A vonatkozó EU-szabályozások igen kedvezőtlen hatással vannak a nagy múltú magyar szőlőművelésre és borászatra. Vészesen fogy a szőlőtermő terület, illetve azon borászati kisgazdaságok talpon maradási esélye, melyek versenyképes, minőségi bort képesek előállítani. Az európai támogatási rendszer a kisközösségeket és a kistermelőket sújtja a leginkább.

A magyar bortermelők legjobbjainak termékeit világszerte a kimagasló borok között tartják számon. A magyar borászat különleges hírnevet és elismerést szerzett Magyarországnak.

A határon túlra szakadt magyar borvidékek jövője szempontjából sem közömbös, hogy az európai direktívák milyen irányt szabnak szőlő- és borkultúránknak.

Mindezeket szem előtt tartva, Tőkés László EP-képviselő 2009. január 12-i strasbourgi felszólalásában teljes körű, Kárpát-medencei kitekintéssel emelt szót a nagy hagyományú magyar borászat védelmében – tudatában annak, hogy itt nem egyszerűen egy gazdasági ágazatról van szó, hiszen az igazi jó bor ennél sokkal többet jelent: kultúránk szerves része, közös európai érték.

Az Európán kívülről, szinte akadálytalanul importált borok dömpingje láttán az Európai Unió önkorlátozó és – egyes – tagországait megrövidítő borászati politikája szinte érthetetlen.

Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében az EP képviselő sajtóirodája szerint európai képviselőnk a továbbiakban is szorgalmazni fogja a jelenlegi EU-támogatási rendszer felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei magyar szőlőművelés és bortermelés nehogy visszafordíthatatlanul hátrányos helyzetbe kerüljön, és hogy a minőségi bortermelők és kisközösségeik a kialakult nemzetközi versenyben talpon tudjanak maradni.

Tőkés László felszólalása
a hagyományos magyar szőlő-
és borkultúra védelmében

A cola és a chips eluralkodása által jellemezhető, egészségtelen táplálkozás globális korszakában a világviszonylatban is jelentős Kárpát-medencei magyar szőlő- és borkultúra védelmében emelem fel a szavam.

A rosszul felfogott EU-direktívák értelmében, manapság azokat támogatják európai pénzekkel, akik kivágják szőlőültetvényeiket, és nem egyszer azokat büntetik, akik új ültetvényeket, nemes szőlőfajtákat telepítenek.

A Kárpát-medencében – a történelmi Magyarországon – volt található egykor Európa egyik legnagyobb szőlőfelülete, mintegy 600 ezer hektár kiterjedésében. 1948-ban Magyarországon még 260 ezer hektáron termett borszőlő – mára azonban ez a terület 40 ezer hektárra zsugorodott.

Ami túlélte a kommunista diktatúrát – azt most az Európai Unió vágatja ki magukkal a borosgazdákkal.

Meddig tarthat tovább a Kárpát-medencei borászat, a szőlősgazdák és a természeti környezet ilyetén módon való tönkretétele?!

„Bort, búzát, békességet!” – ezzel a magyar népi köszöntéssel kívánok földműves népünknek és európai testvéreinknek áldott új esztendőt!