Erdélyi Napló

XVI. évfolyam, 38. (781.) szám
2006. szeptember 19.


Ideges lábak

      Sokan ébredés után fáradtan, összetörten kelnek fel azzal a panasszal, hogy éjszakai álmukat nagyon kellemetlen lábrángatózás zavarta. Ugyanők egy-egy színházi vagy mozielőadás alatt nem tudnak egy helyben ülni, mert a lábuk „táncot jár”. Ilyenkor kénytelenek felállni, mozogni, járni, nyújtózkodni, egyáltalán valamit tenni, különben úgy érzik, hogy menten megőrülnek. Mivel e végtagidegességgel az emberek nem fordulnak orvoshoz, sokan évekig kínlódnak a tünetekkel. A tüneteket nem emberi gyengeségek, hisztériák, hanem az idegrendszer kisebb-nagyobb elváltozásai okozzák. A „nyugtalan lábak” (orvosi nyelven akatézia) szindróma nevet viselő betegséget csak az érti meg, aki szenved tőle. Nem új keletű betegség. Régi feljegyzésekben is gyakran szerepel utalás olyan emberekre – férfiakra és nőkre egyaránt –, akik állandóan dobolnak a lábukkal, és egyetlen pillanatig sem tudnak nyugton maradni a helyükön. Ma már tudjuk, hogy a „nyugtalan lábak” szindróma bármely korban felléphet. Egyes felmérések szerint a betegség a felnőtt lakosság tíz, más kutatók szerint tizenöt százalékának okozhat kisebb-nagyobb gondokat. Mindenki másképp éli meg lába idegességét. Némelyek mélyre hatoló, égő, szúró vagy viszkető érzést tapasztalnak, mások szinte percenként kapnak lábukhoz, mert olyan érzésük van, mintha egy bogár mászna fel-alá rajta. A furcsa vibrálás néha a törzset vagy a kar izmait is érinti, de jellemző módon a lábnak van szüksége az állandó aktivitásra, mozgatásra. A panaszok már a leülés vagy lefekvés után néhány perccel jelentkezhetnek, egy szemhunyásnyi éjszakai pihenést sem engedve a betegnek. A családtagok csak azt látják, hogy a fájdalmas zsibbadásérzéssel küszködő ember kénytelen újra meg újra felkelni, sétálni, mert nem tud egy helyben maradni. A kellemetlen érzés megszüntetése végett a beteg térdhajlításokat, guggolásokat végez, a kívülálló számára érthetetlen módon mindenfelé csavargatja bizsergő lábát. A betegség eredete egyelőre még nem teljesen tisztázott, egyesek szerint bizonyos idegrostok károsodása, illetőleg az agyban az ingerületeket közvetítő anyag hiánya állhat a háttérben. Az eddigi tapasztalatok szerint a betegek nagy részénél a kínzó tünetcsoportra való hajlam öröklött, másoknál e tünetek felléphetnek egy alapbetegség kísérőiként is. Ilyen alapbetegség lehet a reumás ízületi gyulladás, veseelégtelenség, anyagcserezavar, vashiányos vérszegénység, hormonális zavar a terhesség alatt. A szakorvosi vizsgálat mindenképp kötelező, de a tüneteket enyhíti a sport, a kávéfogyasztás elhagyása, a relaxációs gyakorlat. A javulás egyik első lépése továbbá a vashiány pótlása, a nagyobb magnéziumfogyasztás és a megfelelő diéta, amelyet orvos ír elő. Jót tesz a svédmasszázs, a hideg-meleg zuhany, a huzamosabb fél lábon állás. A lényeg az, hogy ne vegyük természetesnek a zsibbadást, a szúró fájdalmat és az állandó rángatózást, hanem panaszunkkal forduljunk ideggyógyász szakorvoshoz!
Minier Csaba

© Erdélyi Napló - 2006