Az Oral History módszerével mintegy 150 nagyon terjedelmes mélyinterjút készít az adott idôszakról neves közéleti személyiségekkel. Az 1989-1992-es idôszakból csak nagyon kevés írásos anyag maradt fenn, s ezek alapján nagyon nehéz követni az átalakuláshoz vezetô eseményeket. Kutatásunk mind központi, mind pedig regionális szinten megpróbálja rögzíteni az átalakulás egyes állomásait. Az elôre kidolgozott titkosítási rendszerben rögzített beszélgetéseken túl a CD lemezekre rögzített számítógépes anyag tartalmazza a fellelhetô, egyedinek számító dokumentumokat is. A felgyûjtött anyagot magyarországi és hazai könyv-, illetve levéltárakban kívánjuk elhelyezni, hogy a kutatók hozzáférhessenek, illetve publikációk formájában szeretnénk megjelenteni a nagyközönség számára is érdekes beszélgetéseket, illetve dokumentumokat.

A kutatásunk egy terjedelmes kérdôíven, illetve mélyinterjúk készítésén keresztül arra keres választ, hogy 1989 után a volt Csehszlovákiában és a mai Szlovákiában a restitúció, reprivatizáció, a kis- és nagy privatizáció milyen hatással voltak a társadalmi rétegzôdés átalakulására. Az új vagyonos rétegek milyen módon kapcsolódtak a be a közéletbe, milyen szerepet játszanak a mikrotársadalmak életében, mennyire tudatosították a szerepüket a közéletben. Szeretnénk felmérni azt is, hogy milyen hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve ezek a vállalkozók, illetve hogy a szlovák-magyar vegyesvállalatok milyen szerepet játszanak a két ország kapcsolatában és az interetnikus viszonyokban.

A Fórum Intézet a Fórum Alapítvány által elkezdett konferenciasorozatot folytatja az átalakulásban levô mezôgazdaság legfontosabb kérdéseirôl. Az elmúlt két év során megrendezett konferenciák a mezôgazdasággal kapcsolatos törvényalkotási problémákról, a magángazdák helyzetérôl, a mezôgazdaság pénzügyi hátterérôl, a bankok szerepérôl, a feldolgozóiparról, és legutóbb szeptemberben a nagyüzemi gazdálkodásról szóltak.

 

Több mint ezeréves közös múlt köti össze a szlovák és magyar nemzetet a Kárpát-medencében. Ennek a múltnak a közös, mindkét közösség értékeit felmutató és azok egymásra hatását elemzô oktatási módszerek és tankönyvek nem születtek az elmúlt idôszakban. Éppen ellenkezôleg, a nacionalizmus térhódításával, elfogult és prekoncepciókon alapuló tankönyvek tömkelege árasztja el az iskolákat.

 

Próbálkozásunk az ötvenes évek francia-német kiegyezésének példáját követve olyan közös, vagy inkább kompromisszumos tankönyv kidolgozását és kiadását vette célul, amely a fiatal történész- és pedagógusgeneráció viszonylag még elfogulatlan szemléletére támaszkodva megpróbál egy józan, a pozitívumokat és negatívumokat egyaránt felsorakoztató, a megbékélésre és toleranciára tanító tankönyvet kidolgozni az alapiskolák felsô tagozata és a középiskolák számára.

 

A Szlovákiában, de talán a térségben is egyedülálló próbálkozás elômunkálatai már elkezdôdtek. Felállt a négy plusz négy tagból álló vegyes bizottság, amely szlovák és magyar történészeket és történész-pedagógusokat egyesít, akiknek a feladata kidogozni a kompromisszumos tankönyvek módszertanát és kéziratát. Mindkét bizottság meglepôen gyorsan alakult ki, ami azt bizonyítja, hogy szakmai körökben is van igény ilyen tankönyvre.

 

A tankönyvcsomag az alapiskolák felsô tagozata és a középiskolák számára készülne szlovák és magyar nyelven, és a támogatások nagyságától függôen minél olcsóbban kínálnánk fel a tanulók, illetve az iskolák számára. Szándékunkban áll Magyarországra is átvinni a tankönyveket, és alternatív tankönyvként felkínálni az iskolák számára. Elôreláthatólag 1998 szeptemberére elkészülnek a tankönyvek. Az elôkészítés felelôse szlovák részrôl: PaeDr. Viliam Kratochvíl, magyar részrôl pedig: Simon Attila.

 

A kísérlet fontosságát hangsúlyozandó tervünkben szerepel egy angol nyelvû változat kidolgozása is, amely a nemzetközi közvélemény számára prezentálná, hogy van igény és akarat a múlt elfogulatlan és toleráns interpretációjára a térségünkben.

 

Kísérleti jelleggel két hétvégi iskolát alapítottunk Pozsonyban és Kassán, melynek keretében a vegyes házasságokban élô családok számára alkalmat teremtettünk egymás kultúrájának megismerésére. A hétvégeken a gyermekek tanítói felügyelet mellett játékos formában ismerték meg a magyar és a szlovák kulturális értékeket, a szülôk pedig kultúrtörténeti, történelmi elôadásokat hallgattak meg szlovák és magyar nyelven. Külön foglalkoztunk az etnikai konfliktusok kezelésével és megoldásával, valamint a kétnyelvûséggel. Jelenleg a program szünetel, mert nem sikerült megfelelô anyagi támogatást találnunk.

 

Szlovákiában egyre inkább tért hódít az intolerancia, az idegengyûlölet, a normális emberi értékektôl eltérô magatartás. Látszólag újra beigazolódik az a tétel, hogy sem a történelmi tapasztalatok, sem pedig a más országok negatív élményei nem tudnak gátat vetni a társadalmi viszonyokban gyökerezô mély és megváltoztathatatlan intoleráns magatartásnak. Megítélésünk szerint, a mai helyzet nagy mértékben a pozitív példák bemutatása hiányának, és a propaganda ellenkezô irányú magatartásának a következménye. Programunk az iskolákban bevezetett etikai nevelésen keresztül képzett vendégtanárok részvételével szeretné bemutatni az intoleráns magatartás következményeit. A Holocaust, a lakosságcserék, kitelepítések objektív és tényszerû feltárásán keresztül szeretnénk a következô generáció figyelmét felhívni arra, hogy milyen hosszútávú következményei vannak az intoleráns magatartásnak és gyakorlatnak, és hogy melyek a toleráns magatartás elônyei az egyesülô Európában.