AZ EURÓPAI EGYÜTTMûKÖDÉS FOLYÓIRATA - MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
46.

a cikk nyomtatása

MAGYAR KULTÚRA RÓMÁBAN
Szabó Gyôzô, a Római Magyar Akadémia igazgatója nyilatkozik

Az utóbbi három évben Olaszországban a magyar jelenlét különösen megerôsödött. 2000-ben, a millennium évében nagyon fontos kiállítás nyílt meg a Magyar Akadémián Ecce Homo – Krisztus-ábrázolások a XIX–XX. századi magyar képzômûvészetben címmel. A Vatikánban II. János Pál tiszteletére adott magyar hangverseny sokak szerint még szebb volt, mint más nemzetek produkciója. 2001-ben, a Szent István-évben a Vatikáni Múzeumban október 10-tôl 2002. január 12-ig a Magyar kereszténység ezer éve címû kiállítást (mely 2002. március 1-jétôl június 30-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban látható) igen nagy érdeklôdés fogadta. Most pedig, 2002-ben Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából a magyar kultúra nagyszabású, június közepétôl december végéig tartó bemutatkozását készítjük elô.
Természetesen a magyar mûvelôdési jelenlét nemcsak a jubileumi évek, nemcsak a magyar évadok eseményeiben alakul, hanem azt hosszas elôkészítô munka elôzi meg. Ebben a munkában az olaszok is kezdeményezôen részt vesznek. Így például nem sokkal azután, hogy Cividaléban két feldolgozásban is láthattuk Az ember tragédiáját, itt Rómában tavaly májusban a Teatro de Serviben egy héten át ment a darab, igazi olaszos értelmezésben. A Via Monticelli 12 nevû társulattal úgy találkoztam, hogy meghívást kaptam Molnár Ferenc Liliom címû darabjának elôadására olyan kitûnô mediterrán hangvételben, mintha a szerzô egyenesen az olaszoknak írta volna mûvét. Akkor kérdeztem, miért nem adják elô olasz színpadon, Rómában Az ember tragédiáját. Egy éven keresztül próbálták a darabot, és nagy sikerrel mutatták be, most pedig, úgy látszik, hogy a Liliom szó tovább is zengett a fülükben, mert Szigligeti Liliomfiját fogják elôadni. A darab olasz fordítása még nem létezett, ezért itt, a Magyar Akadémián pályázatot hirdettünk, és a nyertes fordítását fogják színpadra állítani. És szólnom kell egy újabb M kezdôbetûs magyarról: Molnár Ferenc neve régóta ismert az olasz gyerekek számára, és él az olasz felnôttek emlékezetében is, elsôsorban a Pál utcai fiúk szerzôjeként. Most pedig Madách és Márai sikere után újabb magyar név kezd Olaszországban egyre inkább ismertté válni, Makovecz Imréé. Tavaly áprilisban volt Rómában a Római Egyetemmel közösen rendezett kiállítása, amelyet Paolo Portoghesi, az egyik leghíresebb építész nyitott meg, és azóta ezt a kiállítást több helyre is kérik. A nápolyi siker után bemutatják L’Aquilában és az idén esedékes Velencei Biennálén is, ahol most éppen az építészeti évre kerül sor. Olyan különleges építészeti irányzatról van szó, amely eredeti, magyar, és Európát gazdagítja. Ugyanígy a tavaly novemberben megrendezett Zsolnay-kiállítás anyaga, a híres eozin ragyogása is eszményien találkozott a Római Magyar Akadémia termeinek aranyozott stukkóival, melyeket Borromini neve fémjelez. Az olaszok a herendi mellett megismerték ezt a másik fontos magyar márkanevet, és a kulturális évad keretében az olasz közönség és kulturális értékeink találkozása folytatódik.

Copyright© Európai Utas-2002