Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja

XV. évfolyam, 39. (730.) szám
2005. szeptember 27.

Ellenszélben a magyar ügyért

      A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. A körút célja az volt, hogy népszerűsítse lapunkat ebben a régióban is, ahol részben terjesztési nehézségek miatt elég kevesen jutnak hozzá. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást és párbeszédet az olvasókkal. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket, hogy erősítse összetartozásunkat. A magyar irodalom jeles és kevésbé ismert költőinek alkotásai egybevágtak lapunk irányával: a magyar nemzeti érdek és a keresztény értékek melletti elkötelezettséggel.
      A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázatainkat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A szerkesztőség jövőbeli tervei között szerepel a lap struktúrájának átalakítása, tényfeltáró, oknyomozó riportokkal, sportoldallal, női magazinnal szeretnénk gazdagítani lapunk tartalmát. Egy székelyföldi tudósító bevonása is szerepel a terveink között.
      Ismertettük könyvesház akciónkat. Lapunk legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínáljuk olvasóinknak. A kezdeményezés hiánypótló, hiszen e kiadvá-nyok nem kaphatók a hazai könyvpiacon.
      Ígéretet tettünk a székelyföldi terjesztés, az előfizetési lehetőségek bővítésére. A továbbiakban falvakra, kisebb településekre is el szeretnénk juttatni az Erdélyi Naplót.
      A három nap rendezvényeire politikusok és egyházi személyiségek is ellátogattak. A politikai fórumon az erdélyi magyarság, az autonómia és a kettős állampolgárság kilátásait vitatták meg az egybegyűltek. A rendezvények sajátossága abban rejlett, hogy sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit.
      Körutunkat szeptember 22-én, szombaton Sepsiszentgyörgyön a városi könyvtár Gábor Áron termében kezdtük. Az Erdélyi Napló 15 éves történetét Makkay József főszerkesztő vázolta fel az olvasóknak, majd a munkatársak bemutatkozása után politikai fórum kezdődött.
      Délibáb-e az autonómia? – hangzott el a vitaindító kérdés. Tóth Birta Csaba, a városi RMDSZ elnöke azt mondta: fontos, hogy terítéken legyen az autonómia kérdése, azonban a területi autonómia még nem időszerű, Székelyföld még nincs felkészülve rá. Az RMDSZ csak kompromisszumok árán tud eredményeket elérni ez ügyben.
      Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke rámutatott, hogy a területi autonómia a közösség igénye, s az SZNT azért jött létre, hogy ezt kompromisszumok nélkül kielégítse. A szervezet feladatának tekinti, hogy megvalósítható célként s ne délibábként ábrázolja az autonómiát, hiszen egy közösségnek csak akkor van létjogosultsága és jövője, ha rendelkezik magával. Székelyföld autonómiája nem lehet kompromisszum tárgya – zárta beszédét.
      Sántha Imre, az SZNT alelnöke, református lelkész a helyzet visszásságáról beszélt: az a hatalom nem akar autonómiát adni, amelynek érdekképviseletünk részese. Mint mondta, az SZNT próbálkozásai nem bizonyultak szélmalomharcnak, hiszen az autonómia bekerült a közgondolkodásba.
      Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke folytatta az előző nap elkezdett vitát. Toró Tibor a kisebbségtörvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért tehetünk. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Ha nem tudják meg, hogy nem elmagyarosított osztrák gyarmat voltunk, s a területi önrendelkezés gyakorlata már évszázadokon át létezett Erdélyben, akkor soha nem fogják megszavazni kérelmünket.
      Márton Róbert úgy vélekedett, amíg képviselőink nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Az MPSZ esélyeit latolgatva elmondta: a szervezet csak akkor lesz életképes, ha sikerül tömörítenie a jobboldali szervezeteket.
      A vitában felszólalt Beder Tibor egykori főtanfelügyelő, Soós Klára tanácsos, Gergely István csobotfalvi plébános, Szondy Zoltán újságíró. Szó esett arról, hogy a székelység nincs tudatában annak, hogy önrendelkezés nélkül szórvánnyá válik, ezért először a közélet passzivitását kell feloldani. A hozzászólásokból kitetszett: az Európai Unió nem ajándékoz senkinek autonómiát, ezért az önrendelkezés ügyét még Románia belépése előtt rendezni kell. A csíkszeredai találkozón jelen volt Jakab Lőrinc külső munkatársunk és Kovács Csaba, az Erdély ma főszerkesztője.
      Marosvásárhelyen politikusok nélkül folytatódott körutunk. A Bod Péter Diakóniai Központban tartott találkozón megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, lapunk egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásait jól ismerhetik olvasóink. Számos ötlet hangzott el az olvasók részéről a Napló tartalmának színesítésére.

Szentes Szidónia