Erdélyi Napló

XIV. évfolyam, 19. (658.) szám
2004. május 11.


Mi mindenre jó a zsálya?

      A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya. Dél-Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termõ, de az egész világon elterjedt termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó „méhlegelõ”.
      A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje akár 60–100 centiméterre is megnõ. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20–30 cm hosszúak, molyhos szõrûek.
      Ezüstös színû, bársonyos levelei keresztben, átellenesen állnak. Lemezeik 2–6 centi hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélûek, szõrökkel sûrûn borítottak. Virágai a szár felsõ részén álfüzérben állnak. A párta ibolyakék, néha rózsás vagy fehér.
      
      Minden betegségre jó
      
      Ennek a gyógyfûnek a botanikai neve a latin salvere (megõrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentõnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A római Plius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható. A keresztes hadjáratok után földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: „Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni.”
      
      Gyógyászati felhasználása
      
      A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmánál fogva fertõtlenítõ, baktériumölõ, gyulladásgátló hatású.
      A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejti ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitûnõ toroköblítõ a szájban fellépõ betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben fõzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.
      
      Megbecsült fûszer
      
      Keserû íze miatt kitûnõ étvágyjavító, megkönnyíti az emésztést. A legtöbb konyhai fûszernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugtató hatást fejt ki a gyomor sima izmaira. Mértékletesen alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését. Szárnyasok töltelékét ízesítik vele, de jól harmonizál más, erõsen fûszerezett ételekkel is. Kacsa- és libasültek, májból készült ételek, pástétomok elmaradhatatlan fûszere, de a milánói makaróni is elképzelhetetlen nélküle.
      Az almalevesnek pikáns ízt ad, a virágokat salátákhoz keverik.
      
      Termesztés
      
      Az orvosi zsálya szaporítása egyszerû: tõosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. Igénytelen növény, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tûri a szárazságot. Júniusban nyílnak ibolyalila, nyitott szájra emlékeztetõ virágai.
      Kizárólag illóolaj elõállítására skarlátzsályát (Salvia sclarea) is termesztenek. Ez kétéves növény, amely az elsõ évben 1-2 tenyérnyi nagy, szív alakú, vastag, ráncos, durván fogazott szélû levelet fejleszt. A második évben jelenik meg a kb. 1 méter magas virág szára. Virágai és hártyás murvalevelei az orvosi zsályánál nagyobbak, halvány lilás-rózsaszínûek.
      Illóolaja, amelyet a növény virágzásakor learatott anyagból állítanak elõ, muskotály zamatú borok adalékanyagául is szolgálhat.
      
      (A Házipatika nyomán)

© Erdélyi Napló - 2004