Legyünk Szent Istvánnak valódi tisztelői – erre hívott fel Erdő Péter bíboros, prímás Budapesten a Szent István-bazilika előtt tartott hagyományos augusztus 20-i ünnepi szentmisén. “Abban próbáljuk őt követni, ami a lényege volt az életének és a tanításának. Hagyjunk fel a kilátástalan és önző gondolkodással. A lényegeshez ragaszkodjunk, és legyünk a reménység emberei” – mondta az esztergom-budapesti érsek. Beszédében rámutatott, hogy Szent István sziklára, igazi erős alapra építette ennek az országnak, ennek a népnek az életét, jövőjét. Erős alapra építette a maga és családja életét is: kereszténységet hozott az országba.
“Évszázados fájdalmak és ellentétek terhét oldhatja békévé az igazságot kereső és megértő emlékezés, az önmagunkat és másokat is értékelni tudó kiengesztelődés” – mondta a bíboros, hozzátéve, hogy fáradságos dolog volt ez Szent István korában, s ma sem történhet meg igazi önfegyelem és áldozatos igyekezet nélkül. A bíboros kifejtette: a belső és külső gyógyulás, megújulás, megtérés volt a nagy feladat Szent István korában is. Erdő Péter a szentbeszédet megelőző köszöntőjében kiemelte, hogy az egyház és a magyarság jelenleg sok szempontból hasonló időket él, mint Szent István korában. Aggasztóan kevés gyermek születik, a lakosság száma fogy, Magyarország népessége egyre idősebb, s a házasság és a család válsága különösen mélynek tűnik. “Ebbe a sok értéket hordozó, de gyakran eltompult, néha csüggedt és a pillanatnak élő közegbe kell elvinnünk magyar népünk számára az evangélium örömét és reménységét, a többi népekkel egy családdá forrasztó szeretet üzenetét, ahogyan Szent István király tette” – mondotta a bíboros.
A határon túli magyarok által lakott terület akkor indulhat meg felfelé, ha a magyar gazdaság magára talál, és “otthon mi kilábalunk a gazdasági válságból” – hangoztatta Orbán Viktor Lendván. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szlovéniai városban részt vett és beszédet mondott a Szent Katalin római katolikus templom előtti téren megtartott Szent István-napi ünnepségen.
Az Európai Unió nem a magyar történelem célja és nem a Szent István-i mű beteljesedése, hanem eszköz a magyarság fennmaradására – mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a budai Várban, a Szent István-szobornál tartott ünnepi beszédében.
Szent Istvánra emlékeztek Balatonfüreden is. Az ünneplők kinyilvánították: Szent István nemcsak rendszerteremtő államalapító, de rendszerváltoztató férfiú is volt. Szent István műve több mint ezer évig ellenállt minden ostromnak – figyelmeztetett Duray Miklós. A Magyar Távirati Iroda tájékoztatása szerint az író-politikus, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke hozzátette: a nemzet, az ország és az állam állapota nem olyan, amilyennek Szent István ránk hagyta. Éppen ezért egy Szent István-i művel mérhető feladat áll előttünk, a nemzet határokon átívelő újraegyesítése. – Ez a munka már elkezdődött, hála a rendszerváltozásnak és hála két miniszterelnöknek, Antall Józsefnek és Orbán Viktornak. Reméljük, hogy az elkezdett mű, az elkezdett munka rövidesen folytatódhat – foglalta össze mondanivalóját Duray.
A készdiszentléleki Perkőn népes zarándoksereg, számos egyházi méltóság jelenlétében tartották meg az államalapító királyunkra emlékező hagyományos búcsút, amelyet a Duna Televízió élő adásban közvetített. Az oltárhegyen lévő kápolna előtt elhangzott ünnepi szentbeszédében Berszán Lajos gyimesközéploki esperes Márton Áron püspök példájára hivatkozva hangoztatta az áldozatvállalás szükségességét, de a gyermekvállalás fontosságára is utalt. Mint mondta: Szent István minket nem öngyilkos nemzetnek nevelt, hanem azt akarta, hogy megmaradjunk és éljünk. Nekünk szükségünk van arra, hogy birtokoljuk ezt a történelmi földet, számunkra itt jövőnek is kell lennie, de a jövőért – Isten és Szent István előtt – mi vagyunk a felelősek – idézi a beszédből a Háromszék.
Sepsiszentgyörgyön is bensőséges ünnepségen emlékeztek Szent István királyunkra. A délelőtti istentiszteletek és szentmisék után a város magyarsága a belvárosi Szent József-templom kertjében gyülekezett, ahol felavatták Vargha Mihály képzőművész Szent István-mellszobrát. A történelmi egyházak vezetői megáldották az alkotást. Szent István most már közöttünk van, az ország-építő király példájának kell lebegnie a szemünk előtt, valahányszor elmegyünk a belvárosi plébánia kertjében emelt szobor előtt – hangzott el az intő szó. A rendezvényen részt vett Garamvölgyi György Fidesz-képviselő is, aki Puskás Bálint RMDSZ-szenátorral közösen tartott későbbi sajtóértekezletén többek között elmondta: újra kell építeni a Fidesz és az RMDSZ közötti viszonyt.
Kolozsváron és Kolozsvár környékén a Heltai Gáspár Alapítvány szervezte meg immár hatodik alkalommal a Szent István-napi néptánc-találkozót, amelyre erdélyi, felvidéki, drávaszögi és dél-bánáti magyarokat, magyarországi svábokat, horvátokat és románokat, szicíliai és campaniai olaszokat, finneket és letteket hívtak meg. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke elmondta: e sokszínű csapat részese a Szent István királyunk előtti főhajtásnak. Úgy vélekedett, Kolozsvár és környéke maradék magyar népe tanújelét adja annak, hogy igenis birtokában van az önmegtartás erejének, képes őrizni és továbbörökíteni mindazt, ami a Szent István-i örökségből itt a szülőföldön még birtokolható. A színpompás népviseletbe öltözött táncosok Kolozsvár főterén is felvonultak, és a város új polgármestere, Emil Boc fogadta és köszöntötte őket, mintegy jelezve, hogy Funar távozása után a város valamelyest új életet kezd.
Szent István királyunk ünnepléséhez kapcsolódik Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Duna televíziós interjúja is, amelyben hitet tett a határon túli magyarság autonómiatörekvése és kettős állampolgársága mellett. Hivatkozott arra, hogy az autonómia ismert európai jelenség, része az európai közgondolkozásnak, jelen van az Európa Tanács, az Európai Unió gondolat- és jogi világában, még akkor is, ha egyelőre viszonylag nehezen érvényesül egyik-másik szomszédos országban. A magyar államfő mégis bizakodó volt az autonómia jövőjét illetően Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt. Mádl Ferenc a viták ellenére esélyt lát a kettős állampolgárság intézményének a kiterjesztésére a határon túli magyarok számára. Kitűzte a célt: “a különböző nézetek ütköztetése eredményeként el kell jutni odáig, hogy ezt a könnyített állampolgárságot lehetővé tegyük”.
