A Nyárád völgye Erdély legnépesebb vidékei közé tartozik. A helységek a folyó mindkét partján sûrûn követik egymást. A körülbelül 80 km hosszú völgyben és mellékvölgyeiben 68 falú van elszórva; a falvak lakossága többnyire székely, vallásra nézve nagyobbrészt református, katolikus és unitárius.A lakósok leginkább földmûvelésbõl és baromfitenyésztésbõl , a Nyárád északi vidékén pedig fakereskedésbõl élnek.
A folyó mentén kies berkek, a falvak körül gyümölcsösök, a dombokon szõlõk, a hegyek magaslatán erdõk díszelnek. Hol a Kis- és Nagy-Nyárád egyesül, ott terül el Nyárádszereda.1605-ben a székelyek itt választották meg Bocskay Istvánt, fejedelmükké. Nyárádszeredától a völgy két ágra szakad: A Nagy-Nyárádmentén találjuk Deményházát, Mikházát, Remetét stb. A Maros és a Nyárád között helyezkedik el a néphagyományairól ismert Jobbágytelke. A Kis-Nyárádmentén felfele a jelentékenyebb falvak Andrásfalva, Bere, Magyarós, gyümölcseseirõl, szilvapálinkájáról híres Márkod és Selye.
Innen ered az egyik legszebb székely nóta:
Bekecs alatt Nyárád tere,
Ott egy kunyhó zsuppal fedve;
De belseje aranybánya,
Arany benne egy szép lányka.
Marosszéki piros-párizs !
Ott lakik az én rózsám is.
Szép az alma az ágtetõn,
Még százszor szebb a szeretõm.
Zsellér vagy te én meg székel,
De egünkre egy nap jõ fel;
Egy esõ hull a földünkre:
Miért lennék hát külömb mint te ?
Utolsó módosítás: 2007 október 13