Lesz még szõlõ, lesz még lágy kenyér

XIV. évfolyam, 38. (677.) szám
2004. szeptember 21.

Zilahi templomavatáson Orbán Viktor

      Vasárnap, szeptember 19-én avatták fel az új zilah-ligeti református templomot. Az eseményen jelentõs egyházi és politikai személyiségek is részt vettek: Orbán Viktor, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök, Tõkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Molnár Kálmán, a zilahi egyházmegye leköszönõ esperese, Kovács Zoltán egyházkerületi fõgondnok, Erdélyi Géza felvidéki püspök, Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Zilah RMDSZ tanácsosai, római katolikus, evangélikus, unitárius, baptista és ortodox lelkészek, valamint számos külföldi és hazai vendég, akik hozzájárultak a templom felépítéséhez. A hatszázötven férõhelyes, modern templom zsúfolásig megtelt, a szilágysági gyülekezetekbõl érkezõk egy része az udvaron felszerelt hangfalakról hallgatta az ünnepi elõadókat.

      A templomavató rendezvényen Tõkés László hirdetett igét. A püspök Noé történetével azt példázta: a válságok közt fuldokló, erkölcsi értékrendben megingott Európában egyetlen megmaradási esélyünk az építés. „Nem hazugságból és félelembõl épült falakra van szükségünk, amelyek elválasztanak minket, nem Bábel tornyát, hanem Jeruzsálem várát kell felépítenünk” – szõtte tovább a gondolatot. Erdélyi magyarként Istennek tetszõ békés építkezésre vállalkozhatunk. Bábeli világunkban Isten kiválasztott népeként nem merülhetünk el a hazugság özönvizében, hanem fel kell építenünk a várfalakat, nem valaki ellen, hanem védelmünkre, mondotta az igehirdetõ, és összefogásra szólította fel a híveket: „Mindannyiunkra szükségünk van. Nem mondhatunk le senkirõl, a beolvadókról, a kivándorlókról, a meghalókról, a meg nem születettekrõl sem. Isten nem bocsátja meg a pazarlást. Mindenkit hívnunk kell a hajóra, a várba, hogy vitézül álljuk az ostromot.” Az igehirdetés végén a püspök Isten áldását kérte a gyülekezetre, hogy élõ kövekként épülhessenek lelki várrá.
      Ez után Oláh Mihály, a ligeti gyülekezet lelkésze köszöntötte a résztvevõket magyar, román és német nyelven. A templomépítõ református pap beszédében a hazatalált közösség örömét tolmácsolta. Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a templom építésében, külön méltatta a hollandiai és németországi támogatásokat.
      Molnár Kálmán figyelmeztetett: ha a Kárpát-medencei magyarságnak nem sikerül határok feletti közösségnek lennie, akkor hiába építjük templomainkat. Lelki házzá kell hogy váljunk, csak így van esélyünk a megmaradásra.
      Orbán Viktor határátlépési gondok miatt (otthon felejtette útlevelét) több mint másfél órát késett. Beszéde elején megemlítette: a román és a magyar külügyminisztérium együttes segítségére volt szükség, hogy kiléphessen Magyarországról. A magyar nemzet miniszterelnöke gratulált a gyülekezetnek új templomához. Mint mondta, napjainkban nem kis bátorság kell egy új templom felépítéséhez. Beszédében kitért a politika gondjaira is: „Komoly bajok vannak a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, mi több, néha a két város szinte összekeveredik. A felszínen valóban az látszik, hogy a státusztörvényt ellehetetlenítik, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. Ám a felszín alatt készülõdõben van egy egységes magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidalja a határokat.” Orbán Viktor kijelentette: „Mi elsõsorban nem politikai küzdelmet folytatunk pártokkal pártokért, kormányokkal kormányokért, a mi küzdelmünk elsõdleges célja a közösségépítés, a teljes magyar nemzeti egység megalkotása.” Hozzátette: a magyar nemzet békés, határok feletti újraegyesítése nemcsak futó kalandja volt a magyar történelemnek. Ami ebben az ügyben történt, az csak elõhang, az igazi nagy dolgok most vannak készülõben. A magyar belpolitikai viszonyokról megjegyezte: „Bár a budapesti kormány gyengécske, most éppen van is, meg nincs is, de Magyarország, maga a haza azért erõs.” Hangot adott meggyõzõdésének: lesz még olyan magyar kormány, amely nem tehertételnek, hanem erõforrásnak tekinti a határon túli magyarokat, jönnek még Erdélybe anyaországi vállalkozók, s ez elõ fogja segíteni, hogy az erdélyi munkaerõ itthon találjon hasznos és jövedelmezõ munkát. A kettõs állampolgárságról szólva emlékeztetett: a köztársasági elnök hamarosan kiírja a népszavazást, amelyet a magyar parlamentben négybõl három párt támogatott. „Ha meglesz a kettõs állampolgárság, akkor még nyilvánvalóbbá válik, hogy Magyarország az erdélyi magyarok számára remény, hiszen Magyarország és a határon kívüli magyarok vagy együtt emelkedhetnek fel, vagy sehogy” – zárta beszédét Orbán.
      Erdélyi Géza felvidéki püspök az élet legkeserûbb küzdelmének nyilvánította a sajátjaink támasztotta viharokat. A kárpát-medencei magyarság csak úgy kerülhet közel egymáshoz, csak úgy válhat lélekben eggyé, ha imádkozik egymásért – vélekedett a püspök.
      Az eseményen felszólaltak a római katolikus, evangélikus, unitárius, baptista és ortodox felekezet lelkészei is. A hollandiai ROEC alapítványtól Gerrit Rohaan beszélt, a németországi támogatók nevében Dieter Brandes méltatta a ligeti templom felépítését.

Szentes Szidónia