezetôedzôje cserét hajt végre: Marius Pop helyére Petrescu Cãtãlin áll játékba, a csapatteljesítményben annyi javulás áll be, hogy a szatmáriak többet bírtokolják a labdát, de a kapu elôtt továbbra is tehetetlenek. A csatárok tehetetlenségét látva védôink is felmerészkednek, Csík több alkalommal is próbára teszi Rotarut, de az igazi gólhelyzetek Dulcea nevéhez kötôdnek, aki a 65. percben a kapusba lövi a labdát, majd a 85. percben 8 méterrôl a kaputól mellé lô.

Az Olimpia kezdôcsapata: Suciu – Rãileanu, Csík, Bãlãu, Dragomir, Tempfli, Marius Pop, Tuturas, Sãlãgean, Musat, Dulcea.

Rendkívül érdekesen alakult az eredmény a nagyváradi stadionban, ahol a nagyszentmiklósi másodosztályú újoncok a 83. percig vezetésre álltak a váradiakkal szemben, aztán Balaci és Fele góljaival a bajnokesélyes végül a maga javára fordította a mérkôzés végeredményét. A forduló meglepetése ellenben Aradon következett be, ahol Apetrei egymaga három gólt lôtt a textilgyári kapuba, ezzel a Jiul ismét bebizonyította, hogy bizony vele is számolni kell a végelszámolásnál. A szalontaiak hazai döntetlenje szintén a váratlan eredmények közé tartozik, miként az Oasul és a Corvinul veresége is.

• Eredmények:

Aradi UT – Petrozsényi Jiul 0–3, Avasfelsôfalui Oasul – Dévai SK 0–1, Zilahi Armãtura – Medgyesi Gaz Metan 0–0, Vajdahunyadi Corvinul – Dési Unirea 0–1, Aranyosgyéresi Industria Sîrmei – Szatmárnémeti Olimpia 1–0, Szalontai Liberty – Borosjenôi Tricotaje 1–1, Nagyváradi FC – Nagyszentmiklósi Unirea 2–1, Kolozsvári U – Aradi ACU 3–0

UTA – Kolozsvári U, Jiul – Oasul, Déva – Armãtura, Gaz Metan – Corvinul, Dési Unirea – Aranyosgyéres, Szatmárnémeti Olimpia – Szalontai Liberty, Borosjenôi Tricotaje – Nagyvárad, Nagyszentmiklós – Aradi ACU.

A–osztály

Az elsôligás futballbajnokság pénteki és szombati találkozóin a házigazdák, egy mérkôzés kivételével, valamennyi esetben otthon tartották a három pontot. A Kolozsvári CFR – annak ellenére, hogy tartalékosan utazott el Craiovára – az elsô félidôben 2–0 – ás vezetésre tett szert, de a második játékrészben nem tudta tartani az eredményt, és végül 3–2 arányban vereséget szenvedett.

Gyulafehérvári Apullum – FCM Bacãu 0–0, Konstancai Farul – Poli Iasi 2–1, Otelul Galati – Sportul Studentesc 1–0, Universitatea Craiova – Kolozsvári CFR 3–2, Rapid – Brassói 2–0.

Vasárnap, lapzárta után játszották le a Beszterce – Temesvári Poli AEK, az FC Arges – Steaua és a Dinamo – FC National mérkôzéseket.

C–osztály

A második fordulóban már bebizonyosodott, hogy az udvariak nem véletlenül szorongatták meg az elsô fordulóban a csoport legerôsebb csapatának tartott Nagybányai FC–t, hiszen ezúttal a Tordai Ariesul otthonából hoztak haza három pontot. Pedig Robas Vasile vezetôedzô két alapjátékost is elveszített a múlt heti mini–mercatóban, hiszen Simon és a tavalyi gólkirály, Vida, Halmiba igazolt. Mindez azonban nem látszott meg a Florenta Mobel vendégjátékán, és már az elsô félóra végéig kétgólos elônyre tettek szert. Elôször a rutinos Dragos (11.), majd a szatmári futball egyik legnagyobb tehetségének tartott Bogdan Ardelean (27.) — aki az Olimpiától "menekült" Udvariba — talált az Ariesul kapujába. Kétgólos hátrányuk tudatában ezt követôen kitámadtak a hazai játékosok, és többször is Cristi Sabãu bravúrjaira volt szükség, hogy megmaradjon a Florenta kétgólos elônye. A második játékrész tizedik percében azonban a kapus jó napja ellenére is szépítenek az Ariesul labdarúgói, majd tovább rohamoznak, támadásaikból azonban hiányzott az átütôerô, így Gheorghe Florea csapata örülhetett a meccs végén.

Udvari: Sabãu — Sima, Ban, Juhász, Muntean — Toma, Bogdan Ardelean, Bran (55. Petric), Dragos (52. Boga) — Muresan, Sorin Ardelean (80. Lung).

A kettôs igazolásukkal az eddigiekben az Olimpiában szerepet kapó Kicska, Militaru és Suteu játéka sem sokat lendített a fiatalokból összetevôdô Somesulon, hiszen az elsô negyvenöt percben csak kinlódtak a kolozsvári egyetemisták második számú csapata ellen. Aztán Gabi Stan a második játékrészben pályára küldte Gavrilescut, aki két mozdulattal eldöntötte a három pont sorsát: elôbb egy szép lövés után bevette a kolozsvári kaput (69.), majd Neacsát hozta kihagyhatatlan helyzetbe (82.). Ekkor már bátrabban fociztak a fiatalok, és Suteu révén (84.) belôtték a harmadik góljukat is.

Somesul: Gábor — Patrona, Luchin, Militaru, Siminic — Kicska, Filip, Deliu, Nicolae — Nae, Suteu. Cserék: Oprea, Gavrilescu, Neacsa.

Annak ellenére, hogy végig egyenlô partnerei voltak a vendéglátó gárdának, üres kézzel tértek haza Bethlenbôl a Nagykárolyi Victoria játékosai. A Florin Fabian edzette gárda a meccs végéhez közeledve már kevésbé koncentrált, így a 85. percben a hazaiaknak sikerült bevenni Szász Attila kapuját.

Victoria: Szász — Mos, Czakó, Szabó, Fábián Péter — Szalai, Bede, Hacico, Jofi — Florin Fabian, Ratiu.

SarmaságI Minerul — Belényesi Bihar 1–1, Besztercei Gloria II — Felsôszôcsi FC 5–0, Nagybányai FC — Nagybányai Renel 5–0. A Szamosújvári Olimpia állt.

A következô forduló mûsora, szeptember 17.: Sarmaság – Bethlen, Belényes – Szamosújvár, Juventus – Somesul, Kolozsvári U II – Gloria II, Felsôszôcs – Nagybánya, Renel – Torda, Udvari – Victoria.

Simon Levente