Erdélyi Napló

XVI. évfolyam, 44. (787.) szám
2006. október 31.


Viccek

      Amerikában erdőtűz ütött ki, és helikopterekkel kellett oltani. Miután négyórás munkával eloltották a tüzet, egy búvár holttestét találták az egyik fán. Később kiderült, hogy a vizet a közeli tóból hozták.
      
*

      Az ősember kisfia hazaviszi a bizonyítványát, és az apja elkezd ordítani: – Fiam, azt még megértem, hogy halászatból hármast kaptál, de hogy történelemből is, pedig csak fél oldal az egész!
      
*

      Az állatok erdei tornapályát építenek, társadalmi munkában. A nyuszi talicskázza a sódert, a róka vizet hord, a farkas keveri a betont, a medve döngöli az alapot, a sün támasztja a zsalufákat, s a bagoly szögezi össze őket. Egyedül a ló lustálkodik egész nap egy fa alatt. Az állatok felháborodva reklamálnak:
      – Ide figyelj, te ló! Ez mindnyájunk ügye, te miért nem veszel részt a munkában?
      – Mert amit ti ezért kaptok, az nekem már rég itt van a lábam között…
      
*

      Egy férfi betéved a feminista konferenciára, és hallgatja a nők öntömjénezését, miszerint a férfiak a nőkhöz képest semmit nem tudnak.
      Egy idő után nem bírja tovább és feláll:
      – Na, hölgyeim, tegyünk egy próbát!
      Rámutat egy nőre és megkérdezi:
      – Mennyi 3×4?
      A nő kis gondolkodás után:
      – 32!
      – Hát nem!
      A feminista konferencia egyszerre:
      – Még egy esélyt! Még egy esélyt!
      – Hát jó. És maga szerint mennyi 3×4? – rámutat egy másikra.
      A nő kis gondolkodás után:
      – 7!
      – Hát ez sem jó!
      A konferencia ismét:
      – Még egy esélyt! Még egy esélyt!
      – Na jó. Hát ön szerint mennyi 3×4?
      – 12!
      A konferencia:
      – Még egy esélyt! Még egy esélyt!
      
*

      A rendőr megállít egy öreg székelyt, nagy szekérrel és legalább egyhektós hordóval.
      – Mi van a hordóban, öregapám? – kérdi a rendőr.
      – Almalé van benne, kérem szépen.
      Biztosan bor – gondolja a rendőr, s belekóstol.
      – Pfúj! Hiszen ez lóhúgy! – kiált fel undorral a rendőr.
      – Én megmondtam! Na, gyí, Alma! – mondja az öreg és elhajt.
      
*

      A tanár panaszkodik Pistike szüleinek:
      – A maguk gyereke a legrosszabb az egész osztályban. Egyszerűen nem bírok vele. Ráadásul még sosem hiányzott egy napot sem!

© Erdélyi Napló - 2006