Konferencia a határon túli magyarságról

XVI. évfolyam, 19. (762.) szám
2006. május 11.

Megerősödött az a felismerés, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokban is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai – mondta Sólyom László csütörtökön egy konferencián. A rendezvény az államfő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósok, a közéleti és a civil szféra elismert személyiségei részvételével, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét.

      Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándor-palotában délután megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette: megerősödött az a felismerés, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokban is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Sólyom László elmondta még, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Rámutatott, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népesség fogyása a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után.
      Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakosságénál sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik – mutatott rá az államfő. Hivatkozott a meghívottak egybehangzó állítására: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik – tette hozzá a köztársasági elnök, majd meglepő fordulattal folytatta: „a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe”. Ez így elég talányosan, sőt ne tagadjuk: ijesztően hangzik, az államfő talán arra gondolt, amire a következőkben tért rá, hogy ti. a magyar kisebbségnek fontos ismernie a többségi nyelvet, mert különben a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete.
      Sólyom László közölte, a következő tanácskozást őszre tervezik, novemberre, az 1956-os ünnepségek utáni napokra. A téma a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbség lesz, illetve a többes identitás kérdésköre – tette hozzá. Hadd jegyezzük meg: ez a „többes identitás” megint csak nyugtalanító fogalom számunkra. Az államfő megismételte: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek mondta a határon túli magyarsággal való törődést. „Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz közzé” – célzott illetékességének korlátaira. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre.
      Kérdésre közölte Sólyom: e tanácskozásokon a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. Elmondta azt is, hogy a kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel. Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra, mely reggel kilenc órától délután öt óráig tartott, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, a közéleti és a civil szféra elismert személyiségeit invitálta meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”, tájékoztat az MTI.