Húsvét elôtt negyven nappal kezdôdik a böjti idôszak, amely egészen nagypéntekig tart. Ebben az évben március másodikára esik húshagyókedd. A régebbi idôkben az elôtte való héten, "kövér csütörtökön" hétszer ettek az emberek. Elsôsorban a lányok és a legények, mégpedig azért, hogy álmukban majd meglássák, ki lesz a jövendôbelijük. Húshagyókedden – a régi hagyomány szerint – táncmulatságot rendeztek a falvakban. Ezen fôleg fiatalok vettek részt, de az idôsebbek is elmentek pletykálkodni. Húshagyókedd este a házaknál galuskás káposztával várták a betérô vendégeket. Ennek elkészítése eltér a hagyományos töltött káposztáétól. A darált húshoz szalonnadarabokat és darált kukoricát kevertek, majd tálalásnál a töltelék mellé fôtt sonkát és füstölt disznóhúst is adtak. Másnap, hamvazószerdán vette kezdetét a nagyböjt. A következô hetekben – ha tudtak horgászni – halat ettek, mert azt nem tiltotta a vallás. Akik szigorúan tartották a böjtöt, szerdán és pénteken egyáltalán nem ettek húst. A nagyhét közeledtével szigorodott a böjt: szerdánként és péntekenként csak kétszer ettek a hívôk, de egyszer sem lakhattak jól.