Szerda

A román államelnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosa lett Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei szenátor. Az államelnöki hivatal közleménye szerint Traian Băsescu román államfő aláírta a kinevezéssel kapcsolatos rendeletet. Az 52 esztendős jogász 1990 és 1992 között az RMDSZ színeiben képviselőként, 1996 és 2008 között pedig szenátorként tevékenykedett, az utóbbi négy évben a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az RMDSZ keretében a Szabadelvű Kör vezetője.

Eckstein-Kovács Péter a november 30-i parlamenti választásokon nem szerzett mandátumot, noha a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is esélyesnek tűnt. A parlamentből való kimaradását egyértelműen a most először alkalmazott új választási rendszer aránytalanságainak tulajdonítja.

Az MTI kérdésére válaszolva Eckstein-Kovács Péter elmondta: bizalmi állásról van szó, ennek megfelelően folyamatosan tájékoztatnia kell majd a román államelnököt az adott területtel – ez esetben a kisebbségi ügyekkel – kapcsolatos tudnivalókról, és javaslatokat is előterjeszthet.

Kétségtelen, hogy szenátorként nagyobb volt a politikai kezdeményezés lehetősége – mondta Eckstein-Kovács Péter, hozzáfűzve azonban, hogy jelenlegi pozíciójában közeli kapcsolatban áll majd az állam legerősebb emberével. Mivel az RMDSZ ellenzékbe került, a jövőben nagymértékben felértékelődik a kisebbségi ügyekkel foglalkozó tanácsosi tisztség – mondta a volt szenátor. Ezen funkciójában nem kellett lemondania RMDSZ-tagságáról, azonban hangsúlyozta, hogy nem az RMDSZ „kiküldöttjeként”, hanem Traian Băsescu államfő választottjaként került ebbe a munkakörbe.

Csütörtök

Băsescunak joga lesz feloszlatni a parlamentet vagy a kormányt. Az alkotmány módosításáért felelős elnöki bizottság jelentését január 14-én fogják bemutatni, miután január 8-án több civil szervezetnek elküldték azt, adja hírül a Gândul napilap. A jelentés, melyet az elnöki adminisztráció titokban tart, már november végén elkészült, de Traian Băsescu azt állítja, hogy nem szerette volna, nyilvánosságra hozni, hogy ne befolyásolja a választási kampányt. A jelentés egy technikai irat, politikai árnyalatok nélkül, ugyanis egy olyan bizottság szerkesztette, mely az alkotmányjogban jártas jogászokból és szakértőkből tevődik össze, Ion Stanomir professzor vezetésével. 2008 november végén Băsescu azt nyilatkozta, hogy kérte a bizottságot, hogy ne javasolja Románia elnöki köztársasággá való átalakítását. Azt állította, hogy szükséges ugyanakkor egy olyan mechanizmus, mellyel az államelnök meg tudja szüntetni a válsághelyzeteket: „Oszlathassa fel a parlamentet, vagy a kormányt, a kettő közül az egyiket, nem kell több”. Băsescu kijelentette, hogy krízishelyzetben a törvényhozó és a végrehajtó szerveknek ne kelljen a mandátum végéig kihúzniuk, és valaki felvállalhassa az előrehozott választások elindításával járó kockázatot. Bizonyos források szerint a jelentést Ion Stanomir professzor fogja bemutatni, Băsescu pedig megelégszik azzal, hogy részt vesz, és esetleg vitára buzdítja a jelenlevőket.

*

Mindkét székelyföldi megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasol majd prefektust a romániai nagykoalíció másik tagjával, a Demokrata Liberális Párttal (PDL) folytatott egyezkedései eredményeként. A kormány helyi képviseletét ellátó prefektusi tisztséget Kovászna megyében még a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált György Ervin tölti be, a szomszédos Hargita megye élén pedig a demokrata Constantin Strujan áll.

Az Új Magyar Szó értesülései szerint a két kormánypárt közti egyezség értelmében Hargita és Kovászna megyében az egyik párt, a PSD jelölheti a megyei kormánymegbízottat, a másik, a PDL pedig két helyettesét, az alprefektusokat. Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke már meg is nevezte prefektusjelöltjét Codrin Munteanu személyében.

Kovászna megye esetében a PDL-hez tartozó Ioan Ursache eddigi alprefektusnak esélye van megtartani tisztségét. Emellett a tisztség betöltéséhez szükséges képesítéssel rendelkezik a másik alprefektus, Dorel Banu, illetve Vasilica Enea, Kovásznafürdő polgármesteri hiva-talának jegyzője.

György Ervin prefektus korábban kijelentette: ha más megyébe akarnák helyezni, azt nem fogadja el. Az RMDSZ-lap úgy tudja, hogy Hargita megyében Mircea Duşă szociáldemokrata képviselő kerül majd a prefektúra élére. Duşă 2005-ig egyszer már betöltötte a Hargita megyei prefektusi tisztséget.

Péntek

Mint az várható volt, a kormánymegbízotti hivatal kifogást emelt a vargyasi tanács határozata ellen, amelynek értelmében március 15-re kiírta az autonómia-népszavazást, s arra kérte az erdővidéki község képvi-selőit, vonják azt vissza. A vargyasiak tudomásul vették György Ervin álláspontját, de mivel úgy vélik, nem áll jogában megszabnia, hogy milyen kérdésben kérik ki falustársaik véleményét, készek vállalni a pereskedést is. Ahhoz, hogy a kérdés jogi útra terelődjék, az MPP-s szavazatokon kívül legalább egy RMDSZ-es tanácstag támogatására is szükség volt. Papuc Constantin Levente volt az, aki a szövetség részéről a polgáriakkal szavazott. Az MPP vargyasi szerve-zetének elnöke, Román Attila úgy véli, alapvető emberi joguk sérül, ha a kormánymegbízotti hivatalnak adnak igazat a közigazgatási bíróságon, hiszen – bármilyen kérdésről is legyen szó – az Európai Unióhoz tartozó országban nem szabad megtiltani egyetlen állampolgárnak sem, hogy véleményt nyilvánítson. ,,Mi egyszerűen csak azt szeretnénk megtudni, Vargyas népe igényli-e az önrendelkező Székelyföld létrehozását. Ezt feltétlenül tudnunk kell, hiszen e nélkül nincs megfelelő jogalapunk a további küzdelmekhez.” Román Attila szerint az, hogy az RMDSZ nincs kormányon, csak elősegítheti az ügyet, hiszen „a szövetséget most nem köti egyetlen koalíciós kötelezettsége sem”. Ilkei Ferenc polgármester úgy véli, hogy a vargyasiaknak következetesen ki kell állniuk igazuk mellett, ezért ő is kész minden tőle telhetővel az ügyet elősegíteni. A vargyasiak arra számítanak, hogy akárcsak három esztendővel ezelőtt, Kincses Előd most is melléjük áll a jogi küzdelemben. További támaszt várnak Tőkés Lászlótól is, aki az EP közgyűlése előtt szólalhatna fel érdekükben, írja a Háromszék.

Mint ismeretes, Székelyföld több településén a parlamenti választásokkal egy időben hirdették meg Székelyföld önrendelkezéséről szóló népszavazást, ezeket azonban mégsem lehetett megtartani, mert vagy a helyi tanácsok léptek vissza, vagy a prefektusok támadták meg a döntést a közigazgatási bíróságon. A Székely Nemzeti Tanács támogatásával most március 15-re szeretné Székelyföld-szerte több település meghirdetni az autonómia-népszavazást.

*

Egyelőre nem indul be a Zöld Ház program, melynek keretében 90 százalékos támogatás jár azoknak, akik napelemet, illetve szélenergiát, vagy földenergiát hasznosító berendezéseket szereltetnek be – közölte sajtótájékoztatón Nicolae Nemir-schi környezetvédelmi miniszter. Az új tárcavezető közölte: a program költségvetésére előbb a kormánynak kell rábólintania, ami szorosan összefügg a teljes 2009-es költségvetés kidolgozásával, majd annak a parlament által történő elfogadásával. Erre pedig a legoptimistább vélemények szerint sem fog január vége előtt sor kerülni, tájékoztat az Erdély.ma

*

Törvény által biztosított kisebbségi oktatási és kulturális önkormányzatot, valamint ennek az anyanyelvi törvény által szabályozott és garantált használatát szeretné elérni a Magyar Koalíció Pártja (MKP) Szlovákiában. „Egy átfogó kisebbségi törvény elfogadása a szlovák többségnek is érdeke. Ha egy ilyen törvényt a magyarok is támogatnának, az azt jelentené, hogy megállapodás jött létre a magyar kisebbség és a szlovák többség között” – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke abban az interjúban, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a SITA hírügynökség. Csáky szerint, ha egy ilyen törvény megszületne, akkor a szlovákiai magyarok már nem panaszkodhatnának arra, hogy jogaik nincsenek biztosítva, s a szlovák többség is megnyugodhatna.

Hétvége

7-től 10 százalékig terjedő áremelésre lehet majd számítani a következő időszakban – nyilatkozta a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a dohányiparban érdekeltséggel rendelkező vállalatokat tömörítő Agrostar szövetség vezetője. Ştefan Niculae közölte: az év második hónapjában 70–80 százalékkal nő majd az importból származó hús-, tej- és gyümölcsmennyiség aránya, emiatt várható a drágítás.

*

Az utóbbi hónapokban tovább nőtt Ukrajnában a magyar igazolványok igénylőinek száma, jelentős részben a magyarországi vízumhoz jutást megkönnyítő garancialevél bevezetésének köszönhetően. A legfrissebb adatok szerint Ukrajnában eddig több mint 140 ezren igényeltek magyar igazolványt, ami annak tükrében, hogy a magyar közösség a legutóbbi népszámlálás során mintegy 155 ezer főt tett ki, kimagaslóan a legjobb arány a Magyarországgal szomszédos országok között – mondta el Dupka György, az ungvári Központi Információs Iroda igazgatója az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című országos lap hétvégén megjelent számának nyilatkozva.

Elmondása szerint az igénylők száma a múlt év augusztusa óta növekszik számottevően, novemberben például 816 magyar igazolványra vonatkozó kérelmet nyújtottak be Kárpátalján, közel kétszer annyit, mint a Kárpát-medencében összesen. A kérelmek nagy száma következtében azonban kitolódott az igazolványok elkészítésének határideje, így a kérelmezők az igénylés benyújtása után mintegy két-, két és fél hónappal kaphatják kézhez az okmányt – közölte Dupka.

A múlt év augusztusa óta a magyar igazolvánnyal rendelkező ukrán állampolgárok a helyi magyar szervezetek és történelmi egyházak által kiállított garancialevél alapján juthatnak – a korábbi bonyolult és sokba kerülő eljárás leegyszerősítésével – magyarországi vízumhoz.

*

A rendkívüli hideg időjárás miatt országszerte ötvenen fagytak meg ezen a télen. Többségük hajléktalan, vagy olyan szegény idős ember, akinek a kevés nyugdíja miatt nem jutott elegendő tüzelő. A nagyobb városokban kialakított hajléktalanszállások az elmúlt napokban mindenhol megteltek.

Hétfő

Miután a napokon át csökkenő gáznyomásnak Oroszország múlt szerdán azzal vetett véget, hogy teljesen elzárta az Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába tartó gázszállítást, hosszú vita és egyeztetés kezdődött az érdekelt országok és az Európai Bizottság között a gázszállítás újraindításáért. Oroszország ezt attól tette függővé, hogy Nyugat delegáljon ellenőrzésre képes megfigyelőket Ukrajnába a gáztranzit felügyeletére. Miután az erről szóló megállapodást Ukrajna, Oroszország, illetve az EU illetékesei is aláírták, hétfőn este Jose Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy immár minden feltétel adott az orosz gázszállítás újraindításához. Hírek szerint az orosz Gazprom keddre tervezte a gázcsapok újraindítását. Az EB elnöke jelezte azt is, hogy a mostani megállapodás nem rendezi az Ukrajna és Oroszország között kirobbant konfliktust – Ukrajna továbbra sem kap orosz gázt –, azonban az EU illetékesei a kereskedelmi konfliktus hosszabb távú rendezésére keresnek megoldást.

*

Brüsszelben tárgyalt Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök Jose Manuel Barossó-val, az Európai Bizottság vezetőjével. A román államfő szerint a találkozó elsődleges célja az volt, hogy megoldást találjanak az európai pénzek hatékonyabb romániai felhasználására. Szó esett a román igazságüggyel kapcsolatos EU-s aggodalmakról is, illetve az igazság-szolgáltatás ellenőrzési mechanizmusáról.

Újságírói kérdésre válaszolva Emil Boc elmondta: az Európai Bizottság elnökével tartott talál-kozóján elsősorban gazdasági kérdésekről esett szó, mint amilyen a költségvetéssel kapcsolatos gondok, a munkahelyek fenntartása, a kis és közepes vállalatok támogatása és a közösségi alapok lehívása. Baroso a tárgyalás után elhangzott sajtótájékoztatóján többek között a romániai jogrendszer reformjának folytatását hang-súlyozta.

*

Mircea Geoană szociáldemokrata pártvezető az országos állandó büró hétfői ülése után bejelentette, hogy a párt vezetősége nagy többséggel elhatározta: megvonja Gabriel Oprea belügyminiszter politikai támogatását és más személyt fog javasolni ebbe a tisztségbe, miután a miniszter tudatosan megsértette az államtitkárok kinevezésére vonatkozó döntést, olyan javaslatokat terjesztve elő, amelyekkel a párt nem ért egyet. A támogatás megvonásáról szóló döntést az állandó büró nagy többséggel, két tartózkodás mellett szavazta meg. Mircea Geoană pártelnök a fegyelemsértés súlyosságára való tekintettel javasolni fogja Gabriel Oprea kizárását a pártból. A szociáldemokrata pártvezető elmondta: kérni fogja a miniszter által kinevezett személyek visszavonását és utólag, hivatalos úton, a koalíció protokolljával összhangban történő újbóli kinevezésüket a tisztségekbe.

Kedd

Zuhanóban a lej: az új esztendőben, a bankközi licitek valamennyi napján kisebb-nagyobb mértékben csökkent az értéke az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest. Kedden egy euró már 4,32 lejbe került, ami történelmi mélypontot jelent. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank kormányzójának tanácsosa a Rador hírügynökség érdeklődésére megpróbálta nyugtatgatni a közvé-leményt. A bankszakember szerint 1992 óta minden év elején valamelyest csökkent a lej értéke, később aztán újra megerősödik. Az idei csökkenés a világválság hatása miatt erősebb, fogalmazott Vasi-lescu. Gazdasági elemzők szerint valószínűbb, hogy márciusra egy euró 4,50 lejbe fog kerülni, ami a drágulások árspirálját indítja be.