Tisztelt Olvasónk!

Üdvözöljük a Szatmári Friss Újság honlapján!

Jó böngészést kívánunk Önnek! Egyúttal tájékoztatjuk, hogy nem csak olvashatja, de az Internet igénybevételével hirdethet is lapunkban.

HIRDETÉS, HATÁROK NÉLKÜL!

Családi jellegû, fizetett apróhirdetések: keretes névnapi, születésnapi jókívánságok, köszöntôk, társkeresô apróhirdetések a Szatmári Friss Újságban, (vagy a hirdetési honlapon feltüntetett bármelyik Kárpát-medencei lapban) valamint céghirdetések bárhonnan a világból megrendelhetôk!

Kattintsanak honlapunk tartalomjegyzékében a Reklámok, hirdetések címszó alatt található www.erhir.com hirdetési honlap fôoldaláról nyíló (Családi hirdetmények) vagy (Üzleti hirdetmények) linkekre!

Románián kívül élô magánszemélyeknek KIZÁRÓLAG elhalálozás, megemlékezés, részvétnyilvánítás tárgyú, interneten kért hirdetményeit közöljük díjmentesen, amennyiben pontos nevük és lakcímük feltüntetésével eljuttatják azokat a friss@szfu.p5net.ro szerkesztôségi e–mail címünkre.

Mai lapszámunkból:

A határon is kiváltható a török vízum

Június elsejétôl a Törökországba turisztikai céllal utazó román állampolgárok a belépéshez szükséges vízumot a határon is kiválthatják. A harminc napra érvényes engedélyért tíz dollárt kell kifizetnie az érintetteknek. A határátlépôkön megváltható vízumot azért vezették be, hogy leegyszerûsítsék a beutazni szándékozó román állampolgárok dolgát. A vízumot az érintettek csak abban az esetben kapják meg a török határrendészektôl, ha teljesítik a beutazáshoz szükséges feltételeket, amelyek megegyeznek a schengeni területre való utazás követelményeivel. A munkavállaláshoz, tanuláshoz és a hosszabb tartózkodáshoz szükséges vízumot továbbra is a bukaresti török nagykövetség és a konstancai fôkonzulátus bocsájtja ki.

(bgy)

Nyilvánosságra hozták a terror–támogatók listáját

A román kormány nyilvánosságra hozta a terrorcselekmények támogatásával kapcsolatba hozható személyek és intézmények listáját. A nyilvántartásban bankok, alapítványok, politikai szervezetek szerepelnek, amelyeknek feltehetôen kapcsolataik vannak a tunéziai, algériai, malajziai, kuvaiti, iraki, marokkói, líbiai, egyiptomi és spanyolországi terroristaszervezetekkel. A kormány listáján kilencven személy és negyven gyanús cég neve szerepel.

(bgy)

Törvény
a szerzôi jogokról

Június elsô napján a képviselôk többsége megszavazta a szerzôi jogokra vonatkozó törvénytervezetet. Ezen törvény egyik legfontosabb kitétele, hogy a megegyezést követôen a szerzôk az alkotásaik felhasználása utáni bevétel akár 13 százalékát is megkaphatják azoktól, akik felhasználják mûveiket —, ilyen felhasználók például a televíziók, rádiók. A törvény megszegése büntetôjogi következménnyel jár, s az eset súlyosságától függôen 20 és 500 millió lejes pénzbírság is kiszabható.

(gyb)

Eltûnt a szexszekta–vezetô

Eltûnt az Integráció az Abszolútumba Mozgalom (MISA) vezetôje egy nappal azelôtt, hogy Bukarest 5. kerületi törvényszéke újabb letartóztatási parancsot adott ki ellene. Gregorian Bivolarut most is kiskorúak megrontásával vádolják, ugyanúgy, mint két hónappal ezelôtt. Bivolaru egyik ügyvédje, Liviu Niturad azt állítja, ügyfele, akinek tegnap kellett volna megjelennie a törvényszéken, azért rejtôzködik, mert több halálos fenyegetést kapott.

(gyb)

Június 6–án szavazzon az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeire

Kisebbségünk számára létkérdés az RMDSZ jelenléte a megyei tanácsban. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a magyar szavazópolgárok ne csak szervezetünk polgármesterjelöltjére voksoljanak, hanem szavazataikkal támogassák a helyi és a megyei tanácsosjelölteket is. Mivel a községek számára a Bukarestbôl leosztott költségvetést a megyei tanács osztja szét, minden magyar ember érdeke, hogy az RMDSZ vezetôi ott legyenek a Szatmár Megyei Tanácsban.

Az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjei: Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Véron András, Günthner Tibor, Tóga István, Mãrgineanu Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József, Veres István, Molnár Csaba.

A MAGYAR KÖZSÉGEK CSAK AZ RMDSZ–RE SZÁMÍTHATNAK!

Ülésezett a Megyei Tanács

Megkötötték a szerzôdést a hulladékok kezelésére

Rövidesen lehetôvé válik a szatmárnémeti szeméttelep felszámolása

Szatmár megye tanácsosai tegnap utoljára ültek össze ebben a választási ciklusban döntéshozatalra. Néhány adminisztratív jellegû, fôleg pénzügyeket érintô napirendi pontnál simán ment a döntéshozatal, de a nagy horderejû tétel, a környezetkímélô hulladékkezelésre vonatkozó szerzôdés aláírásának jóváhagyása komoly vitát gerjesztett. Mint ismeretes, több hónapja húzódik a megyei szeméttelep kiépítésének a megvalósítását célzó szerzôdés aláírása, miután annak koncesszionálási jogát az osztrák cég liciten elnyerte. Ismételt tárgyalássorozatok után a feltételeket alaposan megfontolták mindkét részrôl, több ízben egyeztettek (az osztrákok felmérték a megyei helyzetet, a megye vezetôsége meglátogatott több, az osztrák cég által mûködtetett európai hulladéktelepet), megejtették a tanácsosok által egy korábbi tanácsülésen javasolt módosításokat és elôkészítették a szerzôdést. Ilyen hosszas elôkészület után Szabó István elnök irányításával a legapróbb részleteket is igyekeztek a legkedvezôbb módon megállapítani, és sikerült elérni, hogy az osztrákok lényeges engedményeket tegyenek, elsôsorban az árra vonatkozóan. A szerzôdés aláírása elôtt kérni kellett a tanács jóváhagyását. A tegnapi ülésen Szabó István több ízben kiemelte a hulladéktelep megvalósításának fontosságát. Jelenleg Szatmár megye települései számára az egyedüli megoldás a most körvonalazódó hulladéktelep megépítése. Ennek ellenére többen is kifogást emeltek, illetve kerestek és támadták azokat a részleteket is, amelyeket egy korábbi ülésen már jóváhagytak. Jórészt az ellenzék körébôl érkeztek a támadások, és jobbára olyan feltételeket javasoltak a szerzôdéskötés aláírására, amelyek elfogadhatatlanok és irreálisak. Abban majd mindenki egyetértett, hogy a hulladék kezelését valamilyen formában meg kell oldani, csak éppen azzal nem számoltak az ellenzôk, hogy ennek ára van. Fôleg nálunk, ahol még a civilizált tárolás és a szelektálás egyáltalán nem létezik. Az osztrák cég tetemes beruházását csakis bizonyos garanciákkal hajlandó megvalósítani, vállalkozásának megtérülése nem képezheti vita tárgyát. Amennyiben a tanács nem hagyja jóvá a szerzôdést a kialkudott feltételekkel, a cég nem vár tovább a határidôvel. A megye számára pedig marad a megoldatlan gond, a környezetre káros szeméttelepek fenntartása.

A hosszas vita után végül név szerinti szavazást kért az elnök. Ennek eredményeképpen 24 tanácsos igennel, 9 tanácsos nemmel szavazott. Négy tanácsos nem vett részt a tanácsülésen. (A szavazatok számlálása közben tévedés történt, elsôként 23 igen szavazatot számoltak össze, késôbb, a magnetofonfelvételek meghallgatása után derült ki, hogy valójában 24 tanácsos mondott igent, így lett meg a kétharmados többség.)

A tanácsülés után Szabó István elnök, György Gábor, a mûszaki osztály igazgatója és Cornelia Bota, a megye titkára tárgyalásra ült össze az osztrák cég igazgatójával és menedzserével. Az osztrákok nagyon alapos beszámolót kértek a tanácsosok hozzáállásáról és biztosítékot arról, hogy megvan a kétharmados döntés. Még ezt követôen is kétórai haladékot kértek, hogy újból átgondolják a szerzôdés tervezetét, amelyhez már csatolták a tanácsosok által tett módosító javaslatokat. A szerzôdést végül a délutáni órákban aláírták. Ezt követôen 18 hónap alatt el kell hogy készüljön Vadaspuszta határában a telep, ahova beszállítják a megye több gyûjtôpontjáról a hulladékot. Az elsô három évben a hulladékkezelés ára tonnánként 19 euró lesz (ehhez hozzáadódik a TVA), a következô években 22 euróért kezelik azt. A megyei tanács garantálja, hogy évi 60 ezer tonna hulladékmennyiség kerül a telepre.

A veszélyes és az ipari hulladékok, valamint a különleges kezelést igénylô hulladékok nem kerülhetnek a telepre.

(benedek)

Fennállásának 40. éves évfordulóját ünnepelte a halmi gyermekotthon

Negyven éve, 1964–ben alapították a halmi árvaházat, amikor is 375 gyermek került az intézménybe. A jubileumot tegnap délután ünnepelték meg az intézmény udvarán, a németországi támogatók jelenlétében. A hilbecki Evangélikus Közösség és waldenburgi "Albert Schweitzer Gyermekfalu" 1990 óta segíti a — mai nevén — Ifjúsági Elhelyezési Központot. A tegnapi rendezvényen beszédet mondtak: Vasilovici Enikô jelenlegi igazgató, Sabine Grauert, Wolfgang Bartole, Johannes és Elke Vossberg, Friedrich Wieshoff — a németországiak részérôl —, Panea Alexandru halmi polgármester. Bemutatták továbbá azokat a központban elhelyezett festményeket, grafikákat, amelyeket Vígh István, halmi születésû mûvész adományozott a helységnek. A rendezvényt a központ gyerekeinek és a krasznabélteki fúvószenekarnak a mûsora zárta.

(fodor)

Egészségügyi intézkedések
a választások idején

• Megváltozott a kórházi beutaltak szavazási módja

A választás napján fokozott egészségügyi intézkedéseket léptetnek életbe, tájékoztatta lapunkat dr. Dorina Dragos, a Közegészségügyi Igazgatóság aligazgatója. A választási körzetekben, amelyek többnyire iskolákban lesznek, az adott intézmény egészségügyi asszisztense állandó ügyeletet tart, az oda tartozó orvos pedig folyamatosan járja majd a hozzá tartozó iskolákat. Az igazgatóság ezen orvosoknak egy sürgôsségi gyógyszerkészletet biztosít, amely alapvetô orvosságokat tartalmaz majd. Emellett az állandó kórházi sürgôsségi ügyeletek és a mentôszolgálat is felkészülten fogadják majd a betegeket.

Az elôzô évekkel ellentétben a kórházba utalt betegekre is az új választási törvény érvényes. Eddig ezekben az intézményekben volt egy választási urna, ahova az ágyhoz kötött betegek leadhatták szavazataikat. Az új törvény értelmében az idén a kórházba beutalt, de mozgásképes betegeknek a szavazat leadási idejére kimenôt adnak, s a saját választási körzetükben szavazhatnak. A mozgásképtelen, de választani szándékozó beutaltak ezen óhajukról egy kérvényt kell leadjanak a kórház vezetéséhez, akik értesítik a páciens választókörzetét, ahonnan egy mozgóurnával kimennek az adott egészségügyi intézménybe.

(bodnár)

Történelmi elôadások
a Szent István Kör szervezésében

Ma délután 6 órakor, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kerül sor a Szent István Kör megemlékezô elôadásaira a holokauszt 60. évfordulója alkalmából. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke A magyarországi zsidóság helyzete a deportáláskor címmel, Csirák Csaba, a szatmárnémeti Szent–Györgyi Albert Társaság elnöke A szatmári zsidóság deportálása címmel, Danku Pál pedig A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye papjainak tevékenysége az üldözöttek érdekében címmel tart elôadást.

Pénteken délután 6 órakor, ugyancsak a Scheffler János Lelkipásztori Központban, a Szatmári Római Katolikus Püspökség megalapításának 200. évfordulója alkalmából a Szatmári Római Katolikus Püspökség két évszázada címmel rendeznek ünnepi elôadást.

A résztvevôket köszönti Ft. és Nm. Schönberger Jenô megyés püspök. Szatmár és vidékének egyházszervezete a középkorban címmel Szôcs Péter szatmárnémeti történész, A Szatmári Püspökség megalapítása címmel Takács Péter történész, a Debreceni Egyetem docense, Scheffler János, a vértanú püspök címmel pedig Bura László tanár tart elôadást.

(egy)

Versenyvizsgára jelentkezett
pedagógusok figyelmébe!

Június 4–én, pénteken, kerül sor a pedagógus–versenyvizsgára jelentkezettek beiratkozási íveinek jóváhagyására. A gyûlésre a Szatmár Megyei Tanfelügyelôségen kerül sor, 8.30 és 11.30 között, tantárgyanként meghatározott idôpontban.

Azok a jelentkezôk, akik nem hagyják jóvá a leadott beiratkozási ívüket, nem vehetnek részt a versenyvizsgán.

(anikó)

Tömbházlakások bûzbombái

• A hatóságok emberei tehetetlenek

A melegebb idô beálltával számos panasz érkezett tömbházakban élô lakosok részérôl a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóságra, miszerint némely lakótársak otthonából elviselhetetlen bûz árad. Nemcsak szellôztetni nem tudnak a szag miatt, hanem még fertôzések forrásai is lehetnek ezek. Szatmárnémetiben a reklamációk többsége a 14–es és 17–es lakónegyedbôl érkezett, illetve Nagykárolyban is voltak hasonló esetek.

A bejelentésekkel dr. Dorina Dragos aligazgatónô foglalkozott, aki elmondta, hogy az ilyen esetekben igen nehéz bármit is tenni. Ugyan a közegészségügy emberei kiszállnak a helyszínre, de az érintettek vagy nem engedik be ôket, vagy egyszerûen ajtót sem nyitnak. Ekkor következô lépésként annyit tehet a közegészségügyi ellenôr, hogy értesíti a rendôrséget, akik bírói végzést kérhetnek, s ilyen módon bejuthatnak a lakásba. Azonban jogilag nincs arra mód, hogy megszüntessék ezt a fertôzésforrást: nem takaríthatnak ki, az illetôt nem tehetik ki a lakásból. Ha beengednék a lakásba, gyakorlatilag akkor sem tudnának sok mindent tenni: megállapíthatják, hogy létezik a bûz forrása, s esetleg pénzbüntetéssel sújthatnák az érintettet, amely 2 és 5 millió lej közötti összeg. Ezen esetek többségében antiszociális, pszichikailag beteg emberekrôl van szó, akik nem takarítják a lakásukat, vagy éppenséggel a kukából összeszedett szemetet gyûjtik. Az igazgatónô szerint ezeknek a mentalitását nem változtatná meg a hatósági figyelmeztetés vagy a pénzbírság.

(bodnár)

Csütörtökön

Szimfonikus koncert

Június 3–án 18.30 órai kezdettel szimfonikus koncertre kerül sor a szatmárnémeti "Dinu Lipatti" filharmóniában. A koncert folyamán az Amerikai Egyesült Államokból érkezett James Fellenbaum vezényli a zenekart, az est szólistái pedig Elisabeta Tussai fuvolamûvész és Ion Ivan Romcea hárfamûvész lesznek. A koncert programján szerepel többek között W. A. Mozart két mûve, a Figaró házassága nyitánya és a zeneszerzô fuvolára, hárfára és zenekarra írt C–dúr koncertje.

(c)

Június 6–án

Bábelôadás
az "Ács Alajos" Stúdióteremben

• Hófehérke és a hét törpe, marionettbábokkal

Vasárnap, június 6–án délelôtt 11 órakor kerül sor az Északi Színház keretein belül mûködô bábszínház, ebben az évadban tartandó utolsó bemutatójára. A szatmári bábszínészek a Grimm testvérek közismert meséjét adják elô, a "Hófehérke és a hét törpe" címût. A mesét a darab rendezôje, Kovács Ildikó, Erdély legelismertebb bábos szakembere írta át bábszínpadra.

A bábtársulat egy hónapja készül már erre a premierre, mely a bábszínészeknek is kihívásnak számított, hiszen álló és marionettbábukkal adják elô a darabot.

A bábszínészek ezen elôadása mind a gyerekek, mindpedig a felnôttek számára érdekes lehet, hiszen Szatmárnémetiben rég volt arra példa, hogy marionett–bábokkal mutassanak be bábjátékot. A bábosok nagy szeretettel várnak mindenkit bemutató elôadásukra, melynek helyszíne a színházhoz tartozó "Ács Alajos" Stúdióterem lesz.

C. L.

Erdélyi Magyar Iskolák
IX. Nyári Testnevelés Sporttalálkozója

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretén belül mûködô Testnevelés–Sport Tanítás Társulás Alapítvány kilencedik alkalommal is megrendezi a Szent Anna–tónál 2004. június 20–22–én az Erdélyi Magyar Iskolák Nyári Testnevelés– és Sporttalálkozóját (EMIT).

Versenyszámok: sátorverés, fôzôverseny (21–én délben), jelmezverseny (21–én este a tábortûznél) és terepfutó–verseny a Szent Anna–tó körül (22–én).

Résztvevôk: V–VIII. és IX–XII. osztályban tanuló diákok, tagozatonként vagy iskolánként 2 lány és 2 fiú és egy kísérôtanár alkotja a csapatot.

Benevezési határidô: június 12., írásban vagy telefonon az RMPSZ csíkszeredai címén: Uniunea Cadrelor Didactice Maghiare din România, 530241 Miercurea Ciuc, str. Toplita nr. 20; Tel: 0266-371377, Fax:0266-312852.

(anikó)

Gyermekrajzverseny Nagykárolyban

Június 8–án kiállításmegnyitó és eredményhirdetés

Áprilisban hírül adtuk, hogy a nagykárolyi Provinciart mûvészeti csoport idén is rajzversenyt hirdetett a Nagykároly környéki települések gyermekei, illetve fiataljai számára. Idôközben a verseny kiértékelése is megtörtént. A beérkezett pályamunkákból június 8–án 13 órakor kiállítás nyílik a Károlyi–kastélyban. Ugyanekkor és ugyanitt kerül sor a nyertesek neveinek az ismertetésére, illetve az ezek által nyert díjak átadására.

(boros)

Ifjú horgászok megyei versenye

Május 29–én a börvelyi nagy kanálison a Vadászok és Sporthorgászok Nagykárolyi Egyesülete megrendezte az I. és II. kategóriájú ifjúsági sporthorgászok versenyének a megyei szakaszát. A versenyen a rendezô nagykárolyiak mellett, a Szatmárnémeti Sporthorgászok Egyesületének, valamint a Vadászok és Sporthorgászok Szatmár Megyei Egyesületének a versenyzôi vettek részt. Eredmények:

I. kategória (14 éves korig): 1. Pongrácz Árpád, Nagykároly, 2. Gombos Ádám, Nagykároly.

II. kategória (14–18 évesek): 1. Zob Alexandru, Vadászok és Sporthorgászok Szatmár Megyei Egyesülete, 2. Grigorut Ioan, Vadászok és Sporthorgászok Szatmár Megyei Egyesülete, 3. Anitas Alexandru Szatmárnémeti Sporthorgászok Egyesülete, 4. Kóródi István, Nagykároly.

Lányok: 1. Vidican Alexandra, Nagykároly.

A verseny megyeközi szakaszát június 12–13–án Marosvásárhelyen bonyolítják le, erre kategóriánként az elsô 4 helyezett nyert részvételi jogot.

A verseny sikeresnek bizonyult, a nyertesek horgászfelszereléseket és okleveleket kaptak.

(boros)

Hová lett a gyermeknevelési pótlék?

Az utóbbi hetekben több olvasónk keresett fel bennünket a kisjövedelmû, illetve jövedelemkiegészítô támogatásból élô, valamint egyszülôs családoknak ebben az évben már adható gyermeknevelési pótlék folyósításával kapcsolatos kérdésekkel. Legtöbbjük azt sérelmezte, hogy bár a törvény által megkövetelt okiratokat és bizonylatokat még az év elején, annak rendje–módja szerint benyújtotta a szatmárnémeti polgármesteri hivatal szociális ügyosztályához, nemhogy pénzt, de még valamilyen írásbeli visszajelzést sem kapott. Voltak érdeklôdni a hivatal Mihai Viteazul (Rákóczi) utca 19. szám alatti székhelyén, de onnan azzal küldték haza ôket: várják türelemmel a postai kézbesítôt továbbra is. De hiszen ezt teszik már február óta! Lesz–e valami ebbôl az egészbôl, vagy esetleg már a törvény is hatályát vesztette? — érdeklôdtek többen.

Bartos Bertalan, a Megyei Társadalmi Párbeszéd és Szolidaritás Igazgatóság vezetôje szerint a kiegészítô gyermekpótlékokhoz való jogosultságot szabályozó 105/2003–as törvény változatlanul hatályban van, alkalmazási elôírásai is világosak. Az okiratok benyújtását követô 15 napon belül elrendelik a helyszíni szemle elvégzését. Ennek adatai alapján dönt a helyi önkormányzat a segély folyósításának vagy a kérelem visszautasításának ügyében, amely döntést további öt napon belül a polgármester aláírásával ellátott, postán hazaküldött írásbeli rendelet útján hoznak a folyamodó tudomására.

Amennyiben az illetôt jogosultnak találták a támogatás elnyerésére, iratait a polgármesteri hivatal köteles eljuttatni az általa vezetett igazgatósághoz, ahonnan a következô naptári hónap ötödikéig szintén postán küldik el a számára megítélt összeget, szükség esetén visszamenôleges hatállyal is. Vagyis aki februárban vitte be az iratait és kérelmét jóváhagyták, április folyamán kapja meg a márciusi illetményét is.

Illetve — akkor kellene megkapnia. De a Szatmárnémetiben elfogadott 1430 dosszié közül eddig még csak 625 érkezett meg hozzájuk iktatva, jóváhagyva, kifizetésre készen. A többi alighanem a polgármesteri hivatalnál akadt el valahol. De aggodalomra akkor sincs különösebb ok: amennyiben valakitôl megvonják a segélykiegészítést, arról egyenesen két írásbeli értesítést: a polgármesterét és az igazgatóságét kell postán kapnia.

Maria Dumitriu, a szociális ügyosztály vezetôje szerint a segélydossziékkal kapcsolatos teendôk annyira túlterhelik a hivatal kis létszámú és már így is erején felül igénybe vett személyzetét, hogy a fenti határidôket egyszerûen képtelenek betartani. Folyamatosan túlóráznak, mégis egyre gyûl asztalaikon az elintézetlen akták mesebeli kásahegye. Elôbb–utóbb természetesen mindenki meg fogja kapni a neki járó összeget, de az év elején átvett és leellenôrzött folyamodványok jelentôs részét csak ezután fogják jóváhagyásra elküldeni a polgármesterhez… És közben egyre jönnek az újabb ügyfelek.

Viorel Solschi polgármester úgy véli: jelenlegi kapacitása mellett a szociális iroda valóban nem képes ellátni a törvény hatályba lépése óta megsokszorozódott tennivalóit. A személyzet bôvítésének kérdése már megoldódott, az új munkahelyekre a minisztériumi jóváhagyás is megvolna — ami gondot jelent, az a szükséges helyiségek hiánya. Kérték és meg is kapták ugyan erre a célra a Munkaelosztó Ioan Slavici utcai volt székházát, de azt nemrég visszakapta egykori tulajdonosa. Tehát a szociális ügyosztály gondjai valószínûleg csak augusztusban, a Pénzügyi Hivatal Vasile Lucaciu (Árpád) utcai épületének kiürítésével oldódnak meg véglegesen. Mivel ez az épület a városi önkormányzat tulajdonát képezi, itt végre nyugodtan dolgozhatnak az új követelményeknek megfelelôen kibôvített hivatalaik is.

Addig is haladnak, ahogy lehet. A gond csak annyi, hogy az érintett társadalmi réteg — a megyeszékhely legszegényebbjei — számára ez az összeg nem a takarékoskodás lehetôségét, hanem a mindennapi túlélés egyik jelentôs eszközét jelentené…

B. É.

MUDELLA LÁSZLÓ autószerelô mester

a PUR Szatmárnémeti tanácsosjelöltje

Sok a megoldatlan probléma Szatmárnémetiben, és ezzel mindannyian szembesülünk. Elôször is a teherforgalmat említeném. Biztos forrásból tudom, hogy ki lehet nyitni a Szentvér (Fabricii utcai) vasúti átjárót a teherforgalom elôtt, sôt a Sugárút–Batizi úti átjárót is, csak a CFR kolozsvári vezetôségével kellene tárgyalni errôl. Persze ez is csak ideiglenes megoldás lenne. A CFR egyébként megtette a magáét pár éve már, amikor a Sugárút végi gyalogos aluljárót megcsinálta, amely arra vár, és átadása csak attól függ, hogy a városi tanács hozzájárul–e a munkálatok befejezéséhez. Megoldatlan az idôsgondozás. A mai rohanó világban egyre több a magányossá váló, gondozásra szoruló, idôs ember. Bôvítésre szorul tehát az öregek otthona.

Hogy a környéken maradjak, a "Kubik" Szatmár második szemétdombjává, kígyók és patkányok fészkeivé, fertôzési gócponttá vált. A rágcsálók és hüllôk bejárnak az emberek házába, az ott lakók elzárják az utcák végeit, hogy a szemetet ne rakják a házaik elé. Mit tesz a szatmárnémeti hulladékbegyûjtô ? A kis cégeket, mûhelyeket speciális köztisztasági díjjal sanyargatja, közben kiköti, hogy csak a háztartási hulladékot szállítja el. Kérdezem én: milyen és mennyi "konyhai hulladékot" termel mondjuk egy kis autószerelô mûhely, szabóság stb.? A hulladékgazdálkodás monopóliumát meg kell szüntetni.

Sok mindent fel lehetne még sorolni, aminek megoldása a következô tanácsra, polgármesterre vár.

Ezért szavazzanak a VÁLTOZÁSRA!

Láng István, a kaplonyi Német Demokrata Fórum polgármesterjelöltje

Egy korábbi lapszámunkban már bemutattuk Láng Istvánt, a kaplonyi NDF polgármesterjelöltjét. Az alábbiakban választási programjáról beszélt.

Jó pásztora szeretnék lenni a kaplonyiaknak. Úgy látom napjainkra nagyon szétszóródtak, ezért én igyekszem újra összeterelgetni ôket. A szétszóródást bizonyítja az öt polgármesterjelölt, a hat párt tanácsoslistája és a hat független tanácsosjelölt részvétele a júniusi választásokon. A sok jelölt nem csak a széthúzást jelenti, hanem az eddigi vezetéssel szembeni elégedetlenséget is. Választási programomból csak annyit, hogy terveim között szerepel a Kraszna fölötti híd felújítása, az ivóvíz bevezetése, a szennyvíz elvezetése és a napközi otthon újraindítása. Szeretném az árkokat, mind a falu területén, mind pedig a községbôl kivezetô szakaszain megfelelôen kitisztítani, az utakat pedig rendszeresen karbantartani. Újabb utcákat kell lebetonozni és járdákat építeni. Kerülôket szeretnék alkalmazni, akik megakadályozzák a termények lopását és a szemét szétszórását a határban. Mindehhez természetesen pénzre van szükség. A helyi adókból nem telik sokra, de azt is ésszerûbben szeretném beosztani. Nem akarom az adókat emelni, hanem pályázatok írásával szeretnék európai uniós támogatást szerezni. Testvértelepülési szerzôdéseket akarok kezdeményezni, olyan német, osztrák, magyar településekkel, amelyek segítséget tudnak nyújtani nekünk a terveink megvalósításában. A kultúrát és a sporttevékenységeket nagyobb mértékben szeretném támogatni. 2005 januárjában megemlékezési ünnepséget szeretnék szervezni a deportálás 60. évfordulója alkalmából. Az öregek és a szegények támogatása érdekében egy alapítványt akarok létrehozni. Törekedni fogok a tanácsosokkal és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottaival a minél jobb kapcsolatra, mert meggyôzôdésem, hogy így sokkal hamarabb érhetjük el kitûzött céljainkat. A közintézmények, az egyház, az iskola, az orvosi rendelôk és a rendôrség vezetôivel igyekszem harmonikus viszonyt kialakítani és ôket is több támogatásban részesíteni. Nem feledkezem meg az iparosokról, a vállalkozókról, a társulásokról sem, gondjaikat saját gondjaimként fogom kezelni. Bárki elmondhatja indokolt panaszait, mert azokat a törvény keretein belül, a lehetôségeknek megfelelôen fogom orvosolni. A községben élô romák helyzetén is változtatásokat fogok kezdeményezni. Komoly probléma van a magatartásukkal, az élethez való hozzáállásukkal. Nem fizetnek semmiféle adót, mindig csak segélyért folyamodnak. Jó lenne, ha megtanulnák, hogy egy állampolgárnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Szeretnék kapcsolatot ápolni a környékbeli községekkel és a városok vezetôivel, például, közös rendezvényeket szervezni, tapasztalatokat cserélni. Üzenem a kedves Választóknak, hogy megválasztásom után még nagyobb mértékben számíthatnak rám, mint eddig és kérem, ne hagyják magukat félrevezetni, hanem minél többen menjenek el szavazni a szívre!

(X)

Bemutatjuk az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeit

Visnyai Csaba

A nagykárolyi jelöltek közül Visnyai Csaba van a legelôkelôbb helyen a megyei tanácsosi listán. Az 1952–ben Kolozsváron született zenetanár 1975 óta él Nagykárolyban, és ezt a ciklust már megyei tanácsosként, a kulturális bizottság tagjaként dolgozta végig. Programjáról a következôképpen beszélt:

— Elôször is azt szeretném hangsúlyozni, hogy terveim és terveink csak akkor válhatnak valóra, ha június 6–án minél többen szavaznak az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek a listájára. Nem szabad egy járt, kitaposott utat egy járatlanért, a biztosat a bizonytalanért feladni. Üzenem ezt a régi, bölcs mondást mindazoknak, akik most azon buzgólkodnak, hogy megosszák erdélyi magyarságunkat. Akik ezt teszik, nem mérték fel cselekedetük súlyosságát. Úgy is mondhatnám, hogy merényletet készülnek elkövetni magyar kisebbségünk ellen.

Terveimet a következô pontokba foglaltam össze:

1. Ha már a külföldi befektetôk nemigen özönlik el megyénket, használjuk ki természeti adottságainkat, a turisztikai lehetôségeinket. Románia ugyanis olyan turisztikai adottságokkal rendelkezik, hogy ha ezeket megfelelôen használnák ki, csak az idegenforgalomból óriási bevétele lenne az országnak. Szép és ígéretes program indul Szatmár megyében a Luna Ses övezetben. Egy olyan programot kellene elindítani, amelynek célja a termálvízforrásokkal rendelkezô települések támogatása lenne, hogy ezek természeti kincseit hasznosítani tudjuk. Tasnádról, Nagykárolyról, Szatmárnémetirôl, Béltekrôl és más helységekrôl van itt szó.

2. Ugyancsak idegenforgalmi kérdés a faluturizmus. Szatmár megye több olyan néprajzi tájegységgel rendelkezik, amelyek vonzóak lehetnek külföldi turisták számára. Segíteni kell azokat a településeket, ahol ilyen próbálkozások vannak.

3. A nagykárolyi Károlyi–kastély felújítása. Támogatni fogom a megyei tanácsban a nagykárolyi tanács kezdeményezését, hogy a Károlyi–kastély kerüljön át a helyi tanács gondozásába. Csak ez után lehet elindítani a további felújítási munkálatokat. Eddig sok pénz elfolyt láthatatlan és ellenôrizhetetlen csatornákon, a kastély pedig olyan állapotba került, hogy a város és a megye szégyene lett.

4. Támogatni fogom továbbra is a megye kulturális intézményeinek a mûködését, különösen az Északi Színházat és a Filharmóniát. Állítom: magyar szó nélkül, a zenei anyanyelv nélkül megszûnünk azok lenni, akik vagyunk.

5. A helyi önkormányzatokra egyre nagyobb szerep hárul, ami a tanintézmények zavartalan mûködésének megoldását illeti. Biztosítanunk kell ezeknek azokat a körülményeket, amelyek között az Európai Unió elvárásainak megfelelô nemzedéket lehet nevelni. Amíg olyan iskolaépületeink vannak, mint például a nagykárolyi Római Katolikus Líceum, amelyben a diákok olyan körülmények között tanulhatnak, mintha a város másod– vagy harmadrendû polgárai lennének, addig nem beszélhetünk egyenlô esélyekrôl.

6. Nem utolsósorban említeném meg az árva és elhagyott, szétesett családokban és nehéz szociális körülmények között nevelkedô gyerekek helyzetét. E téren sokat változott a helyzet az elmúlt négy évben, de véleményem szerint ennél is nagyobb támogatást kell nyújtani nekik a közeljövôben.

(X)

Véron András

A hamarosan véget érô ciklusban a Szatmár Megyei Tanács RMDSZ–frakciójának egyetlen tasnádi tagja az ismert vállalkozó, Véron András volt, aki annak ellenére, hogy szatmárnémeti születésû, Tasnád és környékének a képviseletét vállalta fel. Véron András 1956. április 19–én született, majd a középiskolai tanulmányok elvégzése után — a Mihai Eminescu Líceumban érettségizett — a brassói egyetemen diplomázott fafeldolgozásból, 1981–ben. Ugyanebben az évben helyezték ki a tasnádi bútorgyárba, ahol 1992–ig dolgozott. Ekkor már gyárigazgató volt, ô azonban felmondott, s azóta vállalkozóként tevékenykedik. Nôs, két gyermek — Edvin és Xénia — édesapja. Programjáról az alábbiakban beszél.

— Mikor négy évvel ezelôtt eldöntöttem, hogy jelöltetem magamat megyei tanácsosnak, úgy határoztam, hogy elsôsorban Tasnád és vidéke érdekeit képviselem majd. A jelöltállító közgyûlésen is elmondtam, annak ellenére, hogy szatmárnémeti születésû vagyok, nekem Tasnád és környékének a fellendítése lesz a feladatom, hiszen már több mint két évtizede ott élek, és sok ezer szállal kötôdök a környékhez és az ott élô emberekhez. Egyik legfontosabb feladatomnak a tasnádi gyógykezelô központ megépítését tekintem, amelynek az alapjai le vannak rakva ugyan, de még nagyon sok munka van vele. A megyei tanácsnál már most is kiemelkedôen foglalkoznak a turisztikai lehetôségek kihasználásával, és remélem, hogy a következô négy évben még több hangsúlyt helyeznek majd erre a területre, hiszen ez a gyógykezelôközpont nem csak a tasnádiak, hanem az egész megye számára fontos lenne. Remélem, sikerül minél több külföldi befektetôt vonzanom a környékre, hiszen Tasnádon és a környezô falvakban a legnagyobb a munkanélküliség, az arányok sokkal nagyobbak, mint a megye más részein. Ugyanis míg 1989–ben 4150 munkahely volt a városban, addigra most csak körülbelül 2600 a foglalkoztatottak száma. Ezen kell sürgôsen változtatnunk, hiszen elôször a megélhetési lehetôséget kell biztosítanunk az embereknek.

(X)

Pap József, Szatmárhegy község független polgármesterjelöltje
ismerteti az elmúlt négy év során elért eredményeket

• Felépítettünk egy új, modern pumpaházat, amelybôl a vizet eljuttatjuk a nagyhegyi 200 köbméteres tartályba. Négy év alatt a szatmári Caritas, a polgármesteri hivatal és a lakosok segítségével elkészítettünk egy 10 kilométer hosszú vízhálózatot a következô utcákban: Primãverii, Florilor, Izvorului, Compos, Sportului, Viilor, Voinicilor és a Cigánytanya, így összesen 27 km vízhálózata van a községnek, amelyre 980 fogyasztó van rákapcsolva vízórával. Elkészült egy több milliárd lejes terv, egy új mélykút fúrására és egy 250 köbméteres tartály elkészítéséhez, ami Csonkáson is biztosítja majd a vízellátást.

• Négy évvel ezelôtt 25 km földút volt a községben, jelenleg csak 5 kilométernyi van. Szatmárhegyen 4, Meddesen 13, Csonkáson 2, Részteleken 1 kilométeren került kô az utakra. A turci kôbányából tanácspénzen vásároltunk 1143 tonna követ. 2001–ben a kolozsvári CFR–tôl megvásároltuk a Szatmárhegy községen áthaladó régi kisvasút alatt lévô követ 5 km hosszan. Két év alatt felszedtünk róla 8500 tonna követ, ez a mennyiség elegendô volt ahhoz, hogy lekövezzük a község földútjait.

• A kultúrotthonban belsô, új toaletteket és egy új konyhát készítettünk, vásároltunk 35 új asztalt, 70 ülôpadot, így a kultúrotthon alkalmassá vált 250 személy befogadására.

• Szatmárhegyen a Lippai, az Ardudului és a Livezilor utcákban kicseréltük a 70, fából készült, kiöregedett villanyoszlopot betonoszlopokra, helyi pénzekbôl vásároltunk világítótesteket.

• 2000–ben községi szinten 35 világítótest mûködött, jelenleg 225;

• A közvilágítás automatizálva van, ezzel többszáz millió lejt lehet megspórolni.

• 2003–ban a tanács hozzájárult egy református és egy ortodox–görög katolikus kápolna felépítésének finanszírozásához. Erre a célra a tanács 300 millió lejt különített el, ebbôl sikerült megvásárolni az építôanyagokat, az épületeket ôszre szeretnénk tetô alá tenni.

• Kitisztítottunk 3 km árkot.

• Kicseréltünk vagy megjavítottunk 9 hidat, amelyeken a község gazdálkodói a szántóföldekre jutnak el.

• A község területén 8 autóbuszmegállót készítettünk.

• 2004–ben a kutatóállomástól sikerült visszaszerezni 78 ha gyümölcsöst, ezt visszaadjuk eredeti tulajdonosaiknak.

• Szemétlerakatot és állattemetôt készítettünk.

• 2003–ban megnyertünk egy 800 eurós SAPARD–programot. Ezt az összeget a Szatmárhegy és Résztelek utcáinak az aszfaltozására fordítjuk.

• Részteleken egy új központi park készült, felújításra került a háborúban elesett hôsök emlékmûve. Az itt végzett munkát elismerve, Szatmár megyében mi kaptuk meg elsôként a tanulókat szállító iskolabuszt. A busszal több iskolakirándulást szerveztünk a megyében és a megyehatáron kívül.

• Négy év alatt megtisztelte jelenlétével községünket a református, az ortodox és a görög katolikus püspök.

• 2002–ben ötödikek lettünk a községek között megrendezett A legrendezettebb község versenyen.

• Minden évben rendeztünk borversenyt, amelyen több aranyérmet nyertünk.

• 2003–ban sikerült felszeretni egy mobiltelefon–relét, amelyik 35 km–es körzetben biztosít térerôt.

• A birtoklevelek kibocsájtása 95 százalékban megtörtént.

x

Krasznabéltek: Az NDF jelöltjét támogatja az RMDSZ

Bartók–Gurzãu János negyedik alkalommal is vállalja a megmérettetést a polgármesteri szék megszerzéséért a Krasznabélteket, Magyargérest, Szakaszt, Alsóboldádot, Krasznagyöngyöt és Sándorfalvát magába foglaló községben. A tisztséget 1992–tôl látja el, közgazdászi végzettsége van, és két gyerek apja. Az alábbiakban arról beszél, hogy mit tett, és mit kíván tenni mint polgármester a lakosságért:

— A továbbiakban is ugyanazt szeretném folytatni, amit eddig minden választási kampányom során megígértem. Vagyis: VÉGRE befejezni a krasznabélteki fürdô építését. Be kell ismernem, hogy amikor elkezdtük ezt a nagy beruházást, nem gondoltunk arra, hogy az akkorinál súlyosabb gazdasági helyzet vár ránk. Miután bebizonyosodott, hogy helyi erôkbôl nem sikerül befejezni ezt a munkálatot, megpróbáltunk külföldi befektetôket keresni. Ajánlatok voltak, de mi mindig arra törekedtünk, hogy a pihenôközpont részvényesei jövedelmük nagy részét helyi beruházásokra használják fel.

Eredményeink közé sorolnám azt, hogy 2000. október 11–én a németországi Linden–Wolfenbüttel, 2003. augusztus 8–án a magyarországi Rátka és 2004. április 15–én a magyarországi Nyírbéltek településsel kötöttünk testvértelepülési szerzôdést. 2002. augusztus 13. és 21. között Lindenben, 2002. szeptember 6. és 9. között és 2003. szeptember 9–10–én Rátkán vettünk részt a települések ünnepi rendezvényein, amelyeken felléptek a krasznabélteki fúvósok és népi táncosok.

Szatmár megyében kevés olyan község van, amelynek községközpontjában orvosi és fogorvosi rendelô, gyógyszertár és idôseket ellátó szociális központ lenne — nos, nálunk van ilyen. A helyi tanácsnak van két utasszállító autóbusza, amelyek Magyargéres–Szatmárnémeti és Krasznabéltek–Szatmárnémeti között közlekednek. Krasznabélteken az országban elsôként avattak falusi ökoóvodát, itt kezdték el elsôként a megyében a helyben termesztett szôlôbôl készült borok palackozását és azok külföldön történô forgalmazását. Folyamatban van az utak felújítása, a közvilágítás jobbítása és az iskolák modernizálása.

A legnagyobb beruházási munkálatokat Magyargéresen végezte el a tanács. A közelmúltban 25 világítótestet helyeztek mûködésbe a közvilágítás jobbításáért. Több mint ezer tonna kavicsot és 120 tonna követ szállítottunk a közutakra, hogy a községhez tartozó legnagyobb falu valamennyi utcája járható legyen. Felújítottuk a hidakat, ahol nem volt használható híd, ott újat építettünk. Folyamatban van az iskola számítógépekkel történô felszerelése. Tanácsi pénzbôl vásárolt 5 tonna mûtrágyát szórtak szét a legelôkön. A Kisvágáson 890 járdabetonlapot helyeztünk el, újabb több mint 400 betonlap elhelyezésére kerül sor a romatelepen.

Hogy miért vállalom még egyszer? Úgy ítélem meg, hogy még szükséges egy mandátum, hogy visszaszerezzük Krasznabéltek és Magyargéres egykori rangját, s a helyhatósági választásokon számítok az RMDSZ–tagok és –szimpatizánsok támogatására is.

Elek György

A Media Teens és FoodBoys nyerte az Ötletbörzét

• Mindkét csapat iskolaközeli ötlettel állt elô

Amint arról már korábban is beszámoltunk, május 28–án, pénteken került sor a Hans Lindner Alapítvány által kezdeményezett és ez év január 9–én elindított Ötletbörze játék döntôjére. Az Ötletek, Tervek és Nyeremények játékára benevezett 106 csapat közül a Mihai Eminescu Fôgimnázium Media Teens csapata és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont FoodBoys csapata került ki gyôztesen.

A junior kategóriában az Eminescu tizedikesei iskolarádió indításával rukkoltak elô. A Media Teens versenyzôi a kereskedelmi rádiók mintájára hirdetésekre alapozták bevételüket, és elsôsorban az ifjúságnak szóló érdekes mûsorokkal álltak elô, ugyanakkor felvállalva a különbözô iskolai rendezvények és ünnepségek szervezését és lebonyolítását.

A felekezeti iskola XI. B osztályos fiúcsapata sulibüfé mûködtetésére vállalkozott. A hasukat szeretô fiúk gyakorlatilag olyan tervvel álltak elô, melynek hiányát diákként mindennap tapasztalják, tudniillik az iskolában nincs büfé, illetve a közelben lévô kioszk kínálata nem túl változatos. Az ifjú vállalkozók ezért úgynevezett látványbüfét nyitnának, ahol a diákok egészséges, vitamindús étkeket fogyasztanának a chipsek helyett. Az étel a diák szeme láttára készülne el, tehát jó étvággyal fogyaszthatnák el, mert tudnák, hogy mit esznek. És amire szintén a tapasztalataik vezették az ifjakat, az, hogy mindez operatívan történjék, és ne kelljen órára rohanniuk, mielôtt még sorra kerültek volna. Azt találták ki, hogy a diákok elôre rendeljék meg az ételt, és azt abban a szünetben vegyék át, amikor azt megjelölték. A csapat tagjai: Dolóczki István, Bartha Arnold, Magyar Róbert és Kalmár Gyula ezzel a vállalkozási tervvel ötszáz eurónak megfelelô lejt vehetett át. Az ifjú vállalkozók nagyon hasznosnak ítélték a játékot, szerintük ez idô alatt nagyon sok, egy vállalkozás beindításához szükséges tapasztalatot szereztek, igaz, hogy munkájuk során nagyon sok akadállyal is találkoztak. Észrevételük szerint egy vállalkozás beindítását a legjobban a bürokrácia nehezíti.

— A három hónap alatt nagyon kemény munka folyt, és a döntôben bemutatott 5 percért is napokon át dolgoztunk — nyilatkozták a versenyzôk —, de a játék során nagy segítségünkre volt Koczinger Éva matematika és Görbe Éva testnevelés szakos tanár, valamint Radu Sas színmûvész, aki a döntôben elôadott dalunk szövegét írta.

Koczinger Tibor, a Lindner Alapítvány igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta:

— Nem meglepô, hogy iskolaközeli ötletek nyertek. Az ifjúság keresi az öröm forrását, és szerintem az csak örvendetes, ha ezt az iskola környékén teszi.

Koczinger sikeresnek nyilvánította a játékot, amely során nemcsak diákokkal, de bankokkal, adóhivatallal, kereskedelmi kamarával, polgármesteri hivatallal, vállalkozókkal is együttmûködtek. Az Ötlebörzének ezért lesz folytatása, amelyre a megye minden részérôl várnak versenyzôket, akik a mostani gyôztesektôl is kapnak majd segítséget egy sikeres vállalkozói terv kidolgozásához.

Az említett pénzjutalom mellett a két gyôztes csapat versenyzôi meghívást kaptak a Németországban zajló hasonló játék egyik eseményére, a senior kategória elsô három helyezettje pedig lehetôséget kapott, hogy a Woco káefténél egy hónapos szakmai gyakorlaton vegyen részt, abban a pozícióban, amit a saját vállalkozásában magának szánt, ez idôre pedig egy bért is kialkudhat magának.

anikó

"A víz szalad, a kô marad,

a kô marad"

(Wass Albert)

SZAVAZZON A VÁLASZTÁS SZABADSÁGÁÉRT!

Magunknak kell megteremtenünk (Autonómia) I.

Így kezdôdött (2004. január)

Alig hûlt ki a székelyudvarhelyi mûvelôdési palota nagyterme az erdélyi Magyar Polgári Szövetség kongresszushozói nyomában, nem késtek a fulmináns nyilatkozatok, az új hazai magyar politikai entitást pártoló és elítélô vélekedések.

Az RMDSZ csúcsvezetése ezt jelenti ki: "az MPSZ az erdélyi magyarságnak olyan parányi töredékét képviseli, hogy az még matematikailag is elhanyagolható".

Így folytatódott!

A máskor oly lomha román parlament, amely az egy helyben való topogást valóságos mûvészetté fejlesztette, hirtelen villámgyors sebességre váltott. Pár hét, sôt, pár nap alatt áthajszolta gépezetén a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, hogy mielôbb közhírré tehesse: fantaszták elfogadhatatlan mûve, ezért elutasítandó.

Hogy miért vált olyan égetôen sürgôssé számára a dolog, s miért tüsténkedett jobb ügyhöz méltó buzgalommal a döntés meghozatalán, nem nehéz megfejteni.

Így kívánt már jó pár hónappal a helyhatósági választások elôtt csapást mérni arra a Magyar Polgári Szövetségre, amelynek a tervezet kidolgozását és beterjesztését tulajdonítja.

Amitôl a Magyar Polgári Szövetség az aláírásgyûjtés alatt tartott — sajnos bekövetkezett. Románia kormáya egy csütörtöki ülésen úgy döntött, hogy nemzeti kisebbségi szervezetek tagjainak aláírásgyûjtôlista–modelljét megváltoztatja. Az elmúlt szûk másfél hónap során kétszer a parlament, most, immár harmadszor a kormány módosította az aláírásgyûjtô lista modelljét.

A Magyar Polgári Szövetséget, formai hibákra való hivatkozással az Országos Választási Iroda kizárta a helyhatósági választásokról, dacára annak, hogy a kritériumoknak megfelelôen tizenöt megyébôl és Bukarestbôl nem 25 000, hanem 54 115 aláírást gyûjtött össze, s adott le, eleget téve a választásokon indulni kívánó nemzeti kisebbségi szervezetekkel szemben támasztott kritériumnak (az RMDSZ által is megszavazott jogszabály minimum huszonötezer tagot ír elô legkevesebb 15 megyében és Bukarestben, megyénként legalább háromszáz taggal). A román parlament és kormány mindent megtett az új politikai erô ellehetetlenítésére.

Így maradt valós képviseleti lehetôség nélkül az az 54 115 erdélyi magyar, ki úgy látja, úgy gondolja, sôt, meg is van gyôzôdve róla, hogy más kell nekünk, mint ami eddig történt. Más kell nekünk, mint a megalkuvás, az örökösen föld felé irányuló fô, lesütött tekintet saját szülôföldünkön.

Demokráciából nem csak a román hatalom, de az RMDSZ is levizsgázott.

Azzal, hogy a Magyar Polgári Szövetség jelöltjeit független státusba kényszerítette, az RMDSZ tulajdonképpen összmagyar érdekeket sértett meg, megerôsítve azon elképzelését, hogy nekünk továbbra is csak az egypártrendszer az üdvözítô. Figyelmen kívül hagyva magyar emberek akaratát, döntését, akik másként gondolkodnak, s többek között úgy gondolják, hogy emberi joguk a VÁLASZTÁS SZABADSÁGA.

(Holnapi számunkban folytatjuk)

Dr. Kovács Ottó, Lázári község polgármesterjelöltje

"Az én ajtóm mindig nyitva fog állni a község lakossága elôtt. És ôk tudják ezt"

A lázári RMDSZ belsô választásán dr. Kovács Ottó, a község fiatal, energikus állatorvosa mindössze négy szavazattal maradt alul az eddigi polgármesterrel, Lengyel Istvánnal szemben. A megyei RMDSZ jelen lévô egyik vezetô politikusa kénytelen volt beismerni, és meg is jegyezte: "Ilyen szoros eredmény mellett nagyon érdemes elgondolkodni azon, hogy ki is a választás valódi gyôztese. Én (dr. Kovács Ottó — szerk. megjegyzése), akinek mindössze egy hónapnyi kampánylehetôség állt rendelkezésemre, vagy pedig az eddigi polgármester, aki négy évnyi bizonyítási, s így négy évnyi kampányolási lehetôséget kapott" — nyilatkozta a fiatal, s szakmájából kifolyólag a falusi ember minden személyes gondját, a polgármesteri hivatallal szembeni elvárásait nagyon is ismerô fiatal szakember.

Ezért döntött úgy dr. Kovács Ottó, hogy az MPSZ színeiben, vagy ha ez nem válhatott lehetôvé, független jelöltként ismét megméretkezzék az ellenjelöltekkel a polgármesteri tisztségért, de immár a község minden lakosa elôtt.

1975. szeptember 3–án született, s pici gyerekként került ki szüleivel Lázáriba. S hogy mit is jelent e község a számára?

— Gyakran kérdezik tôlem a községben: jó állásom van, miért akarok mégis polgármester lenni? A válaszom erre: azért, mert elkövettem azt a "hibát", hogy kiköltöztem Lázáriba, amely így otthonommá vált. Az ember pedig ugye a saját otthonát szereti rendezettnek, barátságosnak, tisztának és kényelmesnek tudni. Ha pedig Lázárit és a hozzá tartozó falvakat otthonomnak érzem, akkor a községnek is rendezettnek, tisztának, barátságosnak kell lennie, hogy kényelmesen élhessek benne.

Dr. Kovács Ottó nôs, (egyelôre) egy gyerek édesapja, felesége környezetmérnök. Hosszabb ideig állategészségügyi technikus volt a községben, majd 1996–2002 között elvégezve a temesvári állatorvosi egyetemet, azóta állatorvosként tevékenykedik a községben.

— Mezôgazdasággal foglalkozom, mondhatom, hogy ebbôl élek, de ebbôl él a község lakossága is. Fontos, hogy a polgármester ismerje azt a szakmát, mely egyúttal a közösség fô megélhetési forrása is — vallja. — S még egy dolog nagyon fontos — mondja. — Az, hogy a polgármester ajtaja az elmúlt tizenkét év után végre a nap minden órájában nyitva álljon a lakosság elôtt, ne kelljen az embereknek panaszaikkal a hivatal ajtaja elôtt órákat instanciázniuk bebocsátásra várva, fontos, hogy a polgármester mindig elérhetô legyen. Ezt megígérhetem, annál is inkább, mert a község lakossága ismerheti ezt az oldalamat. Ha éjjel kellett ellést levezetni, tudták, hogy nyugodtan felébreszthetnek. És ez így lesz ezután is, természetesen a polgármesteri munka elvégzését követôen.

Szakmája miatt is gazdaképviseleti, mezôgazdasági ingyenes szaktanácsadó irodát kíván létrehozni.

2001–ben egyéves számítógép–kezelôi tanfolyamot végzett, a magyar és román nyelven kívül angolul is beszél, amely teleház mûködtetését, az interneten keresztül külföldi befektetôi kapcsolatok kiépítését teszi számára lehetôvé, hogy a községet bekapcsolja az európai gazdasági és kulturális vérkeringésbe.

Görög katolikus egyháztanácsosként az egyházi ingatlanok jogi helyzetét, rendezetlenségét is ismeri, érzékeny tehát az államosított egyházi ingatlanok máig megoldatlan helyzete iránt.

A mûvelôdési élet felpezsdítése, a fiatalság hasznos idôtöltésének megszervezése éppen oly hangsúlyozottan szerepel választási programjában, mint amilyen súlyt kap a a lázáriak szerint lepratelepre emlékeztetô község szervezett hulladékbegyûjtésének, úthálózata kiépítésének, a gáz bevezetésének, a lakosságközeli, illetve polgárközpontú polgármesteri hivatal megvalósításának a kérdése.

(bódi)

Fosztó Zoltán — Börvely község polgármesterjelöltje

"A község kiváló, de kiaknázatlan gazdasági lehetôségekkel rendelkezik.
A börvelyiek megérdemelnék a jobb anyagi helyzetet, de a jobb bánásmódot is
a polgármesteri hivatal részérôl"

Fosztó Zoltánt a legkevésbé a börvelyieknek kell bemutatni. Ebben a ciklusban alpolgármester, korábban polgármestere volt a községnek. Mostani választási programja eddigi közéleti tevékenységéhez kötôdik. A program egyszerû, világos, amelyben a jelölt a még polgármestersége idején elkezdett munkát kívánja folytatni, illetve az általa megszervezett, de mára leépült közösségi életet szeretné újraszervezni, illetve az újonnan jelentkezô problémákra orvoslást találni. Tudása, a közigazgatásban szerzett évtizedes tapasztalata a garancia e program megvalósítására.

Emeljünk ki néhányat Fosztó Zoltán programjából, s aztán ítéljen az olvasó, illetve június 6–án a börvelyi választópolgár: megbízható gazdája tudna–e lenni a Magyar Polgári Szövetség színeiben akadályoztatott, függetlenként induló Fosztó Zoltán a községnek, a közösségének.

1. Kétezerig a fiatalokat összefogó, fejlett kulturális élet folyt a községben. Több, Erdélyt és külföldet megjárt tánccsoportja, színjátszó csoportja volt a községnek. Egyik fô célja tehát a 2000 elôtti kulturális élet felélesztése.

2. Kétezer elôtt beindult és fellendült kisgazdamozgalom szintén romjaiban hever. Akkor, amikor a lakosság mezôgazdaságból él, létkérdés a börvelyiek számára a kisgazdák szervezetének megszervezése, további tanfolyamok szervezése. Nagy gond a terményértékesítés. A gazdaszervezetnek terménybegyûjtô és értékesítô központra van szüksége. Ehhez a kendergyári raktárépület lehetôségként adott, másrészt teleház mûködtetésével, a külföldi kapcsolatok kiaknázásával, nem kevésbé EU–s pályázatok révén a kisgazdaszövetség az összefogás révén képes megoldani a terményértékesítési gondokat. Fosztó Zoltán — vallják a börvelyiek — képes e tervek megvalósítására.

3. Még polgármestersége idején, 1997–ben 101 szôlôsgazda 10,5 hektár, többségében nemesszôlô–ültetvényt hozott létre. További igények is vannak, s Fosztó Zoltán ígéri, mert van rá lehetôség, hogy teljesíti ezeket az igényeket.

4. Még polgármestersége idején kezdôdött meg az a nagyszabású, az országhatáron átnyúló program, amely az Ecsedi–láp egy részének a visszaállítását célozta meg. A program megvalósítását alpolgármesterként tovább szorgalmazta, így mára az elôrehaladott állapotban van. Megvalósulása kitûnô agroturisztikai lehetôségeket kínál a térségnek, amely a fentebb említett programpontokkal együtt mintegy százötven új munkahely teremtését teszi lehetôvé.

5. A börvelyi közintézmények, tömbházlakások sátortetôre cserélése is régebbi elképzelése Fosztó Zoltánnak. Polgármesterként lehetôsége nyílik megvalósítani.

6. A vízhálózat elavult, fenntartása költségessé vált. Korszerûsíteni kellene, s bôvíteni is. Elsôsorban a Várdombsziget utcában, a Rózsa, a Móricz Zsigmond utcában, a Nagy utcában, a Pali utcában, de a Gr. Károlyi utcában, a Modoki Márton utcában, a Gyár utcában, a Nagymezô utcában, a Tekerô utcában vagy az Ady Endre utcában. Véleménye szerint mindez a következô négy év egyik legfontosabb feladata.

7. Katasztrofális a börvelyiek szerint az utcák állapota. Járdák építésére, utcakövezésre, aszfaltburkolat–borításra van szükség. Ezt a most folyó SAPARD–program szerint ingyenesen lehetne megoldani. Eddig nem készült pályázat, ennek elkészítése Fosztó Zoltánra vár.

8. A gázkvótát még 2000 elôttrôl 300 család igényelte. Nem választották újra, így a gázbevezetés félbe is maradt.

Beszélgetésünk során Fosztó Zoltán a közvilágítás gondjairól, a legelôk, a földek visszaszolgáltatásáról, Demján Sándor, Börvelybôl elszármazott magyarországi milliárdos börvelyi befektetési lehetôségeirôl tett még említést.

S még egy megjegyzését érdemes kiemelni. Ígéri, hogy megválasztása esetén szorgalmazni fogja, hogy a jelenlegi börvelyi polgármester legyen az alpolgármestere. A jelenlegi polgármester mint társulásvezetô ugyanis — amint Fosztó Zoltán mondja — kitûnô szervezési készségekrôl tett tanúbizonyságot a társulás szervezése, adminisztrálása terén.

A fentieken valóban érdemes lenne elgondolkodniuk a börvelyieknek.Gazdag igazgatási tapasztalatokkal, széles kapcsolatrendszerrel (pl. FIDESZ–Magyar Polgári Szövetséghez közel álló vállalkozói körök.

(bs)

HEGEDÜS PÁL, a Szatmárnémeti Magyar Polgári Szövetség által támogatott független városi tanácsosjelölt

A választás szabadsága jegyében, a mi kezünkben, a szatmárnémetiek kezében a lehetôség június 6–án.

Van lehetôségünk MÁST választani. MÁST, nem csak azokat, akiket minden áron és eszközzel ránk szeretnének erôltetni.

Hegedüs Pál a szavazólapon a 18. helyen szerepel.

SPORT

Mi újság a B–osztályban?

• "Nézeteltérések" Mircea Govor és Kiprich József között

Miután az Olimpiának nem sikerült a bajnoki cím megnyerése, a szatmári klubvezetés a bajnokság befejezése után felállította a kispadról Kiprich Józsefet és Mircea Bolbát, mondván, hogy az edzôk a hibásak a sikertelenségért. Ezen túlmenôen Govor hatezer eurós büntetést szabott ki Kiprichre, amirôl értesíteni akarja a Magyar Labadarúgó Szövetséget is. A szatmári klubelnök szerint Kiprich tartozása 3500 euró, a magyar szakember szerint az Olimpia vezetôi azok, akik tartoznak neki: a prémiumokkal együtt 4500 euróval.

A felek nem egyeztek meg, Kiprich József — keserû szájízzel — elhagyta Szatmárnémetit.

• Sok a jelentkezô az Olimpia megüresedett kispadjára

Miután megérezték a "pénzszagot", egyre több edzô jelentkezett az Olimpia vezetôedzôi tisztségére. Govor viccesen megjegyezte, hogy versenyvizsgát rendez számukra, és aki kevesebbet kér, az lesz a tréner. Akik eddig jelentkeztek: Ioan Tãtãran, Gabi Dumitru, Sorin Cigan és legújabban a Jiultól menesztett Ionut Popa…

• Pászkány Árpád hathatós segítséget remél a kolozsvári helyhatóságoktól

Miután váratlanul megnyerte a bajnokságot, a CFR–Ecomax tulajdonosa, Pászkány Árpád abban reménykedik, hogy az új A–osztályú csapat finanszírozásában komoly segítséget kap majd a megyei és városi vezetéstôl. Egy elsô ligás gárda mûködtetésére 100 milliárd lej sem nagyon elég. Pászkány elvárja, hogy a stadiont a Közlekedésügyi Minisztérium pénzébôl tegyék rendbe, a mérkôzések bejövetelébôl származó jövedelem pedig a minisztériumot illetné több éven keresztül.

• Megfenyegették Ovidiu Sabãut

A Gaz Metan edzôjének nincs könnyû dolga: miután a bajnokság utolsó fordulójában csapata döntetlenre játszott Petrozsényben a Jiullal, és ezzel hozzásegítette a Kolozsvári CFR–t a bajnoki cím megnyeréséhez, Ovidiu Sabãut többször is megfenyegették. Hogy kik? Nem a Jiul fanatikusai, hanem a Kolozsvári U szurkolói… Mert hogyan merészelte Sabãu, az U volt labdarúgója, bajnoki címhez segíteni az örök ellenfelet, a
CFR–t!? Sabãu elmondta, hogy amikor korrektül játszottak a Jiul, a CFR vagy az Olimpia ellen, azért tették, mert ezt a sportágat csak így érdemes gyakorolni, korrektül, bundamentesen. Az edzô nem fogad el semmilyen prémiumot a CFR–tôl, sem ô, sem a Gaz Metan klubvezetôsége. Ami a játékosokat illeti, Sabãu ezekre bízza, hogy elfogadják–e vagy sem a CFR anyagi juttatásait.

A szatmári nyílt sakkversenyt Lévay Sorin nyerte

Muntean Ciprian és a Vointa SK rendezésében lezajlott nyílt sakkversenyen 16 sakkozó ült asztalhoz.

A verseny gyôztese a hat pontot begyûjtô Lévay Sorin (Unio SK) lett, a további helyezések: 2. Follert Gyula (Vointa), 3. Remetean Vasile (V), 4. Szabó Attila (V), 5. Costin Petrica (U), 6. Müller Wilhelm (U), 7. Szatmári Sándor (V), 8. Dan Francisc (V), 9. Muntean Ciprian (Contor Zenner Arad), 10. Haidu Claudiu (Sportlíceum), 11. Hasznosi Lóránd (U), 12. Balogh Péter (V), 13. Nagy Lajos (U), 14. Polner József (U), 15. Bányai László, 16. Erni Roland.

Szatmári fölény a Bajnokok Kupája karateversenyen

A Grigore Moisil Általános Iskola sporttermében rendezték meg a Bajnokok Kupája karateversenyt, amelyen több mint 200 gyermek és ifjúsági korosztályú sportoló vett részt az ország északnyugati megyéibôl. A verseny elôtt harci sport– és tornabemutatót tartottak. A tornászokat Belega Beáta, a Sportlíceum edzôje irányította. Ebbôl az alkalomból Ioan Viman fôtanfelügyelô díjazta azokat a karatékákat, akik az országos bajnokságon értek el kimagasló eredményeket, Filer Ivánt, Soós Renátát, Gingas Gratiant és Ratiu Andreát.

A Samuraiul SK (edzô: Magos Róbert) és a Nord Vest Klub (edzô: Belega Cristian) dobogós helyezést elért sportolói (a résztvevôk kihon, kumite és kata kategóriákban léptek tatamira, többen két próbában is szerepeltek): elsôk lettek: Mario Silaghi, Vlad Covaci, Bogdan Handro, Diana Robas, Valad Osan, Sergiu Iacos, Cristina Sere, Talida Miclãus, Alexandra Pop, Katona Noémi, Kaszó Márk, Vlãdut Silaghi, Cristian Roja, Sebastian Silaghi (Samuraiul SK), Cosmin Saroz, Bogdan Rosan, Georgiana Lenghel, Cristina Sabo, Andrea Ratiu (Nord Vest SK).

A második helyet szerezték meg: Cristian Pop, Vlad Silaghi, Eduard Weis, Fodor Zsolt, Edvina Mulcutan, Borbély Dóra, Loredana Lenghel, Arghilean Gheorghe (S), Raul Chereches, Raul Cardos, Henrietta Chereches, Lorena Paizos (NV).

Harmadikok lettek: Martin Gnand, Valentin Sabo, Denis Cubas, Sebastian Silaghi, Gratian Gingasz, Talida Miclãus, Krakkó Krisztina, Raul Pop, Remus Laptes, Octavian Zaiat, Dalia Codrean, Lisena Crîsmar, Arabela Racolta, Ana Sabo, Alexandra Felber, Soós Renáta, Krakkó Krisztina (S), Stefan Suta, Sergiu Sabo, Edgar Petric, Alex Betea, Cristian Cintalan, Révész Cristian, Alex Crisan, Patricia Ratiu, Bianca Ratiu (NV).

Szponzorok: Alianz Tiriac RT., Autonet, Parc pizzavendéglô, Integra România Kft.

Copyright © Szatmári Friss Újság - 2004