Románián kívül élô magánszemélyek családi jellegû apróhirdetéseit, 2004. január 1-tôl kizárólag elhalálozás, megemlékezés kategóriákban közöljük díjmentesen, amennyiben pontos nevük és lakcímük feltüntetésével eljuttatják azokat a friss@szfu.p5net.ro szerkesztôségi e–mail címünkre.
Románián kívül élô jogi személyek céges vagy intézményi hirdetményeinek, valamint külföldön élô magánszemélyek fizetett apróhirdetéseinek közlési lehetôségét a www.erhir.com web-lapot kinyitva tanulmányozhatják az érdekeltek.
Mai lapszámunkból:
Egy nemzetiség mártíriuma néven szombaton és vasárnap nyolcadik alkalommal került sor az 1945–ben Oroszországba deportált Szatmár megyei svábok emlékét idézô találkozóra.
Szombaton
Az idei rendezvény elsô napján a svábok lakta települések közül Túrterebes adott otthont a találkozónak. A helyi római katolikus templomban Ft. és Nm. Schönberger Jenô a sváb települések papjainak közremûködésével szentmisét celebrált a mártírok emlékére. Ezt követôen megkoszorúzták a községközpont parkjában lévô hôsök emlékmûvét, majd könyörögtek azok lelki üdvösségéért.
A helyi szervezôk nevében Czumbil József, a Német Demokrata Fórum túrterebesi szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevôket, majd Koczán Levente polgármester szólt az egybegyûltekhez. "A huszadik század a történelem legigazságtalanabb százada volt: többek között az embereket az otthonaiktól és családjuktól elszakító deportálások miatt is" — fogalmazott.
Cãcu Mircea vezényletével a krasznabélteki fúvószenekar, Smucz Enikô óvônô és Kovács Tünde tanítónô irányításával a helyi óvodások és iskolások mûsorával folytatódott a megemlékezés.
Carol König, a Mûvelôdési Minisztérium kisebbségi és vallásügyi fôosztályának igazgatója beszédében értékelte a szatmári svábok utóbbi 14 év során kifejtett tevékenységét, fôként a hagyományôrzés terén. Nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy a svábokkal együtt élô magyar kisebbség is sikereket ért el kultúrájának és hagyományainak ápolásában, a fiatalabb nemzedékeknek való továbbadásában.
Szabó Károly szenátor beszédében az összefogásra hívta fel a résztvevôk figyelmét. Csendes István vezényletével a Német Demokrata Fórum kórusának, majd Fábián Elemér irányításával a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttesének mûsora tette vidámabbá a megemlékezést.
Stefan Leitner a jelenleg Kanadában tartózkodó Johann Forstenheizler, az NDF megyei szervezete elnökének az üzenetét tolmácsolta, aki eddig minden évben részt vett a volt deportáltak találkozóján, és lélekben most is együtt van a rendezvény részvevôivel.
Vasárnap
Második nap a szatmárnémeti Kálvária–templomban folytatódott a rendezvény: magyar, német és román nyelvû szentmisén emlékeztek az elhurcolt svábokra. Ezt követôen a Szatmár Megyei Múzeum mûvészeti részlegében Házak meséje címmel kiállításmegnyitót tartottak. A kiállítás anyagát, amely a Duna–menti sváb települések lakóinak életét mutatja be, már több országban bemutatták. A szatmárnémeti kiállítás létrejöttében nagy szerepe volt Riedl Rudolf alprefektusnak, Nagy Mária mezôpetri polgármesternek, Asztalos Alinának, a mezôpetri néprajzi múzeum igazgatójának, valamint Martin Rile, a németországi Ulm város néprajzi múzeuma igazgatójának. A kiállítást Martin Rile, Carol König és Daniela Bãlu nyitotta meg, és anyaga egészen március végéig megtekinthetô.
Elek György
A hét végén több színielôadással, könyvbemutatóval, fényképkiállítással és kerekasztal–beszélgetéssel ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját az Északi Színház román társulata. Az ünnepségsorozat pénteken délben vette hivatalosan kezdetét a "35 év színház — képekben" címû fényképkiállítással. Andrei Mihalache, a társulat igazgatója és az ünnepség szervezôje már a megnyitón hangsúlyozta: a rendezvény látnivalóan elérte célját, hiszen rengeteg egykori színész, rendezô és munkatárs tért vissza ebbôl az alkalomból Szatmárnémetibe, és mellettük a 35 éve mûködô társulat alapító tagjai — Vasile Mentzel, Ioan Anghel, Ion Tifor, Cristian Dan — is jelen voltak.
Szombaton kerekasztal–beszélgetést tartottak színészek, rendezôk és kritikusok részvételével, "A román színház Erdélyben" címmel. Itt a résztvevôk megosztották egymással színházi tapasztalataikat, összehasonlítva az erdélyi román színtársulatok tevékenységét. Az ünnepségsorozat keretében két könyvbemutatót is tartottak — Vasile Mentzel "Fac un plonjon în ziua de mâine" címû kötetét, valamint Vasile Savinescu "Privitor la aceeasi scenã" címû esszégyûjteményét meg is vásárolhatták az érdeklôdôk.
A rendezvénysorozat mûsorában az elmúlt évadok néhány nagy sikerrel játszott darabja is szerepelt — a Harag György Társulat színészei a "Mintakollekció az árnyékos oldalról" címû stúdióelôadással vettek részt az összeállításban.
A kormány csütörtökön elfogadta a január 1–tôl életbe lépett adótörvénykönyv alkalmazási szabályzatát. A metodológiai normák — amint az várható volt — nem változtattak a helyi tanácsi adók 2003–ban megállapított értékéhez képest. Nem várt fordulatot hozott viszont a magánszemélyek által a jövedelmi adókból civil szervezeteknek átirányítható 1 százalékos szponzorizálás kérdése. A szabályzat nem foglalkozik ezzel a témával, az alapítványoknak, egyesületeknek a személyi adóból felajánlható összegrôl, a felajánlás módjáról egy késôbbi jogszabály fog rendelkezni.
Február 1–tôl változni fog a TVA–visszaigénylés módja is. A visszaigénylés az érintett cégek pénzügyi kockázati besorolása alapján fog történni. A pénzügyi igazgatóságoknak január 25–ig számítógépes nyilvántartásba kell venniük a TVA–köteles cégeket, illetve eddig az idôpontig a pénzügyi kockázati fokuk alapján kategorizálniuk kell (kellett volna) ôket.
(bs)
Szombaton délután 4 órakor ökumenikus istentisztelettel ért véget az az imahét, amelyen a keresztények összefogásáért imádkoztak a szatmárnémeti Székesegyházban a város felekezeteinek papjai, lelkészei.
Az ökumenikus imára a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 200 éves fennállásának jubileumi programja keretén belül került sor, szervezôje a püspökség és a Szent Egyed Közösség volt. Együtt imádkozott Schönberger Jenô római katolikus megyés püspök, Sipos Miklós református esperes, Alexandru Tincu szatmári ortodox fôesperes és Dumitru Roman szatmári görög katolikus esperes.
A szatmári eseményt megelôzte a debreceni Szent Anna Székesegyházban tartott ökumenikus ima, amelyen az egyházfôk azt hangsúlyozták, hogy a világ békessége azáltal gyarapszik, ha minél többen magukévá teszik Isten békéjét.
E. Gy.
Az elsô sikertelen próbálkozás után ismét problémák merültek fel a Kökényesd község megalakulásáról dönteni hivatott népszavazás kapcsán. Hiába határozott ugyanis a helyi tanács arról, hogy február 8–án referendumot tartanak a községben, a prefektúra jogi osztálya formai hibákra hivatkozva nem hagyta jóvá azt. Valószínû, hogy emiatt három héttel késôbb kerül sor a szavazásra.
— Csütörtökön küldte vissza a tanácsi határozat jegyzôkönyvét a prefektúra jogi osztálya, mivel formai hibákat talált benne. A referendumok szervezésérôl intézkedô törvény ugyanis elôírja, hogy annak megszervezését a polgármester kell hogy javasolja, abban az esetben, ha az érintett falvak lakói kérik ezt. Nálunk azonban a tanácsosok adták le a határozattervezetet, és emiatt most elmarad a népszavazás. Elôször arra gondoltam, hogy hétfôre egy rendkívüli ülést hívok össze, amelyen az én javaslatomra tesszük 8–ára a dátumot, azonban félô, hogy ennyi idô alatt nem tudjuk elintézni a formaságokat. Éppen azért én a február 29–ét javasolom a szavazás napjául — nyilatkozta lapunknak Alexandru Panea polgármester.
Kegyes József alpolgármestertôl megtudtuk, hogy pillanatnyilag leállították a megkezdett kampányt, és a referendum új dátumának kijelölése után határozzák meg ennek a módját.
(simon)
Az utóbbi idôszakban több szatmárnémeti olvasónk érdeklôdött: kinek a tulajdonát képezi az Eötvös (A. I. Cuza), valamint a Kossuth Lajos (Mircea cel Bãtrân) utcák sarkán árválkodó, már jó hét esztendeje félbehagyott épület? Mert az alap és a betonváz elég idôtállónak látszanak, de hogy az ott rozsdásodó emelôdarura se legyen senkinek szüksége annyi éven át…
A polgármesteri hivatal városrendezési ügyosztályának adatai szerint a Szatmárnémeti önkormányzatának tulajdonát képezô bérház lebontása után üresen maradt, központi fekvésû telket szolgálati lakások és irodák építésére igényelte ki és kapta meg a Megyei Rendôrparancsnokság még 1996–ban.
Dan Moisa rendôrségi sajtószóvivô megerôsíti a fenti információt, sôt meg is toldja azzal, hogy a beruházás eddig hozzávetôleg ötmilliárdjukba került. A munkálatok félbeszakításának egyedüli oka az anyagi források kiapadása volt. Ami az évek óta ottfelejtett emelôdarut illeti: alighanem annak a jele, hogy a kivitelezôk bíztak a munkálatok mielôbbi folytatásában. Vagy csak nekik is sokba került volna az elszállítása?
Ami az építkezés folytatását illeti: egyelôre nemhogy pénzük, még reményük sincs rá. Az elszabadult építôanyag–árak mellett olyan összegekre lenne szükség a régi tervek kivitelezéséhez, amelyekhez csupán központi támogatás útján juthatnának. Ameddig ilyet nem kapnak, a szolgálati lakásokra bizony várni kell.
B. É.
Útjavításra és egyéb infrastrukturális beruházásokra a költségvetésbôl érkezô összegek mellett további 25 milliárd lejt fog kapni a megye, jelentették be az RMDSZ–székházban tartott pénteki sajtótájékoztatón. Ilyés Gyula megyei elnök elmondta, az ígért összeg egyik felének átutalásáról telefaxon már megérkezett a megerôsítés, ám hozzátette: a fennmaradó tízmilliárd átutalását is biztosra lehet venni.
Gheorghe Ciocan, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetének elnöke egy nappal korábban, szintén egy sajtótájékoztatón hasonló kijelentést tett, azzal a különbséggel, hogy útjavításra szánt 15 millárd lejt az ô beszámolójában a kormánypárt szerezte meg a megyének. Ezzel kapcsolatban a tegnapi tájékoztatón elmondták, elképzelhetôen két különbözô összegû és különbözô forrásból származó pénzrôl van szó.
(pcx)
Pálfalva községben 869 roma lakos él, a jelenlegi törvények értelmében a helyi önkormányzat a problémáikkal való foglalkozásra egy romaügyi referenst alkalmazhat.
Nagy József polgármester szerint Pálfalva községben a romák egy része román, a másik része magyar anyanyelvû, ezért szükséges két referens alkalmazása. Görcsi Róbert (ombodi lakos) a Szatmárpálfalván, Ombodon és Pettyénben élô romák, Varga Vasile (hiripi lakos) pedig az Amacon, Hiripen és Oroszfaluban élô romák érdekeit képviseli félnormás munkakörben a helyi tanácsban. Feladatuk, hogy feltérképezzék, kik a szociális segélyre jogosultak, segítsenek nekik a szociális segélyhez szükséges iratcsomó elkészítésében, és megszervezzék a munkát a 416–os törvény értelmében.
A helyi önkormányzat alkalmi munkára vesz fel olyan 45 évet betöltött személyeket, akik munkaképesek, de nem rendelkeznek állandó munkahellyel. Ezek közül kerülnek majd ki az éjjeliôrök, akik számára a tanács biztosítja a munkadíjat. Ily módon a lakosságot felmentik a soros éjjeliôr–szolgálattól vagy annak pénzbeli megváltásától.
E. Gy.
Az évi gyilkossági ráta Romániában háromszor kevesebb, mint az Európai Unió országaiban — derült ki az ENSZ kábítószer– és bûnözésellenes irodájának statisztikáiból. Romániában 100 ezer lakosra jut három emberölés, míg az EU tagállamaiban kilenc.
(egy)
Újból nincs telitalálat a 6–os lottón. 117–en értek el 5–ös találatot, a nyereményük egyenként 203 millió lej, és csaknem 7 ezren négy találatot, ôk fejenként 5 millió lejes nyereményre számíthatnak. A becslések szerint a fônyeremény összege 150 milliárd lej körüli lesz, érdemes tehát tovább játszani!
Meglehetôsen kevés egyesületi tag jelent meg szombaton a Szakszervezetek Mûvelôdési Házában, a Szatmár Megyei Ebtenyésztô Egyesület közgyûlésén. 11 órakor — ekkorra hirdették meg a gyûlést — megközelítôleg húsz tag ült a teremben, ám a határozatképességhez legalább 51 tag jelenlétére lett volna szükség. Ezért a résztvevôk beleegyezésével 11.30–ra újra meghirdették a közgyûlést, ugyanis ebben az esetben már nem számított a részt vevô tagok száma. Mint kiderült, az egyesületi tagok ilyen irányú érdektelensége nem egyedi eset, kutyás bálokon vagy kiállításokon jóval nagyobb a részvétel.
Elsôként dr. Molnár Zsolt egyesületi elnök ismertette a szervezet 2001–2003–as tevékenységét, amelybôl kiderült, hogy a legutóbbi kiállítás alkalmából, amely a benevezett ebek minôsége tekintetében sikeres volt ugyan, viszont az esôs idô miatt kevés nézô volt kíváncsi az ebekre, így többet költöttek a szervezésre, mint amennyit az eladott jegyekbôl bevételként könyvelhettek el. Az elnök beszámolója végén azt is elmondta, hogy hamarosan új székhelyre költözik az egyesület, ám az még nem tisztázódott, hogy hol lesz az egyesület új otthona.
Ezt követôen Surducan Marin és Sabo Csaba alelnökök ismertették az egyesület veszélyes kutyák tetoválását és bejegyzését illetô tevékenységét: az elmúlt évben 329, veszélyes kategóriába sorolt ebet láttak el fajtaigazolvánnyal. A beszámolóból az is kiderült, hogy az elmúlt idôszakban 552 ebnek készítették el a törzskönyvét, ebbôl 128 törzskönyvet még mindig nem vettek át a hanyag kutyatartók.
A tagság hozzászólásait követôen sor került az egyesület vezetôségének megválasztására: a tagok újra bizalmat szavaztak dr. Molnár Zsolt elnöknek, valamint Surducan Marin és Sabo Csaba alelnököknek.
Részletesebben a közgyûlésrôl a pénteken, január 30–án megjelenô Kutyavilág oldalban lesz szó. C. L.
Annak ellenére, hogy Szatmár megyében csak Piskolton termelnek ki földgázt, és ennek köszönhetôen olcsóbban megúszták a fôvezeték lefektetését, mint más községek, nem tudják kifizetni a munkálatokat a kivitelezô cégnek, erre ugyanis nincs meg a fedezetük. Dobos József polgármester szerint mindez azért alakult így, mert nem tudták eladni azt a két épületet, amelyeknek tisztázatlan helyzete miatt tavaly a helyi tanács is feloszlott a községben. A polgármester szerint három módon lehetne megoldani a problémát, ezek véghezvitelére azonban egyelôre kevés esélyt lát. Egyebek mellett errôl és a 2004–es költségvetésrôl faggattuk a községi elöljárót.
Amennyiben a községbeli lakosok száz százalékban kifizetik a helyi adókat, Piskolt község 4 milliárd 485 millió lejbôl gazdálkodhat ebben az évben. Ez az összeg az 1 milliárd 253 millió lejnyi helyi adókból, a 36 százaléknyi jövedelemadóból (385 millió lej) és a megyei tanács által leosztott 2 milliárd 847 millió lejbôl tevôdik össze. Dobos József polgármester szerint az összeg utolsó két összetevôje csupán arra lesz elég, hogy a polgármesteri hivatal fenntartsa magát belôle, valamint, hogy kifizessék a tanügyi káderek béreit és fedezzék a szociális kiadásokat. Fejlesztésekre a több mint egymilliárd lejnyi helyi bevételbôl lehetne fordítani, azonban könnyen elôfordulhat, hogy ezt az összeget utolsó lejig oda kell adniuk a gázbevezetést végzô cégnek, amelynek 56 ezer dollárral — ez napi árfolyamon számítva 1 milliárd 870 millió 400 ezer lej — tartoznak. Dobos József polgármester szerint napra pontosan ki tudták volna fizetni a Dominium Kft.–nek járó összeget, ha tavaly eladták volna azt a két épületet, amely az önkormányzat tulajdonában van. Csakhogy ezek eladása kapcsán a hivatal peres ügybe keveredett, így nem juthatott hozzá a pénzhez. — Mivel a dollár árfolyama fokozatosan növekszik, lejben számítva az összeg is egyre nagyobb, nekünk pedig egyre jobban fájhat a fejünk — nyilatkozta a polgármester. — Véleményem szerint három mód van arra, hogy rendezzük az adósságainkat, ezek azonban igen bonyolultak. Elôször arra gondoltunk, hogy banki hitelt veszünk fel, de hiába vállal garanciát értünk a megyei tanács, a bankok egyelôre nem voltak hajlandók hitelezni. A másik lehetôség az lenne, hogy bérbe adjuk a fôvezetéket, de még erre vállalkozó céget sem találtunk. Akár a kivitelezô cégnek is kiadnánk ezt, így ezzel fizetnénk az adósságunkért. A harmadik lehetôség az, hogy nem csinálunk a községben semmit, és bevételeinket fokozatosan átutaljuk a Dominium számlájára. A lakosoknak házanként 300 dollárt kellene fizetniük a gáz bekötéséért, arra azonban kevés esélyt látok, hogy ebbôl összegyûljön 56 ezer dollár — nyilatkozta Dobos József.
A földgáznál maradva, az a margittai cég, amely a földgázkitermelést és –elosztást végzi a községben, egy újabb szonda telepítését tervezi a községben. A polgármester tájékoztatása szerint az általuk kisajátított földterületért a cég természetben fizet majd, 200 méternyi útszakaszt ugyanis megjavít a Tót (Victoriei) utcában, amely a községközpont legrosszabb állapotban levô utcája.
Simon Levente
A védôoltások betiltása után elszaporodott pestises megbetegedések tovább tizedelik a megyei sertésállományt. Egy ideje Nagykároly, Mezôpetri és Piskolt környékén van karantén: a két községben december közepétôl kezdôdôen körülbelül 100 állatot kellett levágni pestis miatt. A járvány épp a legrosszabbkor érintette a környékbeli gazdákat, hiszen a disznóeladási idôszak teljében, karácsony elôtt lépett érvénybe a tilalom. Így mind Mezôpetriben, mind Piskolton több száz vágásra érett jószág maradt eladatlan. Nemes Imre, utóbbi község körzeti állatorvosa a sertéspestisen kívül kérésünkre az idôszak aktuális állategészségügyi teendôirôl is beszélt.
Nemes Imre 1946–ban született Piskolton. Iskoláit helyben, majd Székelyhídon végezte — utóbbi helyen egy olyan osztályban, amelybôl mindegyik tanuló felsôfokú tanintézménybe jutott. Az állatorvosi egyetem elvégzése után 1969–ben a helyi termelôszövetkezet farmjára került, majd 1973 és 1984 között Magyarcsaholyban látta el a körzeti állatorvosi teendôket. Azt mondja, hivatásának ezek voltak a legszebb évei, hiszen Csaholy községben — a nemzetiségi sokszínûség ellenére — korrekt, rendes embereket talált, akiknek köszönettel tartozik. Szülôfalujába 1984–ben helyezték vissza, és azt tervezi, hogy idén nyugdíjba vonul.
A sertéspestis Piskolton már a tavaly tavasszal megjelent, és azóta összesen 97 jószágot kellett elaltatni a községben — legutóbb karácsony elôtt három gazdaságban 73 sertésen mutatták ki a megbetegedést. Az állatorvos úgy látja, a járványveszély a továbbiakban is állandóan fenyegetni fog, mivel a védôoltást betiltották, az uniós szabványokhoz való felzárkózásra hivatkozva. Ennek elôtte, 1953–1954–tôl — vagyis az oltások bevezetésétôl — kezdôdôen egyetlen ilyen eset sem fordult elô Piskolton. A mai sertéspestis már nem az, mint amirôl a szakkönyvekben írnak, a tünetek rengeteget változtak az idôk folyamán, elsôsorban a negyvenöt éven át alkalmazott oltás hatására történt vírusmutációk miatt — tudhatjuk meg.
— Magas láz, étvágytalanság, mozgászavarok, hasmenés, kiütések a bôrön — a szakirodalom szerint ezen tünetegyüttes egyszerre jelentkezik, de mostanában gyakran elôfordul, hogy a pestises állatnál csak egy–két tünet fordul elô — mondja az orvos.
Az emberre nem veszélyes pestissel fenyegetett területeken bezárják az állatvásárokat, és megtiltják a disznók eladását, utcára való kiengedését — így jelenleg a környékbeli sertéstenyésztôknek két lehetôségük van: vagy levágják, vagy tovább etetik a karácsony elôtti eladásra szánt állataikat. Nemes Imre közlése szerint Piskolt falvaiban több mint 500 hízó maradt a gazdák nyakán az ünnepek után. A pestises jószágok tulajdonosai még jól is járnak, hiszen 30 000 és 40 000 lej közötti összeget kapnak kártérítésként a levágott disznó kilójáért, miközben a megyében 25 000 lej körüli áron lehet értékesíteni a sertést.
A másik veszélyes sertésbetegség, a trichinózis tekintetében jól áll a község, hiszen ilyennel fertôzött állatot itt emberemlékezet óta nem találtak. Nemes doktor elmondta: ennek ellenére nagyon sok tennivaló van még annak érdekében, hogy az emberek megértsék a húsvizsgálat elvégzésének a fontosságát. Piskolton évente 800–1000 hízót vágnak le saját fogyasztásra, és legjobb esetben mindössze 150 tulajdonos igényli a hús trichinelloszkóppal való vizsgálatát, amely különben ingyenes. A vizsgálat elvégzését nagy többségben azok a városiak kérik, akik a községben vásárolnak disznót.
Vannak hiányosságok egyéb téren is. Az év végi kutyaoltási akciónak már le kellett volna zárulnia a program szerint, de sok községi házôrzôeb–tulajdonos — annak ellenére, hogy a törvény nagyon komoly büntetéseket helyez kilátásba — nem jelenik meg állatával, így az orvosnak házról házra járva kell ôket felkeresnie. Piskolton így még nem fejezôdött be a kutyaoltás, a község 600 négylábújából 511 kapta meg a veszettség elleni védôoltást.
A "kutyaoltási szezon" után napokon belül a lépfene elleni védôoltás és a lovak véranalízise fog következni — számolt be Nemes Imre. Ami a vérbajos lovakat illeti, ilyenbôl 23 szerepel a körzeti rendelô nyilvántartásában, amelyek fülébe a nemrég életbe lépett rendelkezéseknek megfelelôen mikrochipet ültettek, az azonosítás érdekében. A vérbajban szenvedô lovakat tilos értékesíteni, bár a betegség az emberre nem veszélyes. Az elképzelés szerint ezeket a lovakat le fogják lôni, ennek idôpontjáról azonban — illetve a kárpótlásról — még semmilyen részletet nem lehet tudni.
Piskolt állatállománya különben évek óta stagnál, se nem nô, se nem csökken számottevôen. Szarvasmarhából 550, lóból 480, sertésbôl 1800–2500, juhból 600, kecskébôl 60, méhcsaládból 600, szárnyasból pedig 10 000 darab van a községben.
Ami az állatorvosi hivatás múltbéli, illetve mostani sajátosságait illeti, a piskolti doktor szerint nincs nagy különbség a két idôszak között, hiszen ugyanazt a tevékenységet kell végezni, és a rendelôk magánvállalkozásként való mûködtetésének is megvannak mind az elônyei, mind a hátrányai.
Fodor István
Február 13–án környezetvédelmi vetélkedôt szervez a Kölcsey Ferenc Fôgimnázium. A középiskola már évek óta kapcsolatban áll a vásárosnaményi középiskolával, a két iskola közötti kapcsolatot most a vásárosnaményiak szeretnék kiterjeszteni a megyeközpont minden középiskolájára, elsô lépésként ezért kétnyelvû – román–magyar — vetélkedôt szerveznek az iskolások számára. A vetélkedôben háromfôs csapatok vesznek részt, a megmérettetés a diákok általános ismereteit és a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos véleményét méri fel.
A vetélkedôn természetesen részt vesz a kezdeményezô anyaországi iskola csapata is, a rendezvény célja a vetélkedésen túl lehetôséget biztosítani a diákoknak az ismerkedésre.
A vetélkedô rangját emeli, hogy a tanfelügyelôség vezetôsége mellett a polgármestert és a kormánybiztost is meghívják a találkozóra.
(anikó)
Labdarúgás
A szibériai fagyhullám sem akadályozza a Szatmárnémeti Olimpia felkészülésének a menetrendjét, ahogy azt a szakvezetôk eltervezték, napi két edzés van beiktatva, ezeket vagy a szabadban, vagy sportteremben tartják meg. Pénteken délután a Sportlíceum termében látogattuk meg a csapatot, és a tapasztalatok feltétlenül pozitívak. A bemelegítés után két kapura játszottak a fiúk, de az edzôk csak akkor tartották érvényesnek a támadójátékot, ha ez három labdaérintésbôl valósult mag. Majd izomnyújtási gyakorlatok következtek. Ennek egyik elôfeltétele, hogy a játékosok ne csak mímeljék a nyújtást, ebben az esetben ennek kevés a hatása. Ha az edzôk úgy látták, hogy lazsálnak a párok, ôk is "beszálltak", megmutatva, hogy mibôl is áll az igazi "streching".
Kiprich József egyrészt örömét fejezte ki a keret bôvítésére tett erôfeszítések kapcsán, másrészt hangsúlyozta, hogy az ôszi alapcsapatot nincs szándékában nagyon megkavarni, mert "az egy jó gárda". Természetesen a sárga és piros lapos felfüggesztések, valamint a sérülések miatt feltétlenül ott kell legyenek azok, akik majd helyettesítik a csapatból kikerülteket. És azt sem kell elfelejteni, hogy egy nagyobb keret azt is maga után vonja, hogy a játékosok jobban "odateszik" magukat, nagyobb erôkifejtéssel játszanak és edzenek, mert veszélybe kerülhet a helyük a csapatban.
Az edzés után a játékosok csuromvizes trikói is igazolták: kemény munka folyik az Olimpiánál, és ennek az eredménye sem maradhat el.
Szombaton délben a Samobil–pályán játszott edzômérkôzést a Somesul. A nagy hideg miatt a második félidô csak 30 percig tartott. Gólszerzôk: Vasilache és Baciu (29), illetve Bogdan Prunilã.
A Somesulban pályára lépett Sãnduleanu (az ifjúsági válogatott keretbôl) Hausi (Nagybányáról), Bãrnutiu, Ardelean, Sasu, Nae (az FC Nationaltól), Baciu, Vasilache (utóbbi kettô a Brassói Tractorultól), Suteu és a magyarországi Bölöni.
A találkozót természetesen megtekintették az Olimpia edzôi is, annál is inkább, mert a Somesulból többen bármikor "felhozhatók" a B–osztályú gárdába. A találkozó után az Olimpia szakvezetôi úgy határoztak, hogy lemondanak Bölöni, Vasilache és Nae szolgálatairól.
Jelenleg az Olimpia bôvített kerete a következô játékosokat foglalja magába: Suciu, Gábor, Rãileanu, Csík, Hornyák, Bãlãu, Batin, Dragomir, Baciu, Negrea, Gosa, Marcel Rus, Bonchis, Sãlãgean, Ciolãnel, Bãban, Roszel. Akikre még számítanak az edzôk, a Somesultól: Perta, Marius Pop, Ardelean, Oros, Jofi.
Szerdán 15.30 órakor az Olimpia Udvariban a Florenta Möbel csapatával játszik elôkészítôt.
(stahl)
Elôkészítô mérkôzésen:
Avasfelsôfaluban kôkeményre fagyott pályán került sor a két csapat találkozójára. A turciak Rebegea révén vezetést szereztek, és ezt az elônyt 60 percig tartani tudták. A végjátékban ellenben kidomborodott a Ritli–csapat technikai fölénye és Lucian Lohan jó kapuérzéke. Az avasiak góljait Lohan Lucian (3), Budean és Marincean szerezték.
Oasul: Ster – Colar, Marincean, Viland, Vida, Muntean, Aioanitoaie, Lucian Lohan, Soponar, Vãlean. Játszottak még: Nãdãban, Budean, Goje, Homorozan, Mihovici.
Minerul: Béres – Botos, Paul Levente, Kiovari, Istrate, Roman, Vãsutiu, Zaharie, Dani, Buna, Rebegea. Játszottak még: Stet, Nagy, Paul II, Chiriloaie, Anghel, Gherman és Giurgiuman.
Zsiga Zoltán edzô kedden és pénteken 16.00 órakor a Samobil–pályán várja az 1985–ben, ’86–ban, ’87–ben és ’88–ban született sportolni vágyó fiúkat.
Copyright © Szatmári Friss Újság - 2004