Fekete tyúk mind megette a meggyet

Fekete tyúk mind megette a meggyet,
Életembe’ nem szerettem csak egyet.
Azt az egyet ha valaki elveszi,
Megátkozom s a jó Isten megveri.

Tatros partján nem szabad lefeküdni,
Mer' a Tatros, ha kiömlik elviszi,
Most is olyan szeretőmet vitte el,
Amíg élek soha nem felejtem el.

Én az éjjel nem aludtam egy órat
Hallgattam a régi babám panaszát
Éjféltájban mondta meg, hogy mi baja
Ő szeretne de az anyja nem hagyja.

Istenem Istenem
 
Istenem Istenem
vajon mi lelt engem
három méter piros szalag
hejde nem ér körül engem

még a múlt hónapban
csak egy felet vettem
s vékony karcsú derekamra
hejde páros csokrot köttem

Feljött a nap szépen ragyog

Feljött a nap szépen ragyog,
Én még a kocsmában vagyok,
Jaj istenem de szégyellem,
Hogy reggel kell hazamennem,
De én aztat megteszem,
Hazamegyek s lefekszem,
Kialuszom magamat szép csendesen.

Olyan ittas boros vagyok,
Hazamennék de nem tudok,
Itt a babám tudom szeret,
Gondolom hogy hazavezet,
Eredj babám gyújtsál gyertyát,
Mutasd meg az országútját, lalala...

Cégért láttam lipinkázni,
Oda kéne botorkázni,
Van még egy rongyos forintom
Azt is kocsmárosnak adom,
Vajon ide bemenjünk-e,
Jó pálinkát árulnak-e, lalala...

Este a Gyimesbe jártam

Este a Gyimesbe jártam,
Bolond gombát vacsoráztam.
Úgy megbolondultam tőle,
Megszerettem, aki főzte.

Megszerettem, s el is vettem,
Jaj de jó életet éltem!
Sokszor mondom én azóta:
Nem is volt az bolondgomba!

Fejik a fekete kecskét,
Verik a barna menyecskét,
Ott hadd üssék az oldalát,
Ne szeresse a más urát.

Sötétkékre vagyon az ég lefestve

Sötétkékre vagyon az ég lefestve
Utoljára voltam nálad az este
||: Utoljára fogtam ajtód húzóját
Adjon Isten kedves babám jóéjszakát. :||

Ha be megyek a gyimesi csárdába
Rágyújtok egy budapesti szivarra
||: Szivar füstje felszáll a levegőbe,
Kedves babám jutok-e még eszedbe? :||

Látod babám azt a magos kő hegyet
Az nem akarja, hogy beszéljek veled
||: Azt a hegyet kosárral es elhordom
Még es csak a tied leszek galambom. :||

Gyimesi rikótozások

Kicsi leány, kicsi kócs
Ha megszúrnak ne rikolts
Mert az anyád meghallja
A pinádat bévarrja.
Édesanyám ne varrd bé
Hadd még egyszer dugják bé.

Törökbúza csutika
Háljunk ketten Jucika
Veled biza nem hálok
Mert bitangot csinálok.

Az én lábam úgy kijárja
Mint a Rupi kabalája
Járd ki lábam, járd ki most
Nem parancsol senki most.

Szénabuglya egy bogba
Purdé rúg a hasamba
Hadd el babám, ott hadd rúgjon
Hogy a világ szaporodjon.

Kenderike a kenderbe
Szőrtarisznya a pendelybe
A plajbászom a gatyába
Dugjuk a szőrtarisznyába.

Szép a tavasz, szép a nyár
Szép aki előttem jár
Mert aki előttem jár
Még az éjjel vélem hál.

Ki a kettőst jól nem járja,
Törjön el a keze, lába
A muzsikás azt jól tudja,
A kettőst két órát húzza
Egyik óra a menője, a másik a sirülője.

Járj előttem lábujjhegyen
Hogy vigyelek át a hegyen
Este jövök reggel megyek
Míg a világ nálad leszek.

Kicsi csillag, kék az ég,
eszedbe jutok én még.
De már akkor késő lesz,
az én szívem másé lesz.

A népdalokat Czerán Csaba és Fazakas János tanította.