Megmaradni magyarnak, reformátusnak, erdélyinek

XV. évfolyam, 22. (713.) szám
2005. május 31.

A Református Világszövetség vezetői Kolozsváron

Pünkösd előtt a Református Világszövetség (RVSZ) elnöke, Clifton Kirkpatrick, főtitkára, Setri Nyomi, valamint Duncan Hanson, az amerikai református egyház európai megbízottja látogatta meg az Erdélyi Református Egyházkerületet. Megbeszélést folytattak a Protestáns Teológia tanári karával és az egyházkerület vezetőségével. A rövid látogatás után a vendégek továbbutaztak a Vajdaságba.

      A Püspöki Hivatal tanácstermében tartott megbeszélésen Clifton Kirkpatrick elnök, aki egyúttal az Amerikai Presbiteriánus Egyház (PCUSA) közgyűlésének legmagasabb rangú tisztségviselője is, beszámolt az általa vezetett szervezet életéről, munkájáról. A tavalyi accrai (Ghana, Afrika) nagygyűlésen megválasztott új elnök elmondta, sok nehézséggel küszködnek, különböző területeken folyik a munka, de van néhány prioritás. Ilyen többek között a lelki és istentiszteleti megújulásra való törekvés, a reformátori örökség ápolása, a missziói lelkület fenntartása (hiszen a világ számos részén van szükség Isten igéjének a továbbítására), a fiatalokkal való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás, a béke és az igazságosság munkálása és hirdetése. Jövetelük célja, mint mondta, az erdélyi kerület életének megismerése és az együttműködési formák kiaknázása.
      Sokszor mellőznek
      A megbeszélésen elhangzott: az accrai nagygyűlés után az elnökség az elsők között látogatta meg a kárpát-medencei magyar reformátusokat (ők a hollandok után a második legnagyobb európai közösség; a tulipánok országában 2,8 millió, a Kárpát-medencében 2,6 millió reformátust tartanak számon). Erre a kijelentésre válaszolva Pap Géza püspök elmondta, hogy ez rendkívüli megtiszteltetést jelent számunkra, de mi mégis azt érezzük, hogy sokszor mellőznek bennünket.
      Nem ülünk karba tett kézzel
      Kováts Gyula külügyi tanácsos és Kiss Tibor titkár ismertették az erdélyi reformátusság történetét, különös tekintettel a jelen állapotokra. Érdekességképpen említették meg, hogy a 12 kolozsvári egyházközség adatai szerint a kincses városban 28 000 református él, a legújabb statisztikai adatok szerint azonban a városban 38 000 személy vallja magát Kálvin követőjének. Kitértek a kommunista időben elkobzott ingatlanok helyzetére, és rámutattak, hogy az elmúlt 15 évben az erdélyi református társadalom nem karba tett kézzel várta vissza ingatlanait, hanem önerőből, segítséggel új ingatlanokat épített. Így jött létre az elmúlt másfél évtizedben több mint 200 egyházi ingatlan, köztük nemcsak templomok és parókiák, hanem gyülekezeti házak, öregotthonok, árvaházak, diakóniai és ifjúsági központok is.
      Pap Géza szerint mindez azért történt, mert szeretnénk megmaradni ebben a térségben kisebbségiként magyarnak, reformátusnak, erdélyinek. Identitásunk megtartásának azonban két fontos feltétele is van – figyelmeztetett a püspök. Az egyik az oktatás, az iskola. Ezért szeretnénk visszakapni iskoláinkat – folytatta. De nemcsak az épületeket, hanem az egyházi oktatási rendszert is. Szeretnénk, hogyha az állami és a magán oktatási forma mellett elismernék hivatalosan az egyházi oktatást is, és azt – ahogy más országokban, mint pl. Magyarországon is – államilag támogatnák. A másik a diakóniai munka, amely egyebek mellett az árvaházakat, öregotthonokat, kórházakat, az otthoni betegápolást jelenti. Szeretnénk, ha mindezeket támogatná az állam is, hiszen működtetésük és fenntartásuk által az egyház bizonyos fokig átvállalja az államtól a szociális háló kiépítését.
      Ne csak népegyház, hitvalló egyház is
      Számunkra azonban legalább olyan fontos az is – folytatta Pap Géza –, hogy ne csak népegyház legyünk, hanem hitvalló egyház is. Egyházunk a Heidelbergi kátén és a Második helvét hitvalláson alapszik. Ezért furcsálljuk, hogy az accrai nagygyűlés záródokumentumát hitvallásnak minősítették. Mi ezt nem tudjuk elfogadni. Zsinatpresbiteri egyház vagyunk, a hitvallásokat a zsinat elé terjesztjük, tehát egyházi képviselőink egyéb nagygyűléseken nem fogadhatnak el hitvallásokat.
      Erős magyarellenesség
      A megbeszélésen jelen levő Kovács István diakóniai tanácsos – aki részt vett tavaly nyáron a világszövetség afrikai összejövetelén – nehezményezte, hogy Ghánában erős magyarellenesség nyilvánult meg, elsősorban a latin-amerikai küldöttek részéről, akik a kommunizmust pozitív dologként értékelték, és az Amerikai Egyesült Államokat mint a legfőbb ellenséget ítélték el, mint az imperializmus megtestesítőjét. Ezért minden olyan kezdeményezést leszavaztak, amely egyházi ingatlanjaink iránti jogos követeléseinkre vonatkozott – mondta Kovács István. Egyházunk az igehirdetésben, a tanításban, oktatásban és a szeretetszolgálatban él, ezért van szükségünk ingatlanainkra. És amikor harcolunk értük, akkor tulajdonképpen Isten parancsát teljesítjük – fűzte hozzá Pap Géza püspök.
      Az accrai hitvallás
      Clifton Kirkpatrick elismerte, hogy az említett nagygyűlésen erős Európa-ellenesség és ezen belül valószínűleg magyarellenesség uralkodott, ezért új elnökként bocsánatot kért. Ezt később Setri Nyomi főtitkár is megerősítette. Elismerték azt is, hogy a dokumentum elsősorban a globalista imperializmust ítéli el, és nem tesz kifejezett említést arról a mérhetetlen rosszról, igazságtalanságról és szenvedésről, amelyet a kommunista diktatúra okozott és okoz ma is néhány országban. A confessio (hitvallás) kifejezés használata a tisztségviselők szerint kultúránként változik. Hozzátették, hogy a dokumentumban az egyik helyen megjegyzés áll, mely szerint a confessio szó nem a hivatalos dogmatikai jelentésében szerepel. Vannak olyan közösségek, amelyeknek ez a kifejezés elsősorban elkötelezettséget jelent, nem hitvallást. Az „accrai hitvallás” többek között harcot jelent az AIDS, a környezetszennyezés, a szegénység ellen, síkra száll a béke, az igazságosság érdekében, és küzd a nők diszkriminációja ellen.
      A megbeszélés végén Pap Géza püspök egyházkerületünk kérését fogalmazta meg a világszövetség tisztségviselőihez: elvártuk, elvárjuk, hogy kisebbségben élő egyházunkért a szövetség kiálljon, jogos kéréseinket pedig különböző fórumokon támogassa. Sajnos eddig ez nem történt meg. Clifton Kirkpatrick elnök elismerte, hogy a kárpát-medencei magyarság, ezen belül az erdélyi reformátusság sokat szenvedett az elmúlt időszakokban, együttérzését fejezte ki egyházunk iránt, és a jelenlevőket arról biztosította, hogy az RVSZ a jövőben nagyobb gondot fordít a térségben élő magyar reformátusok problémáira.
      A küldöttség Kolozsvár után Debrecenbe utazott, ahol a kárpátaljai református egyház képviselőivel is találkozott. Utóbb a Vajdaságba látogattak, ahol megbeszélést tartottak a vajdasági és a horvátországi egyházi vezetőkkel. A további találkozókon is a határon túli magyar reformátusok helyzetéről, illetve általában a reformátusság helyzetéről igyekeztek tájékozódni.

      A Református Világszövetség – képviselőinek a Kárpát-medencében tett látogatása után – sajtóközleményt adott ki, amelyben egyebek mellett ez olvasható: Rendkívül megható az a rugalmasság, amelyet Magyarországon és Erdélyben tapasztaltunk, ahol az emberek számos nehézségen mentek keresztül, de folyamatosan együvé tartozásukat fejezik ki.
      A sajtóközleményben szó van arról is, hogy Magyarországon és a környező országokban a kommunista diktatúra idején a közösségek sokat szenvedtek, és a berlini fal leomlása után 15 évvel a szenvedések sora nem zárult le. Különösen hálásak vagyunk azért a felelősségteljes szolgálatért – olvasható a közleményben –, amelyet a kisebbségben élő magyar református egyházak részéről tapasztaltunk Romániában, Ukrajnában és a Vajdaságban, és aggodalommal figyeljük, hogy alapvető emberi jogaikat sem tartják tiszteletben. A látogatás különleges alkalom volt arra, hogy vezetőikkel együtt emeljük fel szavunkat elkobzott ingatlanjaik visszaszolgáltatása érdekében, valamint emberi jogaik tiszteletben tartásáért. A kárpát-medencei református egyházak fontos lépéseket tettek avégett, hogy egységes református egyházként nézzenek szembe a múlttal, s egyúttal a jelen kihívásait, problémáit is próbálják megoldani. A nehézségek ellenére az egyházak nagyon jó munkát végeztek, idézi a szöveg Setri Nyomi főtitkárt, de ügyelnünk kell arra, hogy a többi egyházat ne nézzük versenytársnak.
      Az RVSZ 107 ország 218 egyházának 75 millió hívőjét egyesítő szervezet, székhelye a svájci Genfben van.

Somogyi Botond