Mivel az internet-használók nem lapvásárlók, ők más módon járulhatnak hozzá az Erdélyi Napló fennmaradásához, mégpedig adományokkal. A kiadó euroszámláján minden adományt köszönettel fogadunk: SC Kalauz SRL, Banca Transilvania, Cluj, cont:RO70BTRL01304202941257XX, cod SWITT BTRLRO 22, Románia.

Romániai olvasóink havi 8 lejért rendelhetik meg lapunkat a kiadóban (3 hónapra 24 lej, hat hónapra 48 lej), egyévi előfizetés 80 lej.

Külföldre (bárhová) három hónapra az előfizetés díja 15 euró, egy évre 60 euró. Ezt az összeget a fenti bankszámlaszámra kell átutaltatni, majd pedig e-mailen vagy levélben jelezni a pontos lakcímet, amelyre a lapot küldhetjük. Az összegnek a számlánkon való megjelenése után kiadónk minden kedden postázza a friss lapszámokat. Kérjük, jelezzék, ha valamelyik számot a posta nem kézbesítette, és ne felejtsék el megújítani a lejáró előfizetéseket!

– A választási kampány végén vagyunk: hogyan foglalná össze az elmúlt egy hónap eseményeit? Milyen volt a kampányhelyszíneken a fogadtatás, a részvétel, az emberek érdeklődése?

– Ötezer kilométer és 150 települes után, beszélgetésünk idején, már csak Kovászna megye maradt hátra. Krassó-Szörény megye kivételével Erdély valamennyi megyéjében, a területi, helyi RMDSZ-szervezet működésétől függően, a szervezett, nagy létszámú részvételtől a lelakatolt polgármesteri hivatalig mindenben volt részünk. Akik eljöttek a találkozókra, kampányrendezvényekre, azok főleg a mezőgazdasági támogatásról, az összefogásról és Brüsszelről érdeklődtek. Akadtak, sajnos RMDSZ-en belüliek is, akik „Mihály vajdával” tartanak: igaz, ma az újkori vajdákat Becalinak és Vadimnak hívják. Mint tudjuk, egykoron a székelyeknek inkább Mihály vajda kellett, mint Báthory fejedelem...

– Míg a román pártok zöme azzal kampányol, hogy leendő képviselői pénzt hoznak szűkebb pátriájukba, az erdélyi magyar kampány sajátságos magyar ügyeink mentén vált hangsúlyossá: székelyföldi vezetők leváltása, az autonómia kérdése, a közös magyar ügyek brüsszeli megjelenítésének igénye. Nem szorult-e háttérbe a gazdaság, a gazdasági válság okozta gondok?

– Kampányútjaimon mindenhol téma volt az uniós pályázás – ezek nagy része a gazdasággal függ össze. Az embereket komolyan foglalkoztatja a brüsszeli forrásokból lehívható uniós pénz. Ahol a gazdasági válság került terítékre, mindenütt elmondtam, hogy nem gazdasági, hanem erkölcsi válság sújtja a világot. Megrendült a bizalom bankok és cégek, emberek és emberek között. Gazdasági szakemberek mondják, amit mi is tudunk, hogy akkor áll le a gazdaság mélyrepülése, ha helyreáll az emberek közötti bizalom.

– Az RMDSZ kormányból való kikerülésének következményei érzékeltetik leginkább, mennyire felszínes a román demokrácia, és milyen távol vagyunk a romániai magyarság önrendelkezésétől. A kampány során sokszor elhangzott a jelöltek szájából, hogy Brüsszelben kell megoldást találnia a magyar összefogásnak számos gondunkra, bajunkra. Bízhatunk-e abban, hogy egy erős, akár négy erdélyi magyart felvonultató brüsszeli EP-képviselet lényegesen változtathat az erdélyi magyarság nehéz helyzetén?

– A brüsszeli áttörésnek az egyik, és talán legfontosabb feltétele az, hogy valóban ütőképes csapat kerüljön ki az Európai Parlamentbe. Ennek meg az a feltétele, hogy minél több magyar menjen el szavazni, az eddigi voksolásoknál is nagyobb létszámban. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy Bukarestben nem nagyon bízhatunk. De nem csupán a legújabb bukaresti eredménytelenségek miatt kell Brüsszel fele fordulnunk. Az eddigi tapasztalat is azt mutatja, hogy igenis odafigyelnek az erdélyi magyar képviselők munkájára, lobbi tevékenységére. Egyperces napirend előtti felszólalásainkkal is számos témát sikerült a figyelem középpontjába vinni, legyen szó az erdélyi magyarságról, vagy éppen a görög katolikus egyház sérelmeiről. Csodákra, persze nem lehet egyik napról a másikra számítani – nem fog uniós hadsereg Bukarestbe vonulni, hogy a magyar autonómia megadására kényszerítse a román hatalmat. Az unió másként működik, és amint azt a szlovák szocialista párt tagságának brüsszeli felfüggesztése is jelzi, nem lehet büntetlenül bármit elkövetni uniós tagállamként sem.

– Ön egy olyan erdélyi magyar EP-lista tagja, amely ugyan az összefogás motivációjával jött létre, ezt azonban továbbra sem támogatja a Magyar Polgári Párt, illetve a listával kapcsolatban a Székely Nemzeti Tanács is kritikus véleményeket fogalmazott meg. Mindez azt jelentheti, hogy Székelyföldön a vártnál kevesebben szavaznak majd június 7-én az RMDSZ-EMNT listájára. Mit tudna üzenni azoknak, akik e lista alapján kirekesztve érzik magukat?

– Június 7. történelmi esemény: felelősen dönthetünk az egész Kárpát-medencei magyarság sorsáról. Aki otthon marad, az a trianoni békeszerződést akarja megerősíteni. Aki nem szavaz a magyar jelöltekre, az Kárpátaljáról és a Vajdaságról mond le. Aki otthon marad, akaratlanul is Becalira és Vadimra szavaz. Vér-, ember- és anyagi áldozat nélkül, sok-sok pecséttel helyrehozhatjuk azt, amit egy tollvonással vettek el tőlünk. A június 7-i részvételtől is függ, lesz-e folytatása a magyar összefogásnak az MPP és az SZNT részvételével is.

– Hosszú éveken át ön az RMDSZ azon szárnyához tartozott néhány egykori Reform Törömörüléses (RT) képviselővel, szenátorral együtt, akik az RMDSZ belső megreformálásával voltak elfoglalva. Az RT végül leépült, felszámolódott, a tavaly őszi parlamenti választásokon pedig az egykori RMDSZ-ellenzék közül senki nem került be a román törvényhozásba. Mindez egy korszak végét jelenti?

– A Reform Tömörülés az a fajta világosság volt, ami lassú gyertyalángként égett el, de elindította az RMDSZ-en belüli reformfolyamatokat. Sajnálom, hogy ezt a szerepét a Magyar Polgári Pártban már nem tudta betölteni, de értesüléseim szerint már ott is van egy hasonló, belső reformszárny. Brüsszelben még új lehetőségek előtt állunk: az egykori reformosok közül akár ketten is bejuthatunk. Ez nem azt jelenti, hogy a bukaresti parlamentben nem állhat össze egy újabb reformszárny: az RMDSZ-ben mindig voltak újítási, frissítési folyamatok.

– Ha prioritáslistát állítana fel az erdélyi magyarság brüsszeli közös képviselete számára, melyek lennének a legfontosabb célkitűzések?

– Ugyanazok, mint eddig: Erdélyért lobbizni. Erős, támogatásra érdemes közösségként bemutatni az erdélyi magyarságot. Az anyanyelvhasználat, a kisebbségvédelem terén uniós törvénykezést szorgalmazni.

– Sokgyerekes családapaként hogyan látja: megéri-e újabb öt évre távol kerülni a családtól, a gyerekektől a hét legalább öt napján? A család hogyan fogadta az elmúlt másfél esztendő brüsszeli távollétét?

– Eddigi életem is a gyülekezeti, a lelkészi, a szenátori szolgálatról szólt. Az ember sohasem mérlegeli, hogy megéri-e? Végzi akkor is, ha néha a széllel szemben kell mennie, ha barátokat veszít és haragosokat kerít. A családban bíztatásként is mondom: vannak feleségek, gyermekek, akik havonta, negyedévente látják férjüket, szüleiket (akik kamionsofőrök, külföldi munkavállalók például). Igyekszünk hétvégeken együtt lenni. Szombaton együtt voltunk a somlyói sokadalomban, vasárnap délelőtt a csíkszeredai református templomban (úrasztali szolgálatot is vállaltam), délután, a „választópolgárokat” is beleértve, együtt voltunk a gyimesbükki határnál magyar mozdonyt nézni, este együtt néztünk meg egy filmet Teréz anyáról. A nagyobbakkal együtt hallgattuk a Hír tv-ben Tőkéczki Lászlót a Tisza-korszakról és a monarchiáról, majd közös vacsora és esti imádság következett. Hétfőn reggel ismét elkezdődött a kampány: iskola ugyan nincs, hisz pünkösd másodnapja van, nekem azonban nincs megállás. A gyerekek tudják, hogy ma munkaszüneti nap van, az apjukat mégsem láthatják. Tisztában vannak vele, hogy sok a munkám, mert képviselő vagyok. Remélem, nem csak erre lesznek büszkék.

Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájánk negyedik helyezettje az összefogás lehetőségeiről

– A kampány utolsó napjaiban beszélgetünk. Milyenek a tapasztalatai a közös listával kapcsolatban? Hogyan fogadták Erdély-szerte az emberek?

– Azt tapasztaltuk, hogy bővül az összefogás. Öröm volt látni, hogy helyi szinten, az RMDSZ és az EMNT tisztségviselői, polgármesterei mellett mind a Székely Nemzeti Tanács, mind a Magyar Polgári Párt helyi vezetői a legtöbb fórumon jelen voltak. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy egy magyar lista van: most a verseny a román pártok és a Magyar Összefogás Listája között alakul ki, és remélem, ez megmozgatja őket.

– Melyek voltak a választók részéről a kampányban a leggyakrabban feltett kérdések? Mi foglalkoztatja leginkább az embereket?

– Az egyik gyakran jelentkező téma az általános gazdasági válság közepette az infrastruktúra fejlődése: ez főleg a Székelyföldre, illetve faluhelyre jellemző. Az emberek tudni szeretnék, mikor lesz falujukban járható aszfaltos út, vezetékes ivóvíz, szennyvízelevezetés. Sok embert a magyar összefogás jövője érdekel: az, hogy milyen lehetőség van az összefogás a folytatására? Riadalmat keltett sok emberben, hogy Erdély-szerte eltávolítják a helyi adminisztrációban dolgozó magyar vezetőket. Ezt legtöbben direkt fenyegetésként élik meg. Ezért fontos, hogy ebben a diszkriminatív, magyarellenes hangulatban hogyan tudunk helytállni.

– A magyar kampányban más témákhoz képest kevesebb szó esett gazdasági kérdésekről, pályázati lehetőségekről. A legtöbb ember számára az Európai Unió megpályázható EU-s pénzeket jelent, amiből viszont a magyar közösségeknek számára a romániai átlagnál jóval kevesebb jut. Lehet-e ezen segíteni?

– A pályázatok nagy része azért kerül elutasításra, mert valamilyen formai hibája van. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy profi pályázatírókkal dolgozzon, akiknek ebben tapasztalatuk van. Nekünk is felelősségünk, hogy figyelemmel kövessük a pályázatok elbírálásának rendjét, azért, hogy az európai pénzek romániai irányítói ne diszkriminálják közösségünket. Ez részben a brüsszeli képviselők dolga, ugyanakkor feladatunk azokra az információkra is felhívni a magyar közösség figyelmét, amelyek hozzájárulhatnak az eredményes pályázáshoz. A Tőkés László parlamenti irodájának kiadásában megjelenő havi hírlevelünkben ezért indítottunk egy pályázati figyelőt. Ennek nagy viszhangja volt, és az emberek várják a folytatást.

– Sok szó esett a kampányban az autonómiáról. Tudjuk, hogy az Európai Uniónak ezzel kapcsolatban nincs saját álláspontja, pontosabban ezt a témát is a nemzeti parlamentek és kormányok hatáskörébe utalja. Mit várhatunk el az uniós intézményektől?

– Egyik kifejezett célunk az, hogy az Európai Unión belül a nemzeti közösségeket védő miminum születhessen, amely lehetőség szerint a különböző autonómiaformákat is tartalmazza. Az Európa Tanács ebben a tekintetben előrébb jár. Az Európai Uniónak egyrészt nincsenek meg a számonkérő intézményei, másrészt vannak országok, amelyek zsigerből ellenzik egy európai kisebbségvédelmi minimum elfogadását az Unión belül. Az elmúlt másfél esztendő mégis azt bizonyította, hogy ilyen dolgokra is lehet szövetségeseket találni. Azt is célul tűztük ki, hogy figyelemmel követjük, monitorizáljuk a különböző nemzetközi egyezmények betartását, amelyeknek Románia részese. Ahhoz, hogy az Unióban, az Európai Parlamentben áttörést lehessen elérni, erős jelenlétre és szívós, kitartó munkára van szükség.

– Tudjuk, a Magyar Összefogás Listája nem teljes, hiszen az RMDSZ-szel történő megegyezésben nem vett részt a Magyar Polgári Párt, ugyanakkor a Székelyföldön elismerésnek örvendő Székely Nemzeti Tanács is fenntartásait fogalmazta meg e kiegyezéssel kapcsolatban. Lát-e esélyt arra, hogy ezekről a nézetkülönbségekről a választások után egyeztetés történjen?

– Az erdélyi magyarságnak szüksége van mind a belső demokráciára, mind pedig az összefogásra. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) jó kerete lehet a magyar-magyar párbeszédnek: ha sikeres és hatékony külpolitikát akarunk, akkor világos, hogy magyar a magyarral szót kell értsen. A pluralizmus jó, a verseny megmozgatja az embereket, a belső demokrácia és ennek gyakorlása elengedhetetlen egy demokratikus társadalomban, azonban meg kell találjuk az együttműködés lehetőségét. Erre jó esély van! Meg kell határozni a verseny határait, és az összefogás terepeit.

Az EMEF megmutatta azt, hogy az RMDSZ hajlandó párbeszédet folytatni az RMDSZ-en kívüli mozgalmakkal, és politikai szervezetekkel. Én bízom abban, hogy ennek lesz eredménye.

Első állomásukon, Gyimesbükkön Deáki András fogadta őket. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyezettje kifejtette: a magyar ügy egységét jelzi, hogy itt, Gyimesbükkön olyan EP-képviselők, mint Gál Kinga és Tőkés László együtt vannak jelen. Szilágyi Gál Kingát külön üdvözölve elmondta, hogy a Fideszen belül nagy elkötelezettséggel és szakértelemmel vitte az erdélyi magyarok képviseletét, Tőkés Lászlóval szövetségben együtt mutatják be a magyar ügyet az Európai Parlamentben. Egy hete Orbán Viktor volt vendégünk, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, és a Fidesz-MPSZ elnökének szavait is megidézve felhívta a figyelmet: június 7-e egyben vizsga is lesz, ettől függ, hogy mennyire lesz erős az erdélyi-magyarországi- felvidéki összefogás.

Gál Kinga köszöntése után örömét fejezte ki, hogy ilyen szimbolikus helyeken találkozhatnak. Hozzátette: „Azért vagyunk itt, hogy a szövetséget erősítsük, mert nem mindegy, hogy ki kerül be az Európai Parlamentbe. Európában van, lehet magyar kérdés, de csak akkor, ha kérdéssé tesszük. Az EU azt tanította, hogy helyettünk senki sem oldja meg problémáinkat, minden náció a maga érdekeiért küzd. Egy másik Magyarországot kell építenünk, és az itt jelenlévőkkel együtt itt is ezt tesszük.”

Tőkés László beszédét egy tanulságos Kányádi-idézettel kezdte, mely így hangzott: „Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk”. A költői megfogalmazás kifejezi önazonosságunkhoz való ragaszkodásunkat, maradjunk tehát hűek önmagunkhoz, fogalmazta meg nemzeti imperatívuszunkat. A püspök köszönetet mondott a határok feletti közös reggeliért, hiszen a vendégek Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről érkeztek. Hangsúlyozta: csak a tudatunkban léteznek trianoni határok, ezek belénk vésődtek, de gyakorlatilag már rég lebomlottak, akárcsak a berlini fal. A közös fellépés egyik célja: lebontani a határokat – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Június 7-én ugyanabba a parlamentbe ugyanazon egy nemzet küldi képviselőit, függetlenül attól, hogy melyik ország állampolgárai. Tőkés László zárásképp annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha minden magyarországi állampolgár eljönne tíz napra Erdélybe, megváltozna Magyarország népének szemlélete határon túli ügyünk iránt.

Ezután a vendégek elsétáltak az ezeréves határhoz. Itt, az egykori bakterházban berendezett vasúttörténeti múzeum „lelke”, a mindenki által csak Guszti bácsinak ismert múzeumalapító fogadta őket, végigvezetve a hadtörténeti jelentőségű kiállításon, melyért több kitüntetést is kapott. Tőkés László, Gál Kinga és Szilágyi Zsolt a Rákóczi vár romjait is megtekintették, majd a Magyarországról érkező nosztalgiavonatra váró kárpát-medencei népes magyar sereglet tagjait tisztelték meg egy rövid kézfogás és közvetlen beszélgetés erejéig.

Tőkés László és Gál Kinga, valamint az EMNT alelnökei, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a gyimesfelsőlaki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumot látogatták meg, délután részt vettek Böjte Csaba csíkszeredai könyvbemutatóján a Segítő Mária Gimnázium dísztermében, szombaton pedig a csíksomlyói búcsúra zarándokoltak el.

A voksolónak csupán a személyazonossági igazolványát kell felmutatnia, azonban az Állandó Választási Hatóság egy speciális szoftver segítségével ellenőrizni fogja a szavazólistákat, és így kiszűrik majd a szavazóturistákat, akik több helyen is leadnák voksukat.

Emil Boc miniszterelnök a törvénymódosítással kapcsolatban hangsúlyozta: akik többször szeretnének az urnák elé járulni, vállalniuk kell a következményeket is.

A törvény előírása alapján börtönbüntetésre ítélhetik azokat a személyeket, akik többszöri szavazással választási csalást kísérelnek meg.

Sógor Csaba könyve a kisebbségi lét értékeiről

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő múlt szerdán délután Kolozsváron mutatta be az Élő Erdély című angol és francia nyelvű kötetet. A kiadvány azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek az általa 2008. júniusában Brüsszelben szervezett, Élő Erdély című konferencián hangzottak el. A kétnyelvű kötet bemutatóján, a vendéglátó mellett, jelen voltak a brüsszeli konferencia előadói: Egyed Péter, Smaranda Enache, Markó Béla, Tánczos Vilmos és Tompa Gábor.

Sógor Csaba bevezetőjében elmondta, parlamenti képviselői minőségében nemcsak lehetőség számára, hanem kötelesség is Erdély régiójáért lobbizni. „Szeretném az erdélyi magyarság ügyét segíteni, a brüsszeli döntéshozók figyelmét az erdélyi magyar kisebbségi lét értékeire irányítani, mert riasztó a közösség számának folyamatos és drasztikus csökkenése. Meggyőződésem, hogy mindenek előtt kisebbségi létünk értékeit kell jobban megismertetni Európával: azt a sajátos világot, amelyet közel 90 év alatt életünk és tapasztalatunk teremtett. Szeretném az Élő Erdély című kötettel és az előadók segítségével öt olyan különböző területre irányítani a figyelmet, amely területeken az erdélyi magyar közösség kiváló teljesítményeket nyújtott.”

A felszólalók közül Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke arról beszélt, hogy Erdély az európai sokszínűség olyan régi, gazdag régiója, mely sajátos példa Európa számára. „Lobbizni kell ezért a kis régióért, amelyben több mint ezer éve létezik a sok nemzetiség egymás mellett. Az erdélyi identitástudat erősítéséhez reformok kellenek: szükség van az interkulturális oktatásra. A kisebbségek általában tanulják a többség nyelvét, történelmét, ám a többség egyelőre nagyon keveset tud a kisebbségről. Épp ezért van szükség arra, hogy a kisebbségek történelmét tanítsák az iskolákban” – fejtette ki Smaranda Enache.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke dicséretesnek nevezte Sógor Csaba ötletét, hogy Brüsszelben nemcsak magyar vagy román ajkúak előtt beszélhettek Erdélyről. A közös európai identitás fontosságát hangsúlyozva kitért az erdélyi magyar közösség aktuális dilemmájára: „Hogyan maradjunk meg úgy franciának, németnek, magyarnak vagy románnak, hogy közben európaiak legyünk egy közös, határok nélküli Európai Unió követelményei szerint?” Markó Béla kifejezte azon félelmét is, hogy mi lesz az anyanyelvvel az Európai Unióban: „23 hivatalos nyelv van az Unióban, a plenáris üléseken mindegyiket lehet használni, a bizottsági üléseken már csak néhányat, a folyósokon a beszélgetés pedig sem magyarul, sem románul nem zajlik.” Ugyanakkor hangsúlyozta: itt Erdélyben, van még tanulnivaló a toleranciáról. Markó Béla ezzel a kolozsvári polgármester azon döntésére utalt, hogy a helyi műemlékekre három nyelvű feliratokat helyeznek ugyan el, ám a magyar nincs közöttük.

Tánczos Vilmos néprajzkutató a kötetben az erdélyi magyar népi kultúra tagozódását gazdag képanyaggal illusztrálva írta le.

Ő arról beszélt, hogy Európa arra kíváncsi, hogyan viszonyulunk mi saját hagyományainkhoz, kultúránkhoz, ugyanakkor a Brüsszelben megszervezett konferencia hasznosságát méltatta.

Tompa Gábor a 215 éves kolozsvári színjátszás hagyományát és annak kiemelkedő alakjait ismerteti a kötetben. A színházigazgató-rendező szerint igen szerencsés pillanatban szervezték meg a konferenciát, akkor, amikor a kolozsvári Magyar Színház tagja lett az Európai Színházi Uniónak. Szerinte a színházi nyelv összeköti a kultúrákat, mert a jó színházat megérti az is, aki éppen nem beszéli azt a nyelvet, amin az előadás folyik.

Egyed Péter, aki a könyvbemutató moderátora és előadója is volt, az erdélyi magyar nyelvű filozófia évszázadainak és jelentős teljesítményeinek bemutatására vállalkozott a kötetben. A filozófus azt elemezte, milyen eszközei vannak manapság a filozófiának a kisebbség etikai és kulturális önreflexiójának a kibontakoztatásában. „Bretter György a példa arra, hogy miképpen értheti meg a kisebbség önmagát az egyetemes tudati-gondolati összefüggések alapján.”

Az Élő Erdély kétnyelvű kötethez ingyenesen juthatnak hozzá az érdeklődök: Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székhelyén, illetve a szövetség területi szervezeteinek irodáiban.

Szerda

Közösségi jogokat kér Budapest
Jogi minimumot, úgynevezett „minimálstandardot” fogalmazott meg a határon túli magyarság nyelvhasználatának és oktatásának védelme érdekében a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) jogi albizottsága.

Balog Zoltán (Fidesz), az albizottság társelnöke a KMKF bizottságának üléséről tartott sajtótájékoztatón szerdán elmondta, hogy a Szlovákiában és Ukrajnában a kisebbségek ellen tervezett jogi lépések „rossz irányt” jelentenek, amelyek ellen jogi és diplomáciai eszközökkel is fel kell lépni. Emlékeztetett arra, hogy a Külügyminisztérium államtitkári szinten egyeztet az érintett országokkal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi biztosa is tájékoztatást kap az ügyben, és Magyarország nemzetközi fórumokon, például az Európa Tanácsban is kész kiállni a határon túli magyarok jogainak védelmében.

A „minimálstandard” szempontjából az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte „a jelenlegi jogok szűkítését”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai normákat figyelembe véve szükséges a határon túli magyarok helyzetének javítása.

Csiha Judit (MSZP), a KMKF jogi albizottságának kormánypárti társelnöke hangsúlyozta, hogy a minimális jogokba beletartozik a szabad nyelvhasználat, a kultúra ápolásának joga és a saját nyelven történő ügyintézés is. Csiha Judit elmondta, hogy a KMKF albizottsága foglalkozik szerdai ülésén azzal az elektronikus adatbázissal, amely a Magyar Tudományos Akadémia segítségével készül a magyarországi kisebbségek helyzetéről, és azzal a kutatómunkával is, amely a határon túli magyarsággal kapcsolatos jogalkotási folyamatokat vizsgálja, és foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek „diszkriminatívan érinthetik a határon túli magyarokat”

Rács mögé kerülhet Năstase
Miután március 4-én a román parlament alsóháza megszavazta a főügyész kérését, és Adrian Năstasét parlamenti immunitásától megfosztotta, a DNA május 21-én és 26-án két ügyben is vádat emelt a politikus ellen.

Az első a „Tamara néni” néven elhíresült ügy, amelyben az ügyészek a volt kormányfőt csaknem egymillió eurós jogtalan vagyonosodással vádolják. Kedden Năstasét újból beidézték a DNÁ-hoz, s ezúttal a „Zambaccian II” ügyben emeltek vádat ellene. A DNA szerint Năstasét kormányfősége idején Hong Kongból származó műtárgyakkal fizették le, amelyek a Zambaccian utcai lakására kerültek.

Adrian Năstase már januárban bíróság elé került egy másik ügyben, szintén a korrupcióellenes ügyészek döntése nyomán. Abban az iratcsomóban azzal vádolják, hogy a 2004-es kampány idején illegálisan használt fel pénzeket az akkor általa vezetett Szociáldemokrata Párt (SZDP) és saját államelnöki kampányában.

A keddi vádemelésre reagálva Năstase kijelentette: már három hónapja annak, hogy a parlamentben kérte, vonják meg tőle a mentelmi jogot, hogy a vádakat a bíróság előtt végre tisztázhassa. A DNA azonban mindeddig nem emelt vádat ellene, ami ismét azt bizonyítja, hogy a politikai megrendelésre „gyártott” ügyeket politikai érdekek mentén hasznosítsák.

A volt miniszterelnök azzal vádolta Traian Băsescu államelnököt, hogy a hozzá közel álló Demokrata-Liberális Párt (D-LP) EP-kampányérdekei okán parancsolta meg a DNA-nak, hogy éppen most emeljenek vádat ellene két ügyben is. A D-LP ugyanis a felmérések szerint a június 7-i választásokon hajszállal gyengébb eredményre számíthat riválisánál, az SZDP-nél, írja a nol.hu

Uniós pénzeket veszíthet Románia
Az Európai Tanács annak lehetőségét fontolgatja, hogy Romániának nem folyósítja az infrastruktúra fejlesztésére megadott, közel négy millió lej értékű pénzalapokat. A szándék jogosnak tűnik olyan értelemben, hogy az elmúlt időszakban Románia több területen nem teljesítette az EU elvárásait.

Többek között a kormányzási következetesség hiánya, az Unió által megszabott feltételek be nem tartása teszi kérdésessé a további támogatások kiutalását.

A Ziarul Financiar híradása szerint több befolyásos EP politikus is jogosnak tartja az EU-s alapok megvonását. Amennyiben Románia és EP képviselői nem bizonyítják be az ellenkezőjét, az ország igen fontos pénzösszegek nélkül maradhat.

Leonard Orban EP biztos is megerősítette az Európai Tanács ezen szándékát. Kampány-szagú nyilatkozatában Orban elsősorban a Tăriceanu-kormány felelőtlen pénzügyi politikáját okolja, írja az Impulzus.

Ismét napirendre kerülhet Verespatak ügye
„Hirtelen és jogi alap nélkül állították le a verespataki projekt vizsgálatát” – nyilatkozta az Agerpresnek Dragoş Tănase, a Roşia Montană Gold Corporation vezérigazgatója.

„Mindössze annyit kérünk a kormánytól, hogy végezze el a környezetre gyakorolt hatásokról a vizsgálatot, elemezze a terveinket, s végül állapítsa meg, hogy megfelel-e az elvárásoknak a projekt, vagy módosításokra van szükség. Úgy gondoljuk, hogy a vizsgálat felfüggesztése igazságtalan volt” – hangsúlyozta Dragoş Tănase.

Hozzátette: eddig 380 millió dollárt költött a vállalat a célra, illetve újabb 880 millió befektetését tervezi a bánya megépítésére. A projekt, mint köztudott, heves ellenállásokat váltott ki a lakosság körében, akik tiltakoztak az elköltözés ellen. A környezetvédők az aranybányászat környezetre gyakorolt hatásai miatt aggódnak.

Csütörtök

A román külügy hallgat az elbocsájtások ügyében
Válasz nélkül hagyta a bukaresti külügyminisztérium, hogy kedden, Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Kozma József és Szabó Vilmos államtitkár kijelentette: az EU normáit sérti a romániai magyar hivatalvezetők tömeges elbocsátása.

Az Új Magyar Szó azzal a kéréssel fordult írásban a román külügyhöz, kommentálják Kozma József és Szabó Vilmos nyilatkozatait, ám válasz – az ígéretek ellenére – nem érkezett.

Mint ismert, a két diplomáciai ügyekben illetékes politikus az elbocsátott romániai magyar intézményvezetőknek szentelt külügyi bizottsági zárt ülésén vett részt, ahol előbb Tőkés László EP-képviselő adott tájékoztatást a képviselőknek, majd Szabó Vilmos számolt be a magyar diplomácia tervezett lépéseiről.

Az ülésről sok konkrétum nem szivárgott ki, ám Kozma József országgyűlési képviselő azt mondta: a magyar diplomácia várhatóan Brüsszelhez, az Európai Parlamenthez és az Európa Tanácshoz fordul ebben a kérdésben. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke üdvözölte a budapesti állásfoglalásokat és struccpolitikának nevezte a román külügy hallgatását.

Sógor: primitív Kolozsvár polgármestere

Élesen bírálta csütörtökön Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar.

Sógor elítélte Corina Creţu egy nappal korábban tett nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem.

„Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a román politikusoknak még sok tanulnivalójuk van európaiságból” – szögezte le Sógor Csaba.

A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat.

Boros János volt alpolgármester megjegyezte: a kolozsvári városvezetésre ráférne az európai mentalitás, és tanulhatna például a hajdúszoboszlói önkormányzat gyakorlatából, a fürdővárosban ugyanis megannyi román felirat tájékoztatja az egyre nagyobb számban odalátogató román turistákat.

Magyar–román üzletfejlesztő program indul
Üzlet határok nélkül címmel üzletfejlesztő programokat szervez magyarországi és romániai cégek számára a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara júniustól októberig – jelentette be Kolozsváron Radetzky Jenő és Sípos Éva, az esemény szervezői. Sípos Éva, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az eseményről tudósító Paprika Rádiónak elmondta: Székesfehérvárra hívják a romániai vállalkozásokat, ők pedig az ősz folyamán 50 üzletembert hoznak el Marosvásárhelyre és Csíkszeredába.

„Igény esetén Kolozsváron is megállunk egy üzleti találkozóra. Az a cél, hogy együttműködés legyen a vállalkozások között. Nem biztos, hogy egymásnak eladni szeretnének, lehet, hogy épp partnert keresnek és épp egy harmadik piacon szeretnének fellépni” – nyilatkozta Sípos.

Az Üzlet határok nélkül program keretében összesen négy rendezvényt szerveznek június 10–11-én és szeptemberben Székesfehérváron, míg október 6–7. között Marosvásárhelyen, továbbá 8-án és 9-én Csíkszeredában találkozhatnak az érdekelt üzletemberek.

Péntek

Erdély-szerte két magyar főtanfelügyelő-helyettes maradt
A demokrata–szociáldemokrata kormány pozíciószerzési hadjárata nem kímélte a megyei tanfelügyelőségek kisebbségi vezetőit sem. Országszerte a két magyar főtanfelügyelőből egy maradt (Kovászna megyében), a tizenkét helyettes főtanfelügyelőből csak kettő (Arad és Kolozs megyében). Pető Csilla Bihar megyei képviselő, a Román Parlament tanügyi bizottságának tagja elfogadhatatlannak tartja, hogy jelentős magyar lakosságú megyékben, így Biharban, ne legyen egy magyar szakember a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsában. Ilyen helyzet, mint a mostani, még 1989 előtt sem fordult elő – hangoztatta a törvényhozó nagyváradi sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a helyzet orvoslása érdekében kérdést intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez azt firtatva: nem tartja-e indokoltnak, hogy Bihar megyében a tanfelügyelőség vezetőtanácsában egy magyar inspektor feleljen a kisebbségek anyanyelvű oktatásáért.

Biharban a tanulók, óvodások 21 százaléka anyanyelvén tanul, a pedagógusok 24 százaléka magyar. A képviselő – aki előzőleg másfél évtizedig tanfelügyelő volt – írásban várja a tárcavezető válaszát. Hangsúlyozta, hogy nem az RMDSZ-nek kér beosztást, hanem a kisebbségi nyelven tanulók érdekeinek képviseletét szorgalmazza. A tanfelügyelőség vezetőtanácsa dönt ugyanis a jövő tanévben indítandó óvodai csoportok, osztályok számáról, s nem mindegy, hogy lesz-e szószólója ott a magyar nyelven tanulni akaróknak, írja a Reggeli Újság.

Háromszéki gyászkeretes táblák

Fekete gyászkeretes táblát helyeztek el a sepsiszentgyörgyi intézmények elé, ahonnan magyar igazgatót távolítottak el. „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” – ez a mondat áll a táblákon, amelyeket Tamás Sándor megyei tanácselnök, Antal Árpád polgármester, illetve a háromszéki magyar képviselők és szenátorok állítottak fel az intézmények bejáratánál. Az első táblát a prefektúra épülete elé helyezték el.

A kormányhivatal előtt tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: akciójukkal a háromszéki emberek véleményének adnak hangot. „A kormánypártok lemészárolták a magyar intézményvezetőket, de bármit éppen nem tehetnek meg, hiszen nem minden tisztességes, ami szabad” – jelentette ki Tamás.

Antal Árpád szerint sok esetben a szakma által megvetett embereket helyeztek el a jó szakemberek helyébe. „A bicska kinyílt a zsebemben attól a hangulattól, arroganciától, cinizmustól, amit a prefektus és társai elműveltek az ifjúsági igazgatóság új román vezetőjének beiktatásakor” – mondta Antal Árpád.

A polgármester kifejtette: 20 magyar vezető leváltása nem 20 ember cseréjéről szól, hanem sok száz román embernek munkahelyet, több magyar embernek pedig munkanélküliséget jelent. Antal kijelentette: ezt nem lehet hagyni, Bukarest gyarmatosító politikája ellen össze kell ezerszer is gyűlni, és egyértelműen ki kell mondani, hogy az egyetlen járható út az autonómia. Antal szerint a fekete gyászkeretes táblák elhelyezésére engedélyt kaptak, és ha azokat eltávolítják, akkor van elég tábla tartalékban.

Băsescu nem megy Moldvába
Lemondta részvételét Traian Băsescu a délkelet-európai együttműködési folyamat soron következő ülésén, amelyet Moldova fővárosában, Kisinyovban rendeznek a jövő héten – közölte a bukaresti elnöki hivatal.

Az elnöki hivatal szerint a román államfő ugyan márciusban jelezte részvételi szándékát a szervezőknek, de az áprilisi moldovai parlamenti választásokat követő események miatt nem óhajt részt venni a tanácskozáson.

A konferenciát az a Vladimir Voronin – a hivatalban lévő moldovai államfő – vezeti majd, aki azzal vádolta meg Bukarestet, hogy részt vett a választások után Kisinyov utcáin kitört utcai tüntetések megszervezésében.

Ezt követően a román-moldovai diplomáciai kapcsolatok fagypontra jutottak, hiszen Moldova kiutasította a kisinyovi román nagykövetet, vízumkötelezettséget vezetett be a román állampolgárokkal szemben, Románia pedig bejelentette, hogy megkönnyíti a román állampolgárság megadását a moldovai állampolgároknak.

Hétfő

Nem dolgoznak együtt a sztriptíz táncos igazgatóval
Kovászna megyében 16 magyar ifjúsági szervezet jelentette be, hogy felfüggeszti együttműködését a Megyei Ifjúsági Hatósággal, ha nem váltják le annak újonnan kinevezett igazgatóját, Ciprian Grosut. A tiltakozó szervezetek néhány képviselője sajtótájékoztatón adott hangot felháborodásának, amiért az intézmény élére egy úgymond „sztriptíztáncost” neveztek ki.

A fiatalok sajtótájékoztatójukon egy posztert mutattak be, amelyet állításuk szerint a világhálóról töltöttek le, egy azóta törölt honlapról. A frissen kinevezett igazgató igencsak egyértelmű pózban mutatkozik a fotón.

A 16 ifjúsági szervezet múlt héten petíciót intézett az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, amelyben az újonnan kinevezett megyei igazgató leváltását kérik. A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei szervezete szerint nincs bizonyíték a Ciprian Grosu elleni vádakra, politikai lejárató kampányról van szó. A fiatalok most előálltak a bizonyítékkal.

Aláírásgyűjtés az intézményvezetők leváltása ellen
A magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett csíkszeredai tüntetésen elfogadott kiáltvány támogatására kezdett aláírásgyűjtésbe az RMDSZ Csíki Területi Szervezete.

Az aláírásokkal nyomatékot kívánnak adni a dokumentumnak, közölte hétfőn Becze István, a szervezet ügyvezető elnöke. Emlékeztetett, az önrendelkezési jogokat, területi autonómiát, a magyar nyelv használatát, a leváltott intézményvezetők visszahelyezését, az etnikailag arányos képviseletet követelő kiáltványt Markó Béla szövetségi elnök a múlt héten adta át az Európai Unió bukaresti nagyköveteinek. A továbbiakban pedig más európai uniós politikusokhoz is eljuttatják az angol nyelvre is lefordított dokumentumot.

A www.csikirmdsz.ro honlapon a múlt héten kezdődött meg az elektronikus aláírásgyűjtés, hétfőtől pedig önkéntesek járnak a megyeszékhelyen, hogy a lakosságtól otthonukban kérjék támogatásukat, írja a honline.ro

A tüntetésre nemcsak a marosvásárhelyieket várják, hanem a két székely megyéből érkezők jelenlétére is számítanak – jelentette be Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

Újságírói kérdésre Porcsalmi elmondta, az RMDSZ a tüntetéssel azt szeretné elérni, hogy a menesztéseket elrendelő jogszabályt Bukarestben tárgyalják újra, hiszen például Maros megyében 20 intézményvezetőt váltottak le, és elfogadhatatlan, hogy intézményszinten a magyarlakta megyékben ne legyen az etnikai arányoknak megfelelő képviselet.

Sógor Csaba elmondta, Románia mindaddig nem válik európai országgá, amíg a titkosszolgálat (SRI) berkeiben, a belügyi-, vagy a védelmi minisztériumban nem lesznek magyar nemzetiségű személyek.

Sem a kedélyállapot tekintetében, sem a kisebbségi lét hétköznapjaiban nem érhető tetten javulás az erdélyi magyarság helyzetében, amióta EP-képviselőink vannak. Ezért aztán, az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján azt sem tudjuk eldönteni, hogy jobb lesz-e, ha a júniusi választásokat követően a számuk növekedni fog – a kampány erről akar bennünket meggyőzni –, vagy rossz-e az nekünk, ha a mostani három helyett egy, esetleg két képviselőnk lesz Brüsszelben. Ez ugyanis a kulcskérdés annak eldöntésében, hogy a megosztott polgári oldal melyik felének van igaza. Annak, amelyik csalódottságának ad hangot, amiért Tőkés László elfogadta az együttműködést az RMDSZ-szel, s amiért az elégedetlenkedők úgy gondolják, hogy a püspök mintegy legitimálja az RMDSZ elmúlt húsz évbeli kirakatpolitikáját, s hátat fordít az eddig következetesen képviselt kisebbségpolitikának, vagy annak, amely szerint fontos a számarány az Európai Parlamentben, még azon az áron is, hogy ezáltal időlegesen lelassul, vagy talán meg is áll az RMDSZ zuhanása.

A saját álláspontja mellett egyik fél sem tud túlságosan meggyőző észérveket felsorakoztatni, de a szavazás mellett döntők legalább azzal az érvvel rendelkeznek, hogy ha Tőkés László szerint fontos, hogy minél több képviselőnk legyen az EP-ben, akkor ezt olyan politikus mondja, aki tapasztalatból tudja, amit mond. Ha ráadásul ezt egy hiteles politikus mondja, ez az egy érv akár kettőnek számíthat. Ha ez még mindig kevés lenne a keményebb fejűeknek, harmadiknak ott van a jelöltek szájából gyakran elhangzó érv is, melyet a politikában járatlan bármely átlagpolgár magáévá tehet: amennyivel több a magyar képviselő, annyival kevesebb a román bejutó. További érv lehet a szavazás mellett az EP-ben magyarul beszélő képviselők száma: reményeink szerint hamarosan felértékelődhet a magyar jelenlét, amennyiben a nemzeti kisebbségek problémáit következetesen megkerülő, azt szőnyeg alá söprő Európai Unióban szemléletváltás lesz. Márpedig e tekintetben a leendő képviselőinknek sürgetniük kell a szemléletváltást, mert megtapasztalhattuk: önrendelkezés nélkül, magyarként már virágot sem ültethetünk Romániában, s pláne nem, ha az piros meg fehér. De azt is láthatjuk, hogy Bukarest hajthatatlan az autonómia kérdésében, az erdélyi magyarság autonómiaigénye ezért csak az autonómiaügyünk nemzetközisítése révén valósulhat meg. Ebben Tőkés Lászlónak minden bizonnyal igaza van. Ha pedig ez így van, akkor több hang hangosabbat szól a nemzetközi politikában.

Szólhatna – mondja erre a polgári oldal ama része, amelyik az EMNT-RMDSZ választási megállapodás miatt bojkottálni kívánja a választást. Szólhatna – mondják –, ha a leendő EP-képviselők következetesen képviselnék Brüsszelben az autonómia ügyét. Erre viszont – nemzetileg elkötelezett polgári politikusok nélkül semmi garancia – állítják a mai összefogás ellenzői, s talán nem minden alap nélkül. De hogyha valóban nincs ilyen politikusunk – sporthasonlattal élve – a pályán abból gazdálkodjunk, ami van. Az viszont már hajánál fogva előráncigált vád, hogy Tőkés László miatt nincs ilyen politikusunk a pályán. Először is azért, mert ez nem igaz. Nézzünk végig a jelöltlistán. Hogy nem az MPP-ben mutatták be magukat a jelöltek, az más kérdés.

A mai egyezség alternatívájaként emlegetett MPP-RMDSZ választási megmérettetés nem jött, nem jöhetett össze, a különindulás pedig eleve egyenlő lett volna a teljes kudarccal. Maradt tehát az egyetlen megvalósítható lehetőség. Aki pedig arra játszik, hogy a romániai magyarság maradjon EP-képviselet nélkül, ennek kockázatát csak az vállalhatja, akinek a közösség érdeke nem, csak a sajátja a drága.

A magyar történelemoktatás határon innen és túl mindmáig nem mutat rá egységesen Trianon tulajdonképpeni okára, arra, hogy mi magunk, pontosabban a felelőtlen magyar vezetés tette védekezésképtelenné az országot a legrosszabb pillanatban. Az elcsatolt területeken a magyar oktatásra rákényszerítik a román, szerb, szlovák és ukrán szemléletet, miszerint Trianon csak betetőzte („szentesítette”, ahogy Domokos Géza fogalmazott az első RMDSZ kongresszuson) a környező népek évszázados függetlenségi küzdelmeit.

A megmaradt Magyarországon – főleg a baloldalon – elhibázott nemzetiségpolitikáról beszélnek, miközben a Deák-Eötvös-féle 1868-as nemzetiségi törvény nemcsak az akkori Európában volt mintaértékű, de még a maiban is annak tekinthető. Ebben az érvelésben az a lényeg, hogy a magyarságot lehessen okolni a történtekért. Ahogy az egyik SZDSZ-es főguru jó másfél évtizeddel ezelőtt megállapította: szerinte a magyar történelmet úgy kell oktatni, mint téves döntések terepét. No, igen: sulykoljuk a nebulókba az önvádat, az önlebecsülést és a bűntudatot. Főként a jobboldalon azonban szabadkőműves összeesküvésről is beszélnek, ami vélhetőn hozzá is járult a történtekhez, de ez akkor sem fedheti el azt a szomorú és meztelen valóságot, hogy Magyarország 1918 októberében – az ellenség földjén állomásozó veretlen csapatokkal – olyan haderővel rendelkezett, melyek a Kárpát-medencét meg tudták volna védeni a Kisantant csapataival szemben. Az Antantnak akkor jobb dolga is lett volna, mint az, hogy a háborút folytassa. (Lásd Törökország esetét: Kemal Atatürk fegyverrel védte a török határokat, így végül nem került sor Törökország Magyarországhoz hasonló feldarabolására.)

Károlyi Mihályék akkor szereltek le 800 000 magyar katonát (miközben a nem magyar nemzetiségűeket fegyverrel együtt hazaengedték), amikor az országot három oldalról fenyegette fegyveres támadás. Más szóval, nemhogy nem használtuk ki optimálisan a meglevő saját erőt, hanem azt egy szűklátókörű, felelőtlen, csak és kizárólag saját hatalmával foglalkozó puccsista klikk miatt szétprédáltuk. Még a liberális szellemű Gratz Gusztáv is azt írja a Forradalmak kora című művében, hogy Károlyiék hatalomra kerülése előtt lövetni kellett volna és helyreállítani a törvényes rendet.

A történet csimborasszója az, hogy 1990 után – leszámítva az Antall/Boross, valamint az Orbán Viktor nevével fémjelzett 8 esztendőt – az eltelt 2 két évtizedben Károlyiék szellemi-politikai utódai kormányoztak, mételyezték a köztudatot, és ismét szétprédálták a magyar jövőt. A magukat baloldalinak mondó közírók az „őszirózsás forradalomról” és a demokrácia győzelméről áradoznak, miközben egyszerűen elhallgatják Károlyiék felelősségét a történtek vonatkozásában. Károlyi Mihálynak, a magyar nemzet legkártékonyabb figurájának szobra van a Parlament mellett. Nos, ez a botrány. S ezen is változtatni kellene, ha a magyarság végre nemzetben gondolkodó kormányt választ magának.

Magyar jövőt csak a helyesen felfogott magyar múltra lehet építeni, különben a torz módon, hamis értékalapon levont tanulságok félreviszik a közösségi döntéseket.

Pár évvel ezelőtt mindez elképzelhetetlen volt. Mi több, még tavaly is csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Gárda Egyesület, illetve a Magyar Polgári Párt neve fémjelezte ezeket a rendezvényeket, a helyi hagyományőrző egyesületek, vagy hazafias polgári körök részvétele mellett.

Nem csak a rendezvények iránti igény növekedett váratlanul egyik évről a másikra, hanem az előadók hangütése is egyre inkább eltér a korábbi évekétől. Odáig még nem jutottunk el, hogy a gyökerénél ragadjuk meg a kérdést: azt, hogy tudniillik Trianon nem váratlanul szakadt a Magyar Királyságra, hanem az is kellett hozzá, hogy elveszítsük a „nagy háborút”.

A trianoni diktátum egy elvesztett háború következménye. Ha realisták akarunk lenni, akkor azt is mondhatnánk, hogy Trianon nagy tanulsága számunkra többek között az is, hogy nem szabad háborút veszíteni, azt illik megnyerni. Nos, idáig még nem jutottunk el, de a siránkozó, az önsajnáltató hang már egyre ritkább az évforduló előadásain. A múltba fordulás helyett a jelent vizsgáló és értékelő előadások vannak túlsúlyban. Közülük több is Kárpát-medencei erőinket méri fel. Mindez azt a jogos érzést táplálja, hogy lebomlóban a bennünk lévő, egymástól elválasztó fal, s tudatban kezdjük ismét belakni a Kárpát-medencét.

Jó irányba mozdul valami. Trianon következményeinek felülvizsgálatához, az anyaországon kívül szakadt magyar nemzetrészek problémáinak megoldásához mindenek előtt önmagunkkal kell egyenesbe jönnünk. Komfortérzetünk nő, ha nem csak azt tudjuk, hogy honnan jövünk, hanem azt is, hogy merre tartunk. Ehhez azt is tudnunk kell, hogy ezerkilencszázhúszban, a trianoni döntés meghozatalakor nem volt döntő érv az elszakított részek lakosságának etnikai aránya. Ez soha nem lesz döntő érv, ha nagyhatalmi érdekek mást diktálnak. Ha mi is eljutunk idáig, talán az utódállamok kormányai is magukévá teszik ezt a felismerést, és asszimiláció-központú kisebbségpolitikájukat akár revízió alá vehetik.

A résztvevők közül sokan most értesültek először arról, hogy a Székelyföldön már 1952-1960 között létezett Magyar Autonóm Tartomány (MAT). Máig is vitatott kérdés: ki, mikor és miért hozta létre a székelyföldi autonómiát.

Arra a kérdésre, hogy ki, viszonylag pontos válasz adható a dokumentumokban nyomon követhető tények alapján. Biztos, hogy nem belső kezdeményezésről volt szó: sem magyar, de még kevésbé román részről nem. Az alkotmánytervezetet, amely magába foglalta a MAT létét is, Moszkvában véglegesítették. A székelyföldi folyamatnak megkülönböztetett figyelmet szenteltek, valószínüleg azért, mert a végleges szöveget személyesen Sztálin hagyta jóvá.

A legfelső szintű szovjet odafigyelés motivációját Észak-Erdély II. világháború utáni hovatartozásában kell keresni.

Köztudott, hogy a háború befejezése után a román adminisztráció sietett beépülni Észak-Erdélybe: ennek kapcsán sok törvénytelen, megtorló túlkapásra került sor, lásd például a szárazajtai véres eseményeket. Ezeket látva, a szovjet katonai vezetés azonnal intézkedett és a továbbiakban fokozottan figyelt az erdélyi fejleményekre. Úgy gondolták, a romániai nemzetiségi kérdést is szovjet mintára kell megoldani: így lett az akkori Románia – alkotmányában is rögzítve – többnemzetiségű ország, majd a Sztálin halála utáni években nemzetállam, ahol együtt élő nemzetiségek is léteznek.

Egy választási gyűlés résztvevői számára – legyen az európai parlamenti képviselő jelölt, vagy választó polgár – mozgósító ereje van annak a ténynek, hogy a székelyföldi autonómia alkotmányos keretek között már létezett. A területi autonómia intézményét tehát mint megszerzett jogot kell kezelni. Márpedig az egyszer megszerzett jogok visszavonhatatlanok.

Autonómiát elérni – esetünkben visszaállítani –, csak akkor lehet, ha egységesen lép fel az erdélyi magyarság és maga mögött érzi védő hatalomként az anyaországot. Az Európai Unió nem oldja ugyan meg ezt a kérdést, de az autonómia gyakorlati példáira ott vannak az uniós tagországok. Ha most nem követeljük vissza nyomatékosan és hangosan az önrendelkezés jogát, történelmi lehetőséget mulasztunk el – könnyen lehet, hogy örökre. Legyen intő példa Marosvásárhely nemzetiségi helyzete és az az összevont támadás, ami az utóbbi időben a Székelyföld ellen irányul, és amelynek fókuszában most Sepsiszentgyörgy áll.

A székely megyék siralmas infrastruktúrája és gazdasági helyzete, valamint az államelnök jótékonysági burokban álcázott politikai manőverei csak fokozzák ezt a folyamatot.

A szó elszáll, az írás marad, mondja a bölcs mondás. Ennek szellemében sürgősen elő kell venni az 1952-es román Alkotmányt, és ebből ki kell jelölni azokat a részeket, amelyek a Magyar Autonóm Tartományt törvényesítették. Ehhez csatolni kell a MAT adminisztratív térképét. Az így összeszerkesztett dokumentumot legalább román, angol, francia, német és magyar nyelven sokszorosítva kellene mind belföldön, mind Brüsszelben ismertetni, terjeszteni.

Az autonómia az erdélyi magyarság előrehaladásának biztosítéka. A jelenkori világgazdasági válság átmeneti jelenség, de az autonómia és benne az állami magyar egyetem léte örökérvényű. Az erdélyi magyarság életében mindkettő adva volt, és mindkét intézményt visszaköveteljük!

Tudatában vagyunk annak, hogy jogos követeléseink itthon oldódnak meg, de az Európai Unió az a fórum, ahonnan világgá kiálthatjuk kiszolgáltatott helyzetünket.

Ezért menjünk június 7-én minél többen szavazni, hogy legalább 4 jól felkészült, rámenős, konok képviselőnk legyen Brüsszelben.

Idén is több százezren vettek részt a csíksomlyói búcsún

Többszázezren vettek részt szombaton a 443. csíksomlyói búcsún. A zarándoklat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának 1000. és a ferences rend 800. éves jubileumát is köszöntötte. Az ünnepi szentmisét Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta.

Már reggel benépesedtek zarándokokkal a csíksomlyói kegyhely felé vezető utak. Egymást követték a kereszt alják, énekelve, imádkozva zarándokoltak a kegytemplom felé.

„Krisztussal ezer esztendeig.” Ez volt az idei csíksomlyói búcsú mottója. Az 1000 éve Szent István alapította Gyulafehérvári püspökség korábban a kalocsai érsekséghez tartozott, ezért választották a Kalocsa-kecskeméti érseket az idei búcsú szónokául.

„Itthon vagyunk, a magyar nemzet szíve dobog itt. Örömünket, bánatunkat hoztuk ide a Szűzanyához” – kezdte ünnepi beszédét Bábel Balázs érsek, aki beszédében az erkölcsi értékek fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét.

„A világ és benne a mi magyar népünk is nagy válságban van. Azért hozom elő a magyarországi életünk gondjait és bajait, mert az ottani élet kivetül a világ összes magyarjára, és ha jól meggondoljuk, mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk” – fogalmazott az igehirdető, majd így folytatta: „Értékválság van, mindent pénzzel mér a világ. Az értékválságot könnyen az államcsőd is követheti. Az emberiség őssejtjét, a családot is rombolják. A kisemmizettség, depressziós lelkület sújtja a nemzetet, emberileg nincs remény, de Krisztust követve és kéréseinek eleget téve megmaradhat nemzetünk.

„Nem vette le rólunk kezét a Magyarok Nagyasszonya. Összetartozunk, össze kell fognunk!” – erre kérte a jelenlévőket az ünnepi szónok.

A Duna televízió több résztvevőt is megszólaltatott:

Görföl Vilmos, Nagymegyer, Csallóköz – Felvidék: „Látom itt a magyarság összefogását és nagyon tetszik, hogy ilyen sokan eljönnek.”

Ferencz Csaba – Szent István Lovagrend, Budapest: „Szent István király alapítása lévén, nekünk úgy gondoljuk, hogy kötelességünk. A király maga is a Szent Szüzet rendkívüli módon tisztelte, hisz mindnyájunkat neki ajánlott fel. Nem is tehetünk mást, itt kell lenni, meg hazajöttünk.”

Jakubinyi György érsek, Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye:

„A csíksomlyói búcsú mindig fontos és mindig jelentős, mert 1567 óta népünk megfogadta, hogy ha az ősök hitéhez hűek maradhatnak, a Szűzanya segítségével, minden évben pünkösdszombatján elzarándokolunk ide. Az ősök ígérete is kötelez minket, de a mi nehézségünk, nyomorunk is, mert mindig rászorulunk arra, hogy a Szűzanya továbbra is segítsen.”

Németh Zsolt elnök, Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága: „Kinőtte magát Csíksomlyó egy olyan eseménnyé, ami a világ magyarságának életében talán a legfontosabb esemény.”

Tőkés László EP-képviselő: „Osztozunk a Gyulafehérvári Katolikus főegyházmegye 1000 éves évfordulójának örömében, hiszen egy tőről fakad a kereszténység.”

Borboly Csaba elnök, Hargita megye Tanácsa: „Csíksomlyó talán a világ magyarságának az a zarándokhelye, ahova mindannyian el kell jöjjünk és igazából ahhoz a megújuláshoz, lelki megújuláshoz, amelyre minden évben szükség van, ezt a zarándokutat meg kell tegyük.”

Gál Kinga EP-képviselő: „A környezetünk erkölcsi válságán nekünk kell segíteni, nekünk kell változtatni azért, hogy a magyar családok újra megerősödjenek azért, hogy a gyermekeinknek egy másfajta jövőt tudjunk átadni.”

Az Erdélyi Unitárius Egyház hívei és vezetői az idén is keserű szájízzel vették tudomásul, hogy a csíksomlyói búcsú történeti alapjáról néhol még mindig valótlanságok jelennek meg. Pünkösd alkalmával évről-évre több helyen tényszerűtlenségeket közölnek a híressé vált búcsú eredetéről. Széles körben terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet. A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben.

Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban (!), a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től (!) az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket.

A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.

Mára a csíksomlyói búcsú zarándokhelye lett mindazoknak, akik lélekben együtt éreznek – nemcsak hitükben, hanem nemzetiségükben is. Ilyenként sokkal többet jelent tényszerűtlen történelmi eseményekre való hivatkozásnál, és lélekemelő erejét mai világunkban rendkívüli élmény megtapasztalni. Erdélyi magyar közösségünk élni akarásának és erkölcsi, hitbeli magatartásának szép megnyilvánulása a csíksomlyói búcsú. Értékeljük, éltessük ezt a hagyományt, és a tordai vallásszabadság szellemiségének talaján állva igazodjunk a történelmi tényekhez, valamint a más felekezetűek tiszteletéhez, áll Nagy Lászlónak, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyző–püspök helyettesének szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában.

A német és a francia vezető a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent közös felhívásában annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy az Európai Unió képes lesz úrrá lenni a jelenlegi válságon, s képes lesz arra, hogy vezető szerepet töltsön be a világban. Merkel és Sarkozy úgy vélekedett, hogy erős Európai Unióra van szükség, amely megvédi a tagállamokat, ugyanakkor tiszteletben tartja azok sokszínűségét, s odafigyel az emberekre.

A német kancellár és a francia elnök a legfontosabb feladatok között említette a gazdaságpolitika koordinálásának javítását, a hatékonyabb és korszerűbb közös agrárpolitika kialakítását, a kutatás és az innováció támogatását, s hangoztatta: közös fellépés szükséges a bevándorlás szabályozása, az energiabiztonság megvalósítása, és ettől elválaszthatatlanul az általános biztonság megszilárdítása érdekében.

A legégetőbb kihívásként ugyanakkor Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság leküzdését említette. Ennek kapcsán a két vezető emlékeztetett az eddigi eredményekre, így egyebek között a közelmúltban, Londonban tartott G20-csúcs által elfogadott megállapodásokra, amelyek a nemzetközi pénzpiacok szabályozását célozzák.

Mindennek kapcsán a német kancellár és a francia elnök leszögezték: olyan – felelősségének tudatában lévő – piacgazdaságra van szükség, amely nem tűri a spekulánsokat, s a hosszú távú beruházásokra épít, nem pedig a gyors profitra.

Tusványos: egyszerre a párbeszédek kerekasztala, politikai boszorkánykonyha, szórakozás, kikapcsolódás, amely húsz éves munka és közös gondolkodás gyümölcse. Tagadhatatlan, hogy két évtizede az egyik legkedveltebb nyári szabadegyetem, mely évről-évre nemcsak az erdélyi fiatalságot csalja az Olt-menti Tusnádfürdőre, hanem a külföldi turisták is szívesen ellátogatnak és részt vesznek a rendezvényen.

Mivel az évi egy hét nagyon kevésnek számít, a szervezők Tusványos állandósításán gondolkodnak, pontosabban az úgynevezett Bálványos Intézet megalakításán. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke és a szervezői gárda oszlopos tagja elmondta az erdely.ma számára, hogy az intézetet egyetemi kutatóintézet jellegűnek tervezik, napi előadásokkal, szemináriumokkal, a tusványosi szellemiséget képviselve. Ehhez természetesen anyagi támogatásokra, fiatal, aktív munkaerőre van szükség, akik nemcsak ennek megalakításában és elindításában, hanem a 2010-es szabadegyetem megszervezésében is részt vesznek, hiszen jövőtől a fiatalabb generációé úgy a szó, mint a szervezés is.

Idén először megnyitja kapuit a Tusványos Múzeum is, amely archív fotókat, pólókat, és különböző, jellegzetes tábori tárgyakat fog tartalmazni. Érdekességnek és újnak számít egy kisfilm vetítése is, amiben megpróbálták összesűríteni az elmúlt húsz év kulcsfontosságú eseményeit. Ahhoz, hogy az ünneplés teljes legyen, a szervezők a csütörtöki napon visszatérnek a gyökerekhez: Bálványosra, hiszen minden ott kezdődött.

Programok, előadások és koncertek

A hagyománynak megfelelően az idei programkínálat is igen színes és változatos. Bár egyelőre az előadók neveit nem hozták nyilvánosságra, a közéleti és politikai témák igazi kuriózumnak számítanak. Elsősorban a jelenkori problémák kerülnek terítékre, így a sokat emlegetett gazdasági világválsággal kapcsolatos viták szerves részét képezik az előadássorozatnak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a 2009-es év választási év, így szó esik majd a parlamenti-, a lehetséges magyarországi és a biztos romániai elnökválasztásról is. Emellett a rendszerváltásról, nemzetpolitikáról, a magyar összefogás sorsáról, regionalizmusról is érdekfeszítő előadásokat hallhatnak a kíváncsiskodók.

A közkedvelt szabadidős programok, műhelyek, sátrak és koncertek sem maradnak el, ergo, ki mit keres, megtalálja… Ismét kifeszítik a sátrakat is, lesz Médiaműhely, Borsátor, Keskeny út sátor, de még sok más is, amit a tudósító most nem akar elárulni. No, és lesz zene is – meglepetésre. Quimby, Edda, Tankcsapda, Zanzibár és mások felelnek majd a jó hangulatért.

Hogy lesz-e idén Markó-Tőkés találkozó, esetleg újra eldugulnak majd a lefolyók a zuhanyzóknál, még a tábor főszervezője, Sándor Krisztina sem tudta megmondani. Azt viszont szinte biztosra vehetjük, hogy ugyanúgy, mint a korábbi években, több ezer résztvevőre lehet számítani. Az igazi buli kedvéért érdemes a sátorozást választani, ajánlották a szervezők, ami egész hétre 60 lejbe, egy napra pedig 15 lejbe fog kerülni. Akik pedig ragaszkodnak a kényelmesebb körülményekhez, azok bérelhetnek kempingházat, napi 30 lejért.

Összefoglalva: az idei Tusványos kicsit hagyományos lesz, kicsit pedig más. Természetes!

Bővebb információk a tábor megújult és folyamatosan frissülő honlapján érhetők el: www.tusvanyos.ro, tudósít az Erdély.Ma hírportál

Felhívják a figyelmet arra, hogy minden európai parlamenti mandátum, amely a lakossági számarányok szerint a romániai magyaroknak jár, a román pártok képviselőihez kerül, ha a magyar szavazók a választások napján „nem tesznek bizonyságot élni akarásukról”. Ez csak úgy lehetséges – hangsúlyozzák a felhívás aláírói –, ha a romániai magyarok mindannyian elmennek és szavaznak a Magyar Összefogás Listájára.

„Európa számára annyinak fogunk látszani, ahányan ott leszünk az urnáknál június 7-én, a Magyar Összefogás napján. Ha sokan leszünk, a dolgaink iránt sokszor közömbös Európa megérti, hogy számolni kell velünk és ügyünk – a Kárpát-medence magyarságának ügye – európai üggyé válhat” – olvasható a dokumentumban.

Markó és Tőkés felidézik: folytak viták az elmúlt két évtizedben arról, hogy milyen eszközökkel lehetséges a romániai magyarság kisebbségi sorsán változtatni, és miképpen valósíthatóak meg a közösség céljai, de abban mindenképpen egyetértettek, hogy „csakis a magyar nemzeti közösség teljes és tényleges jogegyenlősége, a belső önrendelkezés elvén alapuló kulturális és területi autonómia, Erdély magyarlakta régióinak gazdasági felemelkedése” szavatolhatja a romániai magyarság számára a tartós jövőt szülőföldjén.

„Lehetnek viták, de a cél közös, és ezt csak együtt képviselhetjük eredményesen. Ezért fogott össze az RMDSZ és az EMNT, és indított közös listát az európai parlamenti választásokon” – olvasható a felhívásban.

Balazs Attila igazgato - Fotó: Molnár Attila

– Hogyan született az ötlet, hogy Temesváron színházi találkozót szervezzenek?

– Megmondom őszintén, nem az én ötletem volt. Elődöm, Szász Enikő, egy alkalommal meghívott a régióból három színházat, és akkor született az ötlet. Földrajzilag nagyon előnyös helyzetben van Temesvár: pontosan az ország csücskében vagyunk, nagyon közel a határokhoz. A Bánság szét van szabdalva különböző országok között, a természetes határok tulajdonképpen a Duna, Körös, Maros, Tisza. Az, hogy az országok egymás között hol húzták meg a határokat, amint látjuk, ma már nem is olyan fontos. Éppen ezért kézenfekvő, hogy ÚjVidék, Szeged, Békéscsaba, Arad – amelyek színházilag érdekes városok – ebbe a régióba tartoznak. Először provokáció volt, a tavaly pedig, színházunk 55. éves évfordulójának ünnepségére meghívtuk barátainkat is. Rögtön ezt követően felvetődött, hogy ez a találkozás lépjen elő egy rangosabb fesztivállá.

– Minden színház pozitívan viszonyult a meghíváshoz?

– Kivétel nélkül mindenki teljes mértékben pozitívan állt hozzá. Az akadály az volt, hogy anyagilag nem tudtunk annyit megengedni, mint amennyit szerettünk volna.

– A helyi polgármesteri hivatal hogyan reagált az ötletre?

– Az önkormányzat a főtámogatónk, amit egy erre a célra elkülönített alapból vállal. A városnak van egy külön pénzalapja, amiből a kiemelkedő eseményeket támogatja. Ezt minden évben meg kell pályázni, a helyi tanács kulturális bizottságával el kell fogadtatnunk. Természetesen meg kell indokolnunk a pályázatot, és ha jó elbírálásban részesül, megszavazzák.

– Három év tapasztalata alapján hogyan látja, a temesvári közönség körében mekkora az igény egy ilyen fesztiválra?

– Az idén kipróbáltunk egy módszert: bérletet lehetett váltani az előadásokra. Tudom, hogy megerőltető az ember számára, hogy egy hétig színházba járjon. Nem mindenkinek fér bele a programjába, hogy minden nap a nézőtéren üljön. A közönség biztosan kiválasztja, hogy mit szeretne megnézni, éppen ezért olyan bérletet is kitaláltunk, ami csak három előadásra szól, és olyat is, ami a hat vendégelőadásra szólt, mindezeket kedvezményes áron. Szép számmal jöttek az emberek bérletet váltani, tehát ez egy jó fokmérő volt. Azok az előadások, melyek estére – vagyis színházi időpontban – voltak kitűzve, telt házzal mentek. Van tehát igény a fesztiválra. Talán a város lakósága – a magyarokat kivéve – nem mérte fel kellőképpen, mit is jelent ez a rendezvény. Szeretném, ha sokkal tágabb körben is elterjedne a híre, hiszen valójában ez a városnak szól. Ugyanakkor éppen most zajlott a temesvári zenei fesztivál, néhány kiemelkedő eseménnyel, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ne mi kerüljünk a figyelem középpontjában. De nem panaszkodhatom: ami kitűztünk magunk elé nézőszámban, azt elértük, sőt a tavalyi évhez képes előre is léptünk.

– Egy intézmény keretében négy társulat, a magyar, a román, a német, valamint az opera működik. Milyen a kapcsolat velük, hiszen a fesztiválon csak a német színház vett részt?

– A románokat az idén az aradi színház képviselte. Az itteniek még nem vettek részt a rendezvényünkön, de bővíteni próbáljuk a keretet, és jövőre meg szeretnénk mutatni mind a három színházat.

– Egy szabadabb beszélésen – színházigazgatók és újságírók részvételével – felmerült az a gondolat, hogy díjazzák az előadásokat. Milyennek találja az ötletet?

– Nem szeretnénk, ha viták lennének a társulatok között, hogy ki-mit-miért kapott. Ismerjük a színházi emberek hozzáállását az ilyen díjazásokhoz. Bármilyen munkaközösségben, ha valaki kiemelt helyet kap, azt irigylik. Ha rangosabb lesz a fesztivál, megpróbálunk erre is keretet biztosítani. Jövőre szakmailag is más szemszögből szeretnénk a fesztiválra tekinteni.

– A darabokat önök válogatják, vagy a meghívott színházakra bízzák?

– A színházak ajánlják, mi beválogatjuk. Kapunk egy listát, hogy melyek azok a darabok, amelyeket elhozhatnának, és annak alapján választunk. Ezek a választások nem mindig az esztétikai szempontokat veszik figyelembe, sajnos az anyagi oldalát is fegyelembe kell vennünk. Lehet, a régióból hívhattunk volna más előadásokat is, de egyelőre anyagilag ezt nem tudjuk megengedni.

– Eltekintve a fesztiváltól, megnéztem a színház honlapját, és ön rengeteg darabban játszott, számtalan díjjal tüntették ki. Nem megy az igazgatói munka a játék rovására?

– De igen, és ezt sajnálom is. Már akkor ezt kérdezte tőlem mindenki, amikor belevágtam ebbe az „őrültségbe”. Még a versenyvizsgán is azt mondták, van időm meggondolni, és visszalépni. Az én motivációm az volt, hogy ne csak a büfében legyünk okosak: ha van egy elképzelésem a színházról, azt fogalmazzam meg, írjam le – ez a legnehezebb –, védjem meg, és közösen valósítsuk meg. Természetesen a játék rovására megy ez a munkakör, de néha felszabadulok, ahogyan az az esti koncerten is történt (ahol az igazgató volt a színház együttesének énekese – N. Cs.), és csak a játék öröme marad. Az első évadom nagyon nehéz volt, három darabban voltam kiosztva, közben azt sem tudtam még, mivel eszik az igazgatást, és végig kellett játszani a szerepeket. Az igazság az, hogy egyik sem ment rendesen, egyszerre sehol sem tudtam jól teljesíteni. Ebben az évadban egy kicsit visszavonultam, és azt mondtam, jó lenne körülnézni a magunk háza táján. A teremfelújítás nagyon fontos volt, a repertoár összeállítása, a színészek feladatainak az átgondolása is meg kellett történjen, de egészen jó sohasem lehet…. Nem arról híres a színház, hogy egy demokratikus intézmény, de az embernek foglalkoznia kell vele, és ez rengeteg időt elvesz. Az igazgatói munka egy másfajta alkotás. Amikor azt látom, hogy egyik-másik színész hogyan bontakozik ki, hogyan tud változni, hogy mutatja meg más és más arcát, akkor az tulajdonképpen az én sikerem is. Nem akarom elvenni tőlük a sikerélményt, de legbelül ez nekem is jól esik. Én jobban izgulok a bemutatókon, mint ők, nekem sokkal nehezebb ott ülni a másik oldalon, amit nem szoktam meg, mint bemenni a színpadra, és jól vagy rosszul elvégezni a dolgomat, és azért izzadni, amit én csinálok. Látom a rendezőkön is, hogy rettenetes helyzetben vannak, amikor felmegy a függöny, és onnantól kezdve tehetetlenek. Én is ezt érzem a bemutatókon: tehetetlen vagyok, nem tudok közbelépni. Ez az érzés tényleg nem jó, de látni, mi történik, merre mennek a dolgok – ez is hozzátartozik az álmodozáshoz, a tervezéshez, és valamilyen szinten azt hiszem, ez is alkotás.

– Odaszól a színésznek, hogy valamit másképp kellett volna tennie?

– A színésznek nem, inkább a rendezővel szoktam beszélni. A szereposztáskor elmondom, hogy melyik színésszel hogyan kellene bánni, és a rendező ezt leszűri magának.

– Temesváron is nagyon fiatal a társulat. Nem hiányzik a középkorosztály?

– De igen, és ez egy általános probléma, minden igazgatónak ez a gondja. Van egy nagy űr, ami nincs kitöltve. Csak magamra és néhány kollégámra gondolva: abban a hitben ringattuk magunkat, hogy fiatal színészek vagyunk, most pedig „középkorosztály” lettünk, és így is nagy a hiány. A világirodalom nagy és jó művei meglett nőkre, férfiakra vannak írva, éppen ezért repertoárválasztásban is kénytelenek vagyunk a fiatal korosztály felé orientálódni. Tény, hogy valós probléma: még nem látom rá a megoldást, hiszen szerződtetni nem nagyon tudunk. Majd mi odaöregszünk…

– A fiatalokkal oldottabb a hangulat, ön is elvegyül közöttük. Ez jó irányba befolyásolja az alkotási folyamatot?

– Igen, és erre szeretetnék vigyázni. Az első dolog, amit megválasztásomkor elmondtam: ez egy csapat. Csapatban szeretek gondolkozni, a színészet nem egy magányos farkasnak való munka. Az igazgatóság, az igen. A döntéseket meghozni csak magányosan lehet. Van, amit egy perc alatt kell meghozni, van, amit egy hét alatt. Ezeket az ember hordozza a hátizsákjában, és így magányos dologgá válik. Persze a munkatársaim itt vannak körülöttem, megbeszélem velük a dolgokat, ami nagyon fontos. Ezért is mondtam: legyen csapat Egyedül nem megy, kell támaszkodjak rájuk, és mindenki el kell végezze a dolgát. Nekem az a feladatom, hogy átlássam a dolgokat, hol gyengül, hol fonódnak jobban össze. Más helyett nem tudok dolgozni, meg sem próbálnám. Az évek folyamán annyi tapasztalatom már összegyűlt, hogy mindenféle munkába belelátok, de nem akarok jobban érteni hozzájuk, mint a szakember. Nem leszek én ettől sem grafikus, sem díszlettervező, sem jobb színész, mint az, aki az adott feladatot látja el…

– Sem házi zeneszerző….

– Nem, mert van nekünk az is, Cári Tibor régi jó barátom, és én vagyok a „hibás”, hogy neki a színház irányába terelődött a figyelme, és most már jobbnál jobb zenéket ír. Összegezve: tényleg nem akarok jobban érteni semmihez, azt viszont tudom, hogy a színpadon mit várhatok el a színésztől. Általában elég sokat követelek magamtól, ugyanúgy a színészektől is. Lehet, néha sokat követelek, de soha nem az ők munkájukba szólok bele, csakis a rendező szűrőjén keresztül.

– A rendezőknél maradva: több színház sok színészével beszélgettem, és szinte minden alkalommal felmerült az a gond, hogy a színházaknak nincs saját házi rendezőjük. Önöknél ez nem okoz gondot?

– Nálunk is gond ez. Sőt, a vendégrendezőkkel is jobb lenne a munka, ha valaki ezt koordinálná. Én is keresem azt a rendezőt, aki hajlandó lenne Temesvárra jönni.

– Visszatérve a találkozóra, gondolkoznak azon, hogy a fesztivált egy nagyobb régióra is kiterjesszék?

Természetesen, ha az anyagiak megengedik, bővítünk. A jellegét megtartanám, ez a régió képezné a magját. De attól lesz vonzó a fesztivál, ha rangos előadásokat láthatunk. Ha egy nagy nevet el tudunk hozni, az jelentősen emeli a találkozó rangját. És van ilyen jellegű kitekintésünk a világra…

Balázs Attila 1969. december 9-én született a Hargita megyei Szentkeresztbányán. A Marosvásárhelyi Szengyörgyi István Színművészeti Főiskolán diplomázott 1994-ben. A Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karán, az európai kultúrpolitikai menedzserképzésen mesteri fokozatot szerzett 2004-ben.

Az előadások, amelyekben játszott, 18 hazai és nemzetközi díjat kaptak. Közel egy tucat egyéni díjjal rendelkezik.

Színházigazgatótéként a második évadjánál tart.

Véget ért a III. Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT)

Szerdán, a temesváriak által bemutatott Amor Omnia című „vízió”, Peter Pashov és Zheni Pashov bolgár rendezők elképzelésében mozgásra, pantomimra és árnyjátékra alapuló előadás volt, a Temesvári Csíky Gergely Színház fiatal színészeinek fellépésével. Szerelemről, a férfi-nő kapcsolatának különböző fázisairól szól a munka, melyben a hangsúly elsősorban a vizuális élményen van.

Érdekes előadásnak lehettek szemtanúi azok a nézők, akik megtekintették a szófiai Atelie 313 Színház művészének, Rumen Gavanozovnak November vége című előadását. Az egy szál bábuval létrehozott produkció az öregedést, a felejtést, az elmúlást vetítette elénk. A magányos Öregember (a bábú) élettere, életének alkonyán csupán az ablak és az ágy közötti helyre szűkült. „Felejtek, de csak azt, amit feledni akarok” – mondja az öreg, hiszen életünk nem minden mozzanatát érdemes megőrizni emlékezetünkben.

A fesztivál utolsó előtti napján láthattuk Moliére Mizantrópját, az Újvidéki Színház előadásában, Anca Bradu rendezésében. Bár a rendezés nem sok újat nyújtott a nézőknek, kiemelkedő színészi teljesítményt jegyezhetünk a főszerepet játszó Balázs Áron jóvoltából. Az általa alakított Alceste messze kiemelkedik a többi színészi szerepformálás közül, Balázs bármelyik nevesebb társulatban is megállná a helyét.

A színházi találkozó zárónapján nagy érdeklődés előzte meg a tatabányai Jászai Mari Színház Magyar a holdon című produkcióját, Árkosi Árpád rendezésében. A Tasnádi István által írt vígjátékban olyan nagy nevek léptek fel, mint a Jancsó filmekből jól ismert Mucsi Zoltán és Scherer Péter, valamint Csákányi Eszter és Katona László. Az előadás nem okozott csalódást, remekül szórakozott a nagyérdemű a magyarok holdra szállásán, és az ebből adódó bonyodalmakon.

Színes képet nyújtott a találkozó a közönség és a szakma számára egyaránt a régió színházainak munkájából, az irányzatokról, kifejezésmódokról, nyelvezetéről. A szerevezőknek szerencsés módon sikerült ötvözniük a hagyományos színházi világot a modernebb irányzatokkal.

A klasszikusoktól kezdve (Moliére, Shakespeare, vagy akár Brecht, Ionesco) egészen a kortárs drámaírók (Ali Taylor, Müller Péter, Tasnádi) alkotásáig, rendezői és színészi teljesítményekben és egyéniségekben egyaránt változatos és magas nívójú előadásoknak örvendhettek az érdeklődők. Színházak, irányzatok találkozásáról, egyfajta alkotói keresztmetszetről lévén szó, nem tisztünk rangsorolni az előadásokat vagy a színészi teljesítményeket, de a Szabadkai Népszínház Szomorú vasárnap című produkciója, és Pálfi Ervinnek a Seress Rezső alakítása megérdemel egy külön dicséretet a krónikás részéről.

Az Európai Unió működését intézményei biztosítják. Az EP a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság mellett az EU legfőbb szerve, egyetlen parlamentáris testülete, amely körülbelül 496 millió uniós állampolgárt képvisel.

Miért hívjuk parlamentnek?

Az uniós állampolgárok minden ötödik évben közvetlenül, általános választójog alapján választják meg az EP képviselőit. Az „eurohonatyák” ezt követően pártfrakciók (politikai csoportok) szerint különülnek el egymástól, feladatuk a választópolgárok egészének demokratikus képviselete. A nemzeti parlamentekhez hasonlóan az EP fő feladata a jogszabályalkotás és az ellenőrzés: részt vesz az EU törvényhozási folyamatában, és figyelemmel kíséri az Európai Bizottság, mint végrehajtó szerv tevékenységét.

Az EP belső munkamegosztását tekintve is sok szempontból ugyanúgy működik, mint egy nemzeti parlament. A plenáris ülések között itt is szakbizottságokban zajlik a munka, amelyeken a frakciók által képviselt vélemények alapján alakítják ki az álláspontokat. Az Európai Parlament munkáját is házelnök irányítja.

Miért más, mint egy nemzeti parlament?

Az EP-ben mind a 27 tagállam képviselői helyet foglalnak, de elsősorban nem a tagállami érdekeket képviselik, hiszen az a tagállamok minisztereiből álló Tanács feladata.

Az EP fő feladata a jogalkotás, de nem kizárólagos döntéshozó, a Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az unió törvényhozói hatalmi ágát. A nemzeti parlamentek jogszabályalkotó hatáskörének egy részét nemzeti szintről az EU szintjére ruházták át, de a törvényhozói jogköröket elsősorban nem a demokratikusan megválasztott Parlament, hanem a tagállamok érdekeit képviselő Tanács birtokolja. Ráadásul az EP törvényjavaslatot sem tehet önállóan, ez a Bizottság joga.

Az EP hatáskörét az utóbbi évtizedekben folyamatosan növelték a jogszabályalkotásban. A döntések nagyobb hányadában a képviselők mára már jogot nyertek arra, hogy véleményükkel módosítsák vagy akár el is vessék a Bizottság és a Tanács előterjesztéseit. Mégsem az uniós polgárok által megválasztott testület alkotja kizárólagosan a jogszabályokat az EU-ban, ahogy teszik ezt az egyes államokban a nemzeti parlamentek.

Az EP fő funkciói

1. Bár az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen.

2. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja az elnök és a testület kinevezését, és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Mondhatjuk, hogy az EP demokratikus felügyeletet gyakorol az EU tevékenysége, különösképpen a Bizottság felett. A Parlament további demokratikus ellenőrzést gyakorol az állampolgároktól érkező petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával is.

3. Ellenőrzi az EU költségvetését. Az EP leghatékonyabb fegyvere a közösségi költségvetés és zárszámadás jóváhagyása, az nem léphet addig hatályba, amíg a Parlament elnöke aláírásával jóvá nem hagyja.

4. Az EP nevezi ki az Európai Ombudsmant.

Miért van három székhelye?

Az Európai Parlament működése jelenleg három európai város – Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg – között oszlik meg. Annak ellenére, hogy Brüsszelt emlegetik az unió fővárosaként, és az EU két másik fő intézményének, a Miniszterek Tanácsának és az Európai Bizottságnak is itt van a székhelye, a Parlamentnek az Amszterdami Szerződés alapján havonta Strasbourgban kell üléseznie. Az EP havonta 4 napot tölt Strasbourgban, ekkor vannak a végső plenáris szavazások. A többi plenáris ülést (a másfél-két napos „mini plenárisokat”) viszont Brüsszelben tartják. A döntés-előkészítői és a bizottsági munkák szintén Brüsszelben folynak, itt tartják a politikai csoportok is üléseiket. A Titkárság központja Luxembourgban van.

Több alkalommal is kifejezte az EP azt a kívánságát, hogy maga szeretné az ülései helyét megválasztani és felhagyni ezzel a három székhelyű rendszerrel, de az európai kormányok ezt a jogot nem engedték ki a kezükből. Franciaország pedig belátható időn belül nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az évi 12 strasbourgi ülést áttegyék Brüsszelbe.

Az EP tagjai nemzetet és frakciót is képviselnek

Akadnak olyan vélemények, hogy az EP működésének és létének az egyik legnagyobb érdeme, hogy a képviselők nem országonként, hanem pártonként ülnek. Lousewies van der Laan, korábbi holland EP-tagot idézve: „Már azért megérte az Európai Uniót létrehozni, mert ennek parlamentjében, a történelemben először nem „franciák lőnek németekre”, hanem francia és német szocialisták érvelnek francia és német konzervatívok ellenében közösen és viszont”.

Valójában azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Gary Titley, az európai szocialisták elnökhelyettese mutatott rá egy előadásában, hogy minden eurohonatya valójában legalább három vagy négy „kalapot” visel mandátuma idején. A képviselő működéséhez a tényleges keretet az a politikai frakció képezi, amelynek az EP-ben tagja. De emellett mindenki figyelembe veszi országa nemzeti érdekeit, illetve a választókörzete érdekeit is. Eközben mindegyik képviselő fokozatosan beletanul abba, hogy az EU-intézmények döntéshozatalában a Parlament álláspontját képviselje a többi intézménnyel szemben.

Nincs szabály arra, hogy mikor melyik érdeket kell szem előtt tartani, csak a szokásjog és az országonként változó munkamódszer befolyásolja azt. A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor valamely kérdésnél meghatározóbbak az ideológiai, értékvonalak mentén formálódó megfontolások, ott mindenki inkább pártszínei szerint szavaz. Ha viszont felmerül egy tagállam nemzeti érdekeit közvetlenül és meghatározó módon érintő kérdés, akkor a képviselők hajlamosabbak inkább a nemzeti érdekek alapján szavazni, bárhol is üljenek.

Mindenki maga dönt, hova ül

A frakcióhoz tartozásnak amúgy nincsenek kötött szabályai. Mindenki maga dönti el, hogy melyik EP-frakcióhoz akar tartozni, a képviselők általában igyekeznek az őket küldő nemzeti párttal azonos preferenciákat valló EP-csoport részévé válni. Mindez azonban nem jelent kötelezettséget: megeshet, hogy valaki liberális pártból érkezik, ám a szocialista vagy éppen a független frakcióba kéri magát. Minderről csakis pártja felé tartozik elszámolással.

Az adott csoport is szabadon dönt arról, hogy befogadja-e a képviselő(ket). A frakciók általában szívesen látnak minden újabb tagot, hiszen a politikai csoport súlya annak létszámától függ. Ez dönti el ugyanis, hogy hány szakbizottságban tölthetnek be vezető szerepet vagy mennyi beszédidőhöz juthatnak a plenáris üléseken.

A frakciók megalakításának kötött szabályai vannak. Eszerint legalább két különböző országból érkező képviselőnek kell összeállnia, és legalább huszonhárman kell lenniük ahhoz, hogy regisztrálják őket. Három országból már elegendő 18 képviselő, míg négy országból már 14 is megteszi. Akik formálisan sehova nem akarnak tartozik, azok alkotják a „függetlenek” csoportját.

A 2004-es, illetve a 2009-es európai választás eredményeként az alábbi csoportok vannak jelen az EP-ben:

Európai Néppárt (EPP-ED) 278 képviselő (ebből 13 magyar)
Európai Szocialista Párt (PES) 216 képviselő (ebből 9 magyar)
Európai Liberális Demokrata és Reform Párt (ALDE) 104 képviselő (ebből 2 magyar)

Unió a Nemzetek Európájáért (UEN) 44 képviselő
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) 42 képviselő (ebből 1 magyar)
Európai Egyesült Baloldal – kommunisták – és a Skandináv Zöldpárti Baloldal (EUL/NGL) 41 képviselő
Függetlenség / Demokrácia ID – 24 képviselő)
Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (euro-szkeptikus – 23 képviselő)
Függetlenek (13 képviselő)

A képviselők egyébként szabad mandátummal rendelkeznek: csakis büntetőjogi eljárás miatt függeszthető fel mandátumuk, és a politikai csoport megválasztásában is szabadon döntenek. A szavazáskor sem köti őket a politikai frakcióban elhatározott álláspont. Igaz, a gyakori „félreszavazás” kiválthatja a csoportból való eltanácsolást.

Sikeres-e az EP?

Az Európai Unió történetében a leglátványosabb „karriert” befutott intézmény a mai Európai Parlament. Megalakulásakor csupán a nemzeti parlamentekből delegált tagokkal rendelkezett, és hosszú éveken át jogi következmények nélkül járó, a többi intézményre kötelezettséget alig jelentő konzultációs, véleményező lehetőséggel bírt. Innen jutott el odáig, hogy mára már a tagjait közvetlenül választják, és az európai uniós jogszabályok mintegy 80 százaléka meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül, írja a FIGYELŐNET hírportál.

Ha a jobboldal rest marad, vagy ha többfelé szavaz, akkor annak a vége vereség lesz, csalódás, baloldali győzelem és a „Gyurcsány-Bajnai-korszak” folytatása – mondta Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában. A Fidesz elnöke szerint pártja számára tizenegy hely megszerzése „óriási eredmény” lenne, ami pedig azon felül van, az az emberektől, „meg a Jóistentől érkező ajándék”. Arra a felvetésre, hogy a kutatások nagy Fidesz-győzelmet jeleznek, a pártelnök úgy reagált: a mostani mérések irreálisak, és nem szabad elhinni, amikor 60-70 százalékot mérnek a Fidesznek.

Orbán Viktor a közrádióban szólt a már többször említett felelősségre vonásról, elszámoltatásról, amely álláspontja szerint a legsúlyosabb kérdések egyike, a legelemibb, legmélyebbről feltörő népi igény. Az emberek joggal gondolják azt, hogy ők semmit nem csináltak rosszabbul most, mint hat-hét-nyolc-kilenc évvel ezelőtt – mondta –, valaki más a felelős a válságért: az ország vezetői.

Szerinte ma az elszámoltatás ügyében mind a népakarat, mind pedig a politikai párbaj szabályai szerint megkövetelt erkölcsi alap rendelkezésre áll, csak kell hozzá egy választási győzelem, kell hozzá közakarat, hogy az emberek olyan kormányt válasszanak, amelyik ennek a népi igénynek eleget tud tenni. „Én készen állok rá, várom, hogy megszülessen a választópolgárok döntése” – jelentette ki.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a Fidesz elnöke kifejtette, ma Magyarországon nem tudják kellő gyorsasággal és eredményességgel lehívni, bevonni a magyar gazdaságba azokat a pénzeket, amelyeket az EU az ország rendelkezésére bocsát. Óva intett ugyanakkor attól, „hogy állandóan abban reménykedjünk, hogy majd valaki mástól kapott vagy megszerzett pénzen tudunk majd megerősödni”. Európában tisztességes módon és tartósan egy ország akkor érhet el jómódot és komoly gazdasági teljesítményt, ha a saját lábára áll, és nem Moszkvára, nem Brüsszelre, nem az IMF-re, nem a könnyűnek gondolt európai pénzekre „ácsingózik” – vélekedett; hozzátéve, hogy ha a magyarok nem bíznak magukban, és nem akarják a saját munkájukra építeni az országot, „akkor maradunk a vesztes államok között”.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén azonnal el tudnának-e indítani egy teljesen új gazdasági struktúrát, a pártelnök úgy reagált, hogy egy másik irányt meg tudnának nyitni, de ez nem jelenti azt, hogy minden rossz döntést azonnal képesek lennének orvosolni.

Egy adócsökkentést középpontba állító kormány kell majd, és feladatai között az elsők a mostani kormány által végrehajtott adóemelésekkel kapcsolatosak, beleértve ebbe az ingatlanadót is, amelyet az első nap hatályon kívül kell helyezni – közölte. Hozzátette, hogy miután a gazdaság megindult, utána több figyelem, energia lesz a nyugdíjra, családtámogatásra, közszolgáltatásokra és így tovább.

Az adósságkezeléssel kapcsolatban azt javasolta, hogy „kezdeményezzünk tárgyalásokat valamifajta enyhítésről”. Hozzátette: „ez nem ördögtől való dolog, a bolgárok és a lengyelek 1993-ban kezdeményeztek hasonlót, és sikerrel”. Szerinte az államadósság a költségvetésnek olyan terhet okoz, amit nem fogunk tudni hosszú távon elviselni. „Lehet, hogy a magyar politika irányítóinak az a célja, hogy ebbe a helyzetbe kerüljünk. Lehet, hogy Bajnai Gordon és kormánya nem is válságkezelő, hanem válsággyorsító kormány, és minél előbb szeretnék, hogy bekövetkezzen az államcsőd” – jelentette ki. Az elnök szerint ugyanis ebben az esetben az IMF majd azt fogja mondani, hogy „nem olyan nagy gond, ha nem tud fizetni Magyarország, akkor a földeteket és vizeteket elvesszük”.

Vona Gábor a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájáról azt állapította meg, hogy nem Magyarország érdekeit szolgálja. „Mesterségesen magasan tartja az alapkamatot, ezáltal lehet az államkötvényeken spekulálni, a vállalkozások pedig nem tudják kitermelni a hiteleiket” – hangsúlyozta.

A mezőgazdaságról szólva azt emelte ki, hogy a magyar gazdáknak elvették a piacait, pedig képesek lennének 30 millió embert is élelemmel ellátni. „Vissza kell adni a magyar piacot a magyar mezőgazdaságnak, és a további 20 millió fogyasztó megtalálásának feladata a szakmai és politikai vezetésé” – szögezte le.

A Jobbik elnöke szerint a magyar rendőrség nem képes garantálni a közbiztonságot, ezért azt „egy csapással”, a csendőrség visszaállításával lehetne megoldani.

Vona Gábor végezetül a nemzettudatról szólva azt emelte ki, hogy „nem azért tart itt Magyarország, mert a gazdaságunk romokban hever, mert nincs közbiztonságunk, hanem mert a nemzettudatunkat mesterségesen szétverték” – jelentette ki a Jobbik elnöke, majd hozzátette: a Habsburgok elvették az őstörténetünket, azután Trianonnál szétszaggatták a nemzetet, jöttek a kommunisták, leszoktattak minket a magyarságról, a közéletről, és jött a rendszerváltás. Szerinte az elmúlt húsz évben folyamatosan mérgező patakokból itatnak bennünket. Az elnök ezek közé sorolta az oktatást, a kultúrát és a médiát, tájékoztat az MTI.

228 személlyel a fedélzetén az Atlanti-óceánba zuhant egy francia repülőgép

Nagyon csekély annak az esélye, hogy a tragikus balesetet követően túlélőket találjanak az Atlanti-óceánban, ahol az Air France légitársaság Rio de Janeiro és Párizs között eltűnt gépét keresi a brazil és francia légierő – közölte hétfőn Nicolas Sarkozy a párizsi Roissy repülőtéren. A francia államfő meglátogatta azt a lélektani válságirodát, amelyet a gépen utazókra várakozó hozzátartozók és barátok számára alakítottak ki a repülőtéren. „Miután éjszaka nyomát vesztettük az Air France gépnek fedélzetén 228 személlyel, nincs semmilyen pontos információnk arról, hogy mi történt” – tette hozzá Sarkozy. Az elnök szerint az Air France történetének legnagyobb katasztrófájáról van szó.

A légitársaság vezetője kora délután azt közölte: a legvalószínűbb, hogy villámcsapás érte a légikatasztrófát szenvedett gépet. Az A330 típusú Airbusnak párizsi idő szerint 11 óra 10 perckor kellett volna leszállnia Párizs Roissy repülőterén, de már reggel 8 órakor nyoma veszett. A járat helyi idő szerint vasárnap este 7 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szállt fel a riói repülőtérről. A gépen 228 személy, 216 utas, valamint a személyzet 12 tagja tartózkodott. Az Air France hivatalos tájékoztatása szerint az utasok között 126 férfi, 82 nő, hét gyerek és egy csecsemő volt.

A párizsi válságközpont hétfő délután arról értesítette a magyar nagykövetet, hogy az utasok listáján négy magyar szerepel. Ezt megerősítette az Air France is az utasok állampolgárságáról honlapján közzétett listán. Eszerint a négy magyar állampolgár mellett 58 brazil és 61 francia, valamint 26 német, hat svájci, kilenc olasz, kilenc kínai, öt brit, öt libanoni, három szlovák, három ír, három norvég, két amerikai, két spanyol, két marokkói és számos egyéb ország egy-egy állampolgára utazott az eltűnt gépen.

A brazil légügyi hatóságok szerint az AF 447 jelzésű járat 565 kilométerre volt Natal kikötővárostól, amikor utoljára rádiókapcsolatba lépett az úgynevezett atlanti ellenőrző központtal. A gép rendben, 840 kilométeres sebességgel, mintegy 35 ezer láb magasságban haladt, vagyis valamivel 11 ezer méter alatt. Azután tűnt el, hogy kikerült a brazil radarok által fedett övezetből, de még a szenegáli légtérellenőrzési zónába való beérkezése előtt.

A francia légitársaság vezetője szerint közép-európai idő szerint 3 óra 30 perckor volt utoljára rádiókapcsolat az eltűnt gép kapitánya és a brazil légiirányítók között. Négy óra körül az Air France járata viharzónába került, az automatikus üzenetek a gép egyes műszereit érintő sorozatos technikai meghibásodásokról negyedórával később kezdtek érkezni, amelyek rövidzárlatról tettek jelentést.

Oktatási diszkrimináció és etnikai tisztogatás a határon túl

Közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése a határon túli magyarság számára – derült ki a magyar-magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül.

„Megköszönjük, hogy nem zárják be a kassai konzulátust” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a magyar-magyar kormányzati konzultáció után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.

Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti csütörtöki megbeszélésen. Csáky Pál elmondta, hogy a törvénytervezet második olvasatban várhatóan június végén kerül a pozsonyi törvényhozás elé. Az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet.

Csáky Pál kérdésre válaszolva „gyerekesnek, nevetségesnek” nevezte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Szlovákia területi egysége elleni támadásként értékelte, hogy Orbán Viktornak az elmúlt hétvégén Esztergomban az MKP és a Fidesz közös európai parlamenti kampányeseményén a Kárpát-medence kifejezést használta.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Egy évvel a szerbiai választások és a kormányalakítás után ezért „végig kell gondolnunk, hogy mit teszünk” – mondta Pásztor István, majd hozzátette, hogy „a négy parlamenti képviselőnk nélkül nincs többség”, a szerb kormány kisebbségbe kerülése pedig „instabil belpolitikai helyzetet eredményezne” Szerbiában.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a Bajnai Gordon miniszterelnök részvételével megtartott konzultáción arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Számos magyar szakembert távolítottak el a közhivatalokból. Ez feszültséget keltett a magyarok által is lakott régiókban, és „a feszültség tovább nőhet”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar-román viszony ne romoljon”.

A magyar-magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta: „a határon túli magyarságon nem akarjuk a válság szükségszerű nehézségeit behozni”, a magyar miniszterelnök számára fontos, hogy ne csökkenjen a kormány által meghatározott támogatás összege. Gémesi Ferenc elmondta még, hogy a csütörtöki konzultációhoz hasonló együttes és kétoldalú megbeszéléseket az év második felében is terveznek.

A sajtótájékoztató résztvevői egyetértően fogalmazták meg azt, hogy közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése. A határon túli magyarság abban érdekelt, hogy a mindenkori magyar kormány a gazdasági és szociális problémákon úrrá legyen, az anyagi mellett pedig politikai támogatást is kapjon.

Rövidesen külföldről is behajthatóak lesznek a közúti szabálysértésekért kiszabott bírságok, legalább is nyolc közép-európai ország esetében, amelyek magyar kezdeményezésre nekiláttak a probléma rendezésének – közölte szombaton Draskovics Tibor egy varsói tanácskozás eredményeit ismertetve. „Közös érdek, hogy olyan szabályokat alakítsunk ki, amelyek mindenhol ugyanolyan fegyelmet kényszerítenek a külföldi autósokra, mint a hazaiakra” – mondta a magyar igazságügyi és rendészeti miniszter. Magyarország és Ausztria külön megállapodott, hogy egymás között felgyorsítják a probléma rendezését, mielőtt az úgynevezett Salzburgi Fórum többi tagjával is összehangolnák a jogszabályokat. Eredmény remélhetőleg már néhány hónapon belül lesz – mondta az MTI-nek a miniszter a varsói döntésekről.

A Fórum 2001-ben jött létre osztrák kezdeményezésre. Jelenleg nyolc tagja van: Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Ebben a félévben Lengyelország a soros elnöke. A Fórum célja az, hogy azon országok, amelyek tagjai az Európai Uniónak, de az unió egészének érdekeitől némileg eltérő érdekekkel is rendelkeznek, időről-időre átgondolják, hogy milyen közös, a belügyeket, a biztonságot, vagy a bevándorlási politikát érintő problémáik vannak.

A varsói tanácskozáson foglalkoztak a schengeni rendszer továbbfejlesztésével, Románia és Bulgária 2011-ben esedékes csatlakozásának feltételeivel, azzal a bonyolult informatikai fejlesztéssel, amely biztosítja, hogy az unió külső határait csak olyanok léphessék át, akiktől nem kell tartani – mondta Draskovics Tibor.

Meccsek, filmek, koncertek és mesék az MTV kínálatában

A zene, a szórakozás és a sport jegyében telik a nyár az MTV-ben. A focirajongókat a Konföderációs kupa mérkőzéseivel, a filmkedvelőket a Szeretők és A vadon bűvöletében című sorozatokkal, a gyerekeket reggeli mesékkel várja a köztévé.

A közszolgálati televízió egyik legfontosabb feladata a gyors és hiteles tájékoztatás, ezért nyáron az m1 és m2 Híradói mellett a megszokott időpontban láthatják a nézők Az Estét, a Panorámát és a Nap-keltét is. Júniustól ismét indul a Balatoni nyár – az MTV „különhíradója” naponta friss információkkal, programajánlókkal jelentkezik a magyar tenger partjáról. Húsz éve, a vakáció kedvéért nem függesztették fel a rendszerváltást, így a 89-es fordulatot követő sorozat, a Visszajátszás is friss epizódokkal jelentkezik nyáron: hétfőnként rendszerváltó politikusok portréit láthatjuk a műsorban.

Míg az este a felnőtteké, a délelőtti órákban a gyerekeknek kínál jobbnál jobb klasszikus mese- és ifjúsági filmeket az m1. A minden hétköznap reggel 9-től, a Nap-Kelte után műsorra tűzött válogatásban visszatér a Keménykalap és krumpliorr, a Vuk, a Mézga család, a Süsü a sárkány vagy az Utazás a Holdba, de a Fantasztikus nagynéni, a Fürkész történetei és a Csutak a mikrofon előtt című sorozatokból is láthatnak majd epizódokat a nézők.

Szórakoztató műsorokban és filmekben sem lesz hiány a nyári hónapokban. Jövő szombaton indul a Szeretők című új BBC-sorozat az m1-en, amelyet a brit Szex és New York-ként emlegetnek a szigetországban. Szintén főműsoridőben adja az MTV A vadon bűvöletében első évadát: a csütörtök és péntek esténként jelentkező sorozat egy angol család története, akik a dél-afrikai prérire költöznek, hogy vadrezervátum hozzanak létre. Hétfőtől szerdáig ugyanebben az időpontban a köztévé legnépszerűbb műsorait, Kepes András Különös történeteit, az Üdítőt és a Beugrót nézhetik újra az érdeklődők.

Pénteken ért véget a Tűzvonalban harmadik évada, ám a sorozat rajongói mától a legelső epizódtól kezdve nézhetik újra Bordás őrnagy kalandjait minden nap Az Este után az m1-en. Az m2 Veled is megtörténhet című sorozatának darabjai mellett Audrey Hepburn, Clint Eastwood és Robert Redford legjobb filmjeivel, valamint további filmcsemegékkel várja esténként a nézőket. A tudáscsatorna a Híradó előtt a Dublini doktorokat vetíti a sorozatrajongóknak.

A legjobb ismeretterjesztő filmek és magazinok is újra képernyőre kerülnek. A tízéves Főtér adásait délelőttönként ismétli az m1, ahol ezúttal a Záróra epizódjaival is találkozhatunk. Veiszer Alinda péntek koradélután jelentkező sorozatában a legjobb beszélgetéseket, így többek közt Stohl András, Markó Iván, Schmidt Mária, Zoób Kati, Bereményi Géza, Zsigmond Vilmos és Udvaros Dorottya portréinterjúit láthatják újra a nézők. Vasárnaponként déltől a Szabadlábon Erdélyben című útifilm-sorozatot vetíti az m1, majd a Száz év − Játék a színház műveltségi vetélkedőt, és ehhez kapcsolódva egy-egy színházi közvetítést tűz műsorra a nemzeti főadó.

A zenerajongókat különösen gazdag kínálattal várja nyáron a köztelevízió. Az m1 hetente háromszor (kedd, csütörtök és szombat éjszakánként) vetíti az A38 hajó jazz-, reggae- és világzenei produkciókban bővelkedő koncertsorozatát. Vasárnap esténként ugyanitt a szegedi Mezzo operafesztivál előadásait láthatják a nézők, de a Kultúrház stábja a miskolci Bartók + Bécs operafesztiválról is tudósít. Nem panaszkodhatnak az MTV sportszerető nézői sem: őket a négyévente esedékes, ezúttal Dél-Afrikából jelentkező Konföderációs Kupa izgalmai szögezhetik június 14-től a képernyők elé.

Magyar találkozó helyszíne lesz 2009. július 18-19 között a Gyilkos tó. A sokadalom népművészeti találkozó, bemutató, a magyarságunkkal kapcsolatos rendezvény. A szervezők szerint idén rendkívüli dolog lesz a Gyilkos tónál, ugyanis előadják a Gyilkos tó legendáját. A legendának közel 200 szereplője lesz, kezdve a kicsiktől a 80 évesekig. A zenekar és a kórus egyik része Keszthelyről megy, a kórus másik része Balatonedericsről, azon kívül Magyarország minden tájáról érkeznek zenészek Gyergyóba, hogy segítsék a produkciót. A táncot a Gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes táncosai (kicsik és nagyok) adják elő. Az éneklésben részt vesz a gyergyócsomafalvi Bel Canto kórus is.

A közel 200 szereplős ősbemutatóra a szervezők szeretettel várnak mindenkit 2009. július 18-án, szombaton, a Gyilkos tó partján. Rossz idő esetén az előadást 2009.július 19-én vasárnap tartják meg.

További információk a gyilkostolegenda@gmail.com címen lehet igényelni.

A rendőr rájön, hogy a felesége megcsalja. Váratlanul hazarohan, beront a lakásba, és már az előszobában ordítani kezd:
– Mindent tudok! Mindent tudok!
Erre egy férfihang a szobából:
– Ha mindent tudsz, akkor gyorsan mondd meg, hová tettem az alsógatyámat.

*

Feleség az ágyban a férje fülét harapdálja:
– Drágám, súgjál a fülembe valami mocskosat!
– Konyha...

*

Szőke nő egy iskolában pszichológusként kap állást. Rögtön az első napon meglát egy fiút, aki nem futkározik a többiekkel, csak áll magában.
Odamegy hozzá és megkérdezi:
– Jól érzed magad?
– Jól.
– Akkor miért nem futkározol a többi fiúval?
– Mert én vagyok a kapus...

*

A parkolóban egy kocsijához igyekvő nő észreveszi, hogy egy autó vezető nélkül gurulni kezd. Szokatlan lélekjelenléttel kinyitja a kocsi ajtaját, beugrik és behúzza a kéziféket. Amikor kiszáll, észreveszi, hogy egy férfi áll a kocsi mellett.
– Gurult, de megállítottam – jelenti ki büszkén a nő.
– Tudom – válaszol a férfi –, én toltam.

*

Te megcsalsz engem! – mondja Éva Ádámnak.
– Hogy tudnálak megcsalni, mikor te vagy az egyetlen nő az Édenben?!
Éva elhallgat, éjjel azonban Ádám arra ébred, hogy bökdösik.
– Te vagy az, Éva? Mit csinálsz? – kérdezi álmosan.
– Számolom a bordáidat...

*

Volt egyszer egy asszony, aki 25 házas évvel a háta mögött éppen a 60. születésnapját ünnepelte.
Az ünnepségen megjelent egy tündér és így szólt: „Mivel 25 éven keresztül mintafeleség voltál, teljesítem egy-egy kívánságotokat a férjeddel.” A nő azt mondta, ő leginkább egy világkörüli utazást szeretne. A tündér előkapta varázspálcáját és az asszony kezében ott voltak a jegyek. Ezután a férj következett.
Elgondolkodott egy pillanatig, utána pedig így szólt:
„Hát akkor, legyen egy nálam 30 évvel fiatalabb nő a feleségem.”
A tündér meglengette a varázspálcáját és a férj 90 éves lett.

*

Bemegy egy vevő egy boltba, amely kizárólag trombitát és vadászpuskákat árul, és megkérdi az eladót:
– Elég furcsa párosítás ez, nem gondolja?
– Hogy érti ezt? – kérdi az eladó.
– Arra gondoltam, hogy elég furcsa dolog kizárólag trombitát és vadászpuskát árulni, nem? Melyikből fogy a több?
– Egyformán viszik mindkettőt – mondja az eladó. – Ahányszor eladunk egy trombitát, hamarosan megjelenik egy szomszéd, és vadászpuskát keres...

A zsűri nagydíját a francia Jacques Audiard Egy próféta című filmje érdemelte ki.

A sokadik cannes-i elismerés vándorol a románokhoz. Corneliu Porumboiu abszurd drámája, a Rendőrség, jelző megkapta a „művészibb, formabontóbb” hivatalos verseny, az Un Certain Regard (UCR) zsűrijének nagydíját, valamint a nemzetközi kritikusszövetség elismerését, a Fipresci-oklevelet. A magyarok sem tértek haza díj nélkül: a belga-holland-magyar koprodukcióban készült alkotás, az Elveszett Személyek Körzete című játékfilm a francia szerzők egyesületének legjobb forgatókönyvért járó elismerését kapta.

Ennek alapján a magyar vállalat arra számít, hogy az idei első félévben 690 ezer utast szállítanak majd a romániai piacon, ami 86 százalékkal lenne több, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva.

Kázmér Natasa, a WizzAir kommunikációs igazgatója szerint a növekedés annak köszönhető, hogy új járatokat és új bázist nyitottak Romániában. A vállalat arra számít, hogy az idén 1,7 millió utas szállítanak, miután tavaly a romániai járatokat 900 ezren vették igénybe.

A légitársaság az idén Temesváron nyitotta meg harmadik romániai bázisát a bukaresti és a kolozsvári után. Újabb járatokat indított Barcelona, Milano, Valencia, Velence és Párizs irányába, s ezzel megkétszerezte kapacitását Romániában.

A WizzAir hetente 13 célpont irányába 100 járatot működtet Romániában, ahol az EasyJet, a Blue Air, a SkyEurope, a Myair, a Ryanair és a Germanwings olcsó jegyes társaságok a vetélytársai.

A román labdarúgó I. ligában sorozatban a második nehéz rangadót is sikerrel vette az Urziceni-i Unirea, amely a bánsági kiszállásról is győztesen tért haza, és az utolsó forduló előtt 4 pontra növelte előnyét a Bukaresti Dinamó előtt. A fővárosiak már semmiképpen sem érhetik utol őket, ám a sors fintora folytán mostani legyőzöttjük, az FC Temesvár viszont elméletileg még igen: visszakaphatja a 6 büntetőpontot, és akkor ismét izgalmassá válik a bajnoki címért való küzdelem. A FIFA döntése csütörtökre várható. Egy biztos: a ialomiţaiak életük legjobb eredményét elérve biztosan a Bajnokok Ligájában indulnak.

A jelenleg még bajnok Kolozsvári CFR 1907-nek csak döntetlenre futotta az utóbbi időkben mumussá vált Târgu Jiu-i Pandúrok ellenében, ám ezzel is megőrizte 4. helyét, sőt a megszerzett ponttal az UEFA-kupát helyettesítő Európa Liga szereplést már semmiképpen nem veszítheti el a vasutasgárda. Antonio Conceicao együttese nem sziporkázott ebben a bajnokságban, de a portugál mesterrel kétéves szerződést kötöttek a CFR vezetői.

A 33. forduló eredményei: Besztercei Glória–Otopeni-i CS 3–1 (gólszerzők: Andrei Mureşan – 30., Frăsinescu – 34. és Zaharia – 67. perc, illetve Iacob – 37. perc; kiállítva: Hora – 43. perc, illetve Rada – 43. perc), Bukaresti Steaua–Krajovai Universitatea 2–1 (Toja – 19. és Stancu – 80. perc, illetve Florin Costea – 21. perc), Kolozsvári CFR 1907–Târgu Jiu-i Pandúrok 1–1 (Yssouf Koné – 39. perc, illetve Martinovics – 32. perc), Konstancai Farul–Medgyesi Gázmetán 2–0 (Gerlem – 27. és Voiculeţ – 38. perc), Jászvásári Politechnika–Buzăui Glória 1–1 (Cristian Bratu – 53. perc, illetve Mansour – 54. perc), Vaslui-i FC–Bukaresti Rapid 1–0 (Burdujan – 35. perc), Galaci Oţelul–Piteşti-i Argeş FC 2–0 (Ibeh – 12. és Pena – 31. perc, 11 m; kiállítva: Bălaşa – 30. perc, Argeş), Bukaresti Dinamó–Brassói FC 0–2 (Măldărăşanu – 28. és Roman – 60. perc) és FC Temesvár–Urziceni-i Unirea 1–2 (Bucur – 27. perc, illetve Pădureţu – 49., 11 m és Bilaşco – 63. perc).

A táblázaton:

1. Urziceni       33 21 6 6 50–19 69
 2. Dinamó       33 20 5 8 54–25 65
 3. Temesvár*  33 20 7 6 58–37 61
 4. Kv. CFR     33 16 11 6 44–24 59
 5. Krajova      33 15 11 7 44–24 56
 6. Steaua         33 14 13 6 43–26 55
 7. Rapid         33 16 6 11 42–32 54
 8. Vaslui         33 16 6 11 43–37 54
 9. Brassó        33 13 13 7 34–25 52
10. Argeş         33 11 8 14 36–45 41
11. Oţelul        33 11 7 15 37–47 40
12. Pandúrok   33 10 10 13 26–36 40
13. Beszterce   33 11 5 17 31–42 38
14. Jászvásár   33 10 6 17 30–45 36
15. Gázmetán   33 9 6 18 34–51 33
16. Farul          33 8 6 19 27–50 30
17. Otopeni     33 4 7 22 26–54 19
18. Buzău        33 3 5 25 21–61 14

*Az FC Temesvárt 6 ponttal büntették

A Debreceni VSC-TEVA már a múlt héten bebiztosította története negyedik bajnoki címét, de azért győzelemmel, a Paks felett aratott 2–0-s sikerrel búcsúzott közönségétől. A hajdúsági csapat készülhet a Bajnokok Ligája selejtezőjére, amelynek második körében kapcsolódik majd be a küzdelmekbe. Sorsolás június 22-én.

Többezres tömeg győlt össze szombat este a debreceni Kossuth téren, hogy megünnepelje a DVSC-TEVA labdarúgócsapatának öt éven belül szerzett negyedik bajnoki címét. A színpadon a játékosok együtt ünnepeltek és énekeltek az őket éltető tömeggel és megköszönték az egész éves biztatást, támogatást.

A tűzijáték előtti szónoklatok során a klub vezetői és futballistái megígérték a drukkereknek, hogy jövőre is megpróbálják megszerezni az aranyérmet. Kósa Lajos polgármester beszédében elmondta, hogy büszke a csapatra. A város első embere hangsúlyozta, hogy állami segítség nélkül nem tudják megépíteni a Loki-drukkerek által nagyon várt új, modern stadiont.

A csapat az ünnepség után buszra szállt, és egy Debrecenhez közeli csárdában közös vacsorával ünnepelte meg a bajnokság megnyerését.

Az UEFA-kupát felváltó Európa Liga kvalifikációjában három magyar csapat – a második Újpest FC és a harmadik Szombathelyi Haladás, valamint a kupagyőztes Budapesti Honvéd – indulhat.

A Honvéd története során hetedszer nyerte meg a labdarúgó Magyar Kupát, miután a Győrött elért 1–0-s sikert követően a hazai visszavágón gól nélküli döntetlen született, így összesítésben 1–0-ra diadalmaskodott. A feszült, de jó hangulatú meccs ha gólt nem is, de két piros lapot, valamint a magyar átlagnál nagyobb iramot és magasabb színvonalat hozott. A hazaiaknál Vukmir pályafutása során negyedszer lett kupagyőztes Magyarországon, ugyanis korábban kétszer a Ferencvárossal, tavaly pedig a Debrecennel nyerte meg a sorozatot.

A kispestiek, akik sorozatban harmadszor játszottak az MK fináléjában, az Európa Liga selejtezőjébe utolsó magyar csapatként fognak bekapcsolódni, miután a bajnoki harmadik Haladás már az első, az ezüstérmes Újpest a második körben kezdi meg a küzdelmet a főtábláért, míg a Honvéd a harmadikban.

A Rákospalotai EAC és a BFC Siófok búcsúzott az élvonaltól – ez már szintén korábban eldőlt –, helyükre a következő szezonban az NB II. Keleti-csoportjának győztese, a hároméves másodosztályú szereplés után visszatérő Ferencvárosi TC, illetve a Nyugati-csoport egy csapata kerül. Utóbbiban még bizonytalan a feljutó kiléte, ugyanis az éllovas Gyirmótnak nem adták meg az élvonalban való szerepléshez szükséges licencet.

A győri Bajzát Péter lett a gólkirály, a játékos 2007 után másodszor végzett az élen. Két évvel ezelőtt 18 gólig jutott, most kettővel több találattal lett első.

Nagy lendülettel kezdett a címvédő Manchester United, gyakorlatilag az első percekben saját kapujához szögezte a trónkövetelő Barcelonát. Ugyanakkor öt sikertelen angol próbálkozást követően a katalánok első helyzetüket értékesítették Eto”o révén, ettől pedig teljesen megzavarodott a MU.

A Barcelona ezután Iniesta és Xavi vezetésével valósággal lenyelte a labdát, a rengeteget hibázó manchesteri középpályások csak nyomozták a játékszert, a támadásokra pedig egyáltalán nem maradt erejük. A Manchester képtelen volt komolyabb helyzetig eljutni, így egygólos katalán előnnyel fordultak a csapatok. A szünetben Sir Alex Ferguson merészet húzott: a középpályáról lehozta egyik szűrőjét, Andersont, és az argentin válogatott támadóját, Tévezt küldte csatasorba. Ennk ellenére nem hogy többet, kevesebbet támadott az angol gárda. A Barcelona már a második félidő elején „kivégezhette” volna ellenfelét, de Xavi szabadrúgása például csak a kapufán csattant.

Szűk félórával a vége előtt az angolok skót mestere Berbatovot is a pályára küldte, de néhány pillanat múlva tovább nőttek a gondjai, hiszen növelte előnyét a Barcelona: Xavi tökéletes labdájánál Ferdinand távolról követte csak a mezőny legalacsonyabb tagját, Messit, az argentin pedig zseniális mozdulattal fejelt a kapuba.

A hajrában sem talált magára a MU, a katalán futballisták remekül zárták a területeket, ráadásul hosszú percekig birtokolták a labdát, így esélye sem volt az angol bajnoknak az egyenlítésre.

A Barcelona így története során harmadik alkalommal hódította el a trófeát, ráadásul ebben az idényben ezzel triplázott, hiszen a spanyol bajnokságot és a Király Kupát is megnyerte.

*

Xavi Hernándezt választották a Bajnokok Ligája legjobb játékosának. A 29 éves középpályást a tavalyi Európa-bajnokságon is a legjobbnak találták a szakemberek. Lionel Messi, a MU elleni döntőben szerzett találatával kilencre növelte góljainak számát a Bajnokok Ligájában, ezzel ő lett a sorozat legeredményesebb játékosa.

A góllövőlista végeredménye: 9 gólos: Lionel Messi (FC Barcelona), 7: Steven Gerrard (FC Liverpool), Miroslav Klose (Bayern München), 6: Lisandro Lopez (FC Porto), 5: Alessandro Del Piero (Torinói Juventus), Karim Benzema (Olympique Lyon), Thierry Henry (FC Barcelona), Robin van Persie (Arsenal).

A 21 éves magyar tehetség a világbajnok Talmácsi Gábort váltja, aki Jorge Aspar Martínez spanyol csapattulajdonossal közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy – a médiajogokat érintő nézetkülönbségük miatt – végleg elválnak útjaik.

A Balatonring Team a közlemény szerint azért döntött Németh mellett, mert „eddigi pályafutása bizonyítja, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik az új körülményekhez, új kategóriákhoz”. Martínez maga is látta már motorozás közben, egy valenciai tesztelésen figyelt fel a tehetségére.

Németh nem számít rutintalannak, részt vett többek között a szupersport-világbajnokságon (legjobb eredménye egy 16. helyezés a Nürburgringen), az Alpok–Adria bajnokságon, valamint a Superstock 1000 Világkupán is.

A hétvégi futamon a negyedliteresek versenyében induló Tóth Imre 15., pontszerző helyen végzett, míg Németh 16. lett a gyorsaságimotoros-világbajnokság mugellói Olasz Nagydíján.

Eredmények:

250 köbcentiméter: 1. Mattia Pasini (olasz, Aprilia), 2. Marco Simoncelli (olasz, Gilera), 3. Alvaro Bautista (spanyol, Aprilia), ..., 15. Tóth Imre (Aprilia), 16. Németh Balázs (Aprilia).

A vb-pontverseny állása 16-ból 5 futam után: 1. Bautista 83 pont, 2. Aojama Hirosi (japán, Honda) 76, 3. Simoncelli 61, ..., 9. Talmácsi Gábor 28, ..., 19. Tóth 10.

125 köbcentiméter: 1. Bradley Smith (brit, Aprilia), 2. Nicolas Terol (spanyol, Aprilia), 3. Julian Simon (spanyol, Aprilia).

Az állás 16-ból 5 futam után: 1. Smith 74,5 pont, 2. Simon 71, 3. Andrea Iannone (olasz, Aprilia) 46,5.

MotoGP: 1. Casey Stoner (ausztrál, Ducati), 2. Jorge Lorenzo (spanyol, Yamaha), 3. Valentino Rossi (olasz, Yamaha).

Az állás 17-ből 5 futam után: 1. Stoner 90 pont, 2. Lorenzo 86, 3. Rossi 81.

Következik a katalán nagydíj Barcelonában június 14-én.

Honfitársai közül előzőleg ez a bravúr Jevgenyij Berzinnek (1994) és Pavel Tonkovnak (1996) sikerült.

Mencsov a verseny vasárnapi befejező szakaszán, a 14,4 km-es római egyéni időfutamon csak tizedikként ért célba, de ez bőven elegendő volt neki az összetettbeli elsőséghez két olasz, Danilo Di Luca és Franco Pellizotti előtt.

A zárónapi gyengébb helyezés oka az volt, hogy az esős-csúszós úton az orosz kerekes elesett, ám szerencséjére nem lett baja, s visszapattanva a nyeregbe be tudta fejezni a versenyt.

Az időfutamot a litván Ignatas Konovalovas nyerte.

Korábban több alakulat (Ferrari, Toyota, Renault, Red Bull, Toro Rosso) fenyegetődzött azzal, hogy kilép a versenysorozatból, ameny-nyiben a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által jövőre tervezett szabálymódosítások – köztük a legtöbbet vitatott költségvetési sapka – érvénybe lépnek.

Több egyeztetés után a FOTA azt kérte a FIA-tól, hogy 2010-ben maradjanak az idei szabályok, s a Max Mosley elnök által „megálmodott” költségvetési limitet csak alapos egyeztetések után vezessék be 2011-ben. Mosley később már úgy nyilatkozott: elképzelhetőnek tartja, hogy módosítson korábbi tervein.

A Williams már múlt hétfőn benyújtotta nevezését, a FOTA ezért ideiglenesen felfüggesztette az istálló tagságát.

Először tavaly októberben jelentették be, hogy szükségessé vált a nagy mértékű költségcsökkentés az autósport elitkategóriájában. Áprilisban a FIA közölte, hogy tervei szerint jövőre nagyobb technikai szabadságot kapnak azok az F1-es csapatok, amelyek vállalják, hogy 2010-ben nem költenek többet, mint a nemzetközi szövetség világtanácsa által meghatározott 40 millió font. Április végén a Ferrari – az egyetlen istálló, amely 1950 óta megszakítás nélkül részt vesz a sorozatban – azzal fenyegetődzött, hogy megvétózza a költségvetési sapka bevezetését. Májusban a maranellói csapat már azt is kilátásba helyezte, hogy véglegesen kilép a Forma–1-ből, amennyiben a szabályváltoztatások életbe lépnek. Az olasz gárdához csatlakozott a Renault, a Toyota, a Red Bull és a Toro Rosso alakulata is, majd egyeztetések kezdődtek a FOTA és a FIA vezetői között.

Az első tanácskozáson nem született egyezség, majd a Ferrari egy párizsi bíróságon szerette volna elérni a tervezett intézkedések felfüggesztését, ám az istálló kérelmét elutasították.

A monacói nagydíjon naponta ült össze a FOTA és a FIA, majd a vasárnapi rajt előtt Max Mosley már úgy nyilatkozott: lát esélyt arra, hogy a tervezett szabálymódosítások bevezetését egy évvel elhalasszák.