A tábor idén is az RMDSZ minisztereinek, parlamenti képviselőinek és EP-képviselőinek kínált felvonulási területet. Ha nem is lényegesen, de idénre már nőtt a tábor iránti érdeklődés is. Igaz, a sajtótájékoztatón bejelentett mintegy négyszáz fős részvétel messze alatta marad az „igazi” tusnádfürdői tábor látogatottsági mutatóinak, az induláskor tapasztalt néhány lézengő résztvevőhöz képest az RMDSZ számára idén ez is óriási eredmény. A romániai magyar adófizetők zsebéből a táborra fordított hatalmas pénzösszeg még mindig kevés eredményt hoz, azonban a politika iránt érdeklődő fiatalok vagy újságírók az EU-táborban azokat is meghallgathatják, akik amúgy nem jönnek el a Fideszhez közelálló táborba, vagy meg sem hívják őket.

(Példa erre Sógor Csaba esete, aki úgy tűnik, valamennyi erdélyi jobboldali elkötelezettségű tábor szervezői számára kegyvesztett lett, amióta az ő szavaival élve „bejuttatta az RMDSZ-t az Európai Parlamentbe”.

Kelemen: az államfő döntheti el a jövő kormány sorsát

Az idei tábor számos előadása közül kiemelésre érdemes Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök előadása az új román választási rendszerről. Kelemen szerint az új választási rendszer nem vezet el a politikai osztály reformjához. Mint fogalmazott, az őszi parlamenti választásokon érvényes törvény a népszerű és jelentős anyagi hátérrel rendelkező jelölteknek kedvez, nem a fiatal és szakképzett, hozzáértő politikusoknak, akik ugyan nem tettek szert a parlamenti bejutáshoz szükséges népszerűségre, de akik a politikum valódi reformját megvalósíthatnák. A tábornyitón elhangzott Politikai perspektívák: mi várható a politika háza táján 2008 után? című előadásában részletesen kitért az őszi parlamenti választásokon hatályos választási törvény újdonságaira, a jelöltállítás lehetőségeire és a várható választói részvételre, és beszélt a parlament várható összetételéről, ennek alapján pedig a számba vehető kormányalakítási perspektívákról.

„Nem volt szükség a választási rendszer reformjára” – szögezte le az ügyvezető elnök, aki szerint a 2004 után bizonyos civil szervezetek részéről jövő, a sajtó által is felkarolt és erősített nyomás hatására alkották meg a politikai pártok az egyéni választókerületes rendszerre vonatkozó törvénytervezeteiket. „A kormány által elfogadott, és az RMDSZ által is támogatott változat olyan vegyes választási rendszerre vonatkozott, amelyben a parlamenti mandátumok felét az egyéni választókerületek, a másik felét pedig országos lista alkotta volna. Ennek a rendszernek az volt az előnye, hogy – az arányosság elve alapján – lehetővé tette volna a kis pártok parlamenti bejutását. Ezen kívül pedig megteremtette volna azt a lehetőséget, hogy az országos listára olyan emberek kerüljenek, akikre amúgy szükség van a parlamentben, egyéni választókerületet azonban nehezen tudnának megnyerni” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint a törvény végső változata általában, és valamennyi párt esetében az „ismert és pénzes” jelölteknek kedvez, akik semmiféle pártfegyelemre nem hallgatva, könnyen korrumpálhatóvá és megvásárolhatóvá válnak.

Kelemen szerint a politikai pártok és alakulatok nagy része véletlenül sem tudja megállapítani, hogy jelöltjei melyik választókerületben szerezhetnek mandátumot, és az is megtörténhet, hogy olyan kerületből jut be a párt jelöltje, ahol az illető a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot szerezte meg. Úgy vélte, az RMDSZ valamivel előnyösebb helyzetben van, ugyanis – a magyar lakosság földrajzi megoszlása alapján – 60-70 %-ban megállapítható, jelöltjei hol szereznek mandátumot.

Az ügyvezető elnök a választások utáni kormányalakítás esélyeiről is elmondta véleményét: „A Parlamentben várhatóan egyetlen pártnak sem lesz többsége, ezért többpárti koalíció várható a kormányalakításkor, a kisebb politikai alakulatok – így az RMDSZ – a mérleg nyelvét jelentik majd. Egy másik – kevésbé kedvező változat – a kisebbségi kormány. Az is elképzelhető, hogy az államfő, ismerve affinitását egy bizonyos párt iránt, azt a bizonyos pártot kéri majd fel a kormányalakításra, kisebbségi kormányt erőszakolhat ki, amelyet a parlament második próbálkozásra akár meg is szavazhat. Ebben az esetben már most fogadni lehet arra, hogy a következő parlament bárkit, akár az itt látható tusnádfürdői ásványvizes üveget is megválasztja kormányfőnek, hiszen olyan személyekből fog állni, akik nem kockáztatják meg a törvényhozó testület feloszlatását, mert előrehozott választások esetén nem szereznének újabb mandátumot” – fogalmazott borúlátóan Kelemen Hunor arra a változatra utalva, ha az RMDSZ nem kerülne kormányba ismét

Markó: az erdélyi magyarságnak nem 85 %-ra, hanem 100%-ra van szüksége

Markó Béla a „Reform és folytonosság az erdélyi magyar politikában” című előadásában ismét az RMDSZ nagyszerű választási eredményeit értékelte. Markó magabiztosan állította, hogy az egyedüli nyertes az RMDSZ, következésképpen nem vált kétpólusúvá a romániai magyar politika, a magyar közösségen belül nincs igazi kettészakítottság, annak dacára, hogy sokan próbálták ennek ellenkezőjét elérni.

Markó magyarázata szerint a helyhatósági választások eredményei azt igazolják, hogy az igazi reform, a változás, a fiatalítás nem a Szövetségen kívül, hanem a szervezeten belül zajlik. Mint mondta, egy belső számítás szerint az RMDSZ önkormányzati jelöltjei átlagban legalább tíz évvel fiatalabbak a versenypárt jelöltjeinél, a fiatalítás eredményességét mutatja ugyanakkor az is, hogy az RMDSZ három jelenlegi minisztere között kettő ma is a MIÉRT tagja, és ugyanez az arány az államtitkárok esetében is.

Markó kitért az MPP-vel folytatandó párbeszédre is, amelyet nagyvonalúan a „Szövetségen kívüli csoportokkal folytatandó együttműködésként” határozott meg. Markó magabiztosan állította, hogy az RMDSZ egymaga is bejutna a Parlamentbe. Úgy vélte, az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak nem 85%-ra, hanem 100%-ra van szüksége, amikor fel kell lépnie a parlamentben vagy az EP-ben: ezért ajánlottak tárgyalópartnereknek egy belső koalíciót, azt, hogy az RMDSZ-en belül arány szerint alakítsanak ki közös listát, amelynek keretében mindenki megőrizheti identitását, önálló arculatát.

Felvonulnak a győztesek

Az EU Tábor utolsó nagyelőadásán a 2008-as helyhatósági választások RMDSZ-es jelöltjei vettek részt, a téma a kampánystratégia volt.

„Itt nagyon sok nyertes van, és úgy tűnik, hogy én vagyok a vesztes” – kezdte felszólalását Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter, marosvásárhelyi polgármester-jelölt. Borbély szerint azért nem nyerte meg az RMDSZ Marosvásárhelyt, mert még mindig nem sikerült megtörni az etnikai konfliktust. Elmondta, hogy a kampány tervezése már tavaly novemberben elkezdődött, de “az döntött Vásárhelyen, hogy ,sajnos, az ellenfelek szemérmetlenül csaltak.”.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, elmondta, hogy a választásokon „nem egy párt nyer, hanem a másik párt veszít, és így történt ez most is”. Hozzátette, hogy Sepsiszentgyörgyön különösen erős RMDSZ ellenes hangulat uralkodott az utóbbi néhány évben, ezért a politikai ellenfeleknek viszonylag könnyű volt kidolgozni kampánystratégiájukat – az már más kérdés, hogy sikertelenül alkalmazták.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy idén főleg a falvakra koncentráltak, mert ott 15 százalékkal magasabb a szavazási hajlandóság. „A jelöltnek kell hinnie abban, hogy meg tudja nyerni a választást. Volt olyan RMDSZ-es jelölt, aki nem hitt abban, hogy nyerhet, és el is vesztette a választást.”

Csehi Árpád a Szatmár Megyei Tanács elnöke a Szatmár megyei kampányról beszélt: „Úgy kezdtük a kampányt, mint a magyar labdarúgók: gyenge kezdés után erős visszaesést tapasztaltunk. Később azonban kemény munka árán, mégis sikerült megnyerni a választást Szatmár megyében, rengeteg román szavazatot is begyűjtve. Csehi magabiztosan állította, hogy ezzel „a nacionalista hangvételnek vége – és nemcsak Szatmár megyében, hanem egész Erdélyben is.”

A Hargita megyei kampányról Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter, Hargita megyei kampányfőnök szólt. Elmondta, hogy egy nagyon fiatalos, dinamikus kampányt tudnak maguk mögött, aminek megvolt a hatása. „Bebizonyítottuk, hogy tudunk úgy nyerni, hogy nem dobálózunk Trianonnal és autonómiával, hanem elég az, ha az itteni emberekről beszélünk.”

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a „ központi vezetés azért jó, hogy ha elveszítjük a választásokat, legyen kit szidni, ha pedig elfogy a pénz, legyen kitől kérni.”

Az Unió a fiataloknak kedvez

Szombat délelőtt az EU-táborban a román pártok és az RMDSZ EP-képviselői tartottak előadást. Románia az EU-ban témával. Titus Corlăţean (PSD), Monica Iacob-Ridzi (PD-L), Csibi Magor (PNL), Sógor Csaba valamint Winkler Gyula az RMDSZ EP-képviselői ) voltak jelen.

„Az uniós tagság előnyeiből elsősorban a fiataloknak kell részesülniük” – jelentette ki Monica Iacob-Ridzi, aki elmondta, fontosnak tartja, hogy az ifjúság érdekeit képviselje. Beszámolt arról, hogy kezdeményezték: a román kormány kiegészítő ösztöndíjakat biztosítson az európai ösztöndíjjal külföldön tanuló diákoknak.

Titus Corlăţean szerint az uniós tagság elsősorban a lehetőséget jelenti, jobb tanulási és jobb munkalehetőséget, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ez azt jelenti, hogy csak a kompetencia, a felkészültség számít.

„Azt kellene mindannyiunknak eldönteni, hogy az európai vagy a nemzeti konstrukciót választjuk” – fejtette ki Csibi Magor, kiemelve, hogy a romániai európai parlamenti képviselők, pártállástól függetlenül, megmutatták már az első hat hónapban, hogy vannak olyan fontos kérdések, amelyekben össze tudnak fogni.

„A kezdőknek az az előnye, hogy van kitől tanulni, azonban az a kérdés, hogy az uniós integrációban Románia melyik példát követi. Szlovákia például gazdasági szempontból sikertörténet, az emberi jogok területén viszont súlyos a helyzet” – mondotta Sógor Csaba. Az RMDSZ EP-képviselője szerint jó volna, ha Románia a kisebbségvédelem területén a jó példát követné majd.

Winkler Gyula szerint a mobilitás az uniós tagság egyik nagy előnye, azonban rávilágított ennek árnyoldalára is. A hivatalos statisztikák szerint 1, 8 millió romániai dolgozik külföldön, a reális szám azonban meghaladja a 2 milliót. A közösség, különösen, a magyar közösség szempontjából ez nagy probléma, hiszen általában a legjobban felkészült emberek mennek el külföldre dolgozniWinkler szerint arra kell törekednünk, hogy ne szakember-exportőrök, hanem tevékenység importőrök legyünk. Olyan befektetőket kell idevonzani, akik a termelésben érdekeltek és akkor a szakembereknek is vonzó lehet az itthon maradás. Vannak már olyan ágazatok, ahol ez megtörtént, például az IT&C, mondta, aki statisztikai adatokat idézve jelezte: jelenleg 100 ezer az el nem foglalt munkahelyek száma és ez az elkövetkezőkben félmillióra nőhet.

Fodor Gábor: erősíteni kell a Sapientiát

A tábor főszervezőjének, a MIÉRT-nek a meghívására Fodor Gábor az SZDSZ elnöke július 11.-én találkozott Dávid Lászlóval a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával és Tonk Mártonnal a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánjával a tusnádfürdői EU táborban.„Új helyzet van, új helyzetbe került az SZDSZ is, át kell gondolnunk a kapcsolatokat, az Erdélyt érintő kérdéseket” – mondta Fodor. Fodor nemzetpolitikai szempontból az erdélyi magyar oktatás kérdéskörét kulcsfontosságúnak nevezte. Az SZDSZ elnöke szerint a „Sapientiát erősíteni kell”. Korodi Attila miniszter, a MIÉRT alelnöke kissé szkeptikusan fogalmazott, amikor visszakérdezett: „Hogyan tud az SZDSZ a Sapientiának segíteni?”

Sógor Csaba az EU-tábor egyedüli autónomistája

Sógor Csaba Európai Erdély, erdélyi Európa című előadásában elmondta, hogy az erdélyi magyarság képviselőjeként minden megvitatandó kérdésnél az jut eszébe, hogy az erdélyi magyarságnak miért nincs ugyanúgy autonómiája, mit a más országokban élő kisebbségeknek. Hozzátette: „amellett, hogy a mi sajátos erdélyi problémáinkat próbáljuk eladni, jó azért európai kérdésekre is választ adni.. Kitért arra, hogy 88 év után sem tudnak a román honfitársak megbízni az erdélyi magyarokban, ez pedig úgy itthon, mint az európai parlamenti munkában is észrevehető. „A belügy, a külügy, a pénzügy és hadügy még mindig tabu számunkra. El kellene gondolkodjon Európa, hogy valami nincs rendben ebben az országban.”

Sógor Csaba nem hazudtolta meg egykori önmagát: az EU-táborban szinte egyedül foglalkozott érdemben az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseivel. Az EU-tábor előadásaiból gyakorlatilag kimaradt ennek a fogalomkörnek az érdemi tárgyalása. Akárcsak az RMDSZ közel két évtizedes napi politikájából.