Erdélyi Napló

2004. március 2.

Újból Funar?!

Kolozsvár Erdély egyik fontos városa, nem mindegy, hogy ki vezeti. Immár évek óta a túlzott nacionalizmusáról elhíresült Gheorghe Funar a polgármestere. KÓNYA-HAMAR SÁNDOR képviselôvel, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével arról beszélgettünk, hogy a közelgô helyhatósági választások elôtt mi a helyzet a kincses városban.

– A Kolozs megyei RMDSZ-nek megvan a jól behatárolt szerepe és szavazóbázisa. A célunk most is az, mint 2000-ben, hogy leváltsuk a jelenlegi polgármestert.
– Ami csak a demokratikus pártokkal együtt, tehát közös akarattal lehetséges. Ez megvan?
– Nincs. Az a helyzet, hogy a liberálisok és a demokrata pártiak Emil Boc DP-s képviselôt látják a polgármesteri székben, a parasztpártiak más személyben gondolkodnak, a kormánypártiak megint másvalakit akarnak városfônek megtenni. Így aztán a szavazóbázis a következôképpen oszlik meg: bármennyire is lemorzsolódott Funar szavazótábora, szerintem az összes szavazat mintegy negyven százalékát még mindig elviszi, húsz az RMDSZ-é és a maradék negyvenen osztozik a másik három román párt. Ez már eleve kétségbeejtô, mert megtörténhet, hogy a nagy-romániás politikus már az elsô fordulóban újból nyer, hiszen ha megszerzi az össz-szavazatok fele plusz egyét, akkor visszaülhet a polgármesteri székbe. A mi stratégiánk, hogy minél több emberünket bevigyük a helyi képviselô-testületbe, és támogassuk, ha második fordulóba jut, valamelyik demokratikus párt polgármesterjelöltjét.
– Nem lehetett volna Funarral szemben egyetlen komoly jelöltet indítani?
– Mi ezt szerettük volna, de a demokratikus román pártok között nagy az ellentét. Persze még vizsgáljuk a lehetôségét annak, hogy olyan személyt támogassunk, aki legyôzi Funart, ha pedig ilyet nem látunk, akkor saját jelöltet indítunk. Annak ellenére, hogy tudjuk: jelöltünk lesz, de polgármesterünk aligha. A polgármester-helyettes azonban magyar kell legyen. S ha lesz egy második forduló, akkor pedig meg kell próbálnunk a Funar ellen esélyes román jelöltet támogatni.
– Pillanatnyilag van-e ilyen jelölt?
– Ôszintén szólva: nincs! De Romániában nem lehet tudni, hogy mi történik a politikai és társadalmi életben, tehát fel kell készülni bármilyen eshetôségre. 2000-ben például ha a jelenlegi kormánypárt nem alszik el, pontosabban ha nem kalkulál rosszul, nyertünk volna Funar ellen. Mi az elsô fordulóban kivívott második helyünket átadtuk a kereszténydemokrata jelöltnek, s ha egy kicsit nagyobb lett volna a támogatása, ô szerezte volna meg a fele plusz egy voksot. Sok politikus ugyanis akkor azt hitte, hogy a tanácsban többségben lévén, a polgármestert majd a helyére rakják. Ehelyett gyakori bírói segédlettel a polgármester ûzött csúfot a tanácsból. A mai napig sincs a pontos politikai és jogi helyzet tisztázva.
– Miért van ilyen nagy szavazótábora Funarnak, annak ellenére, hogy egy tucat esztendeje polgármester, s szinte már szabály: a hatalom erodál.
– Funarnak mindent lehetett, mindent megtehetett és mindig gyôztesen jött ki a csatározásokból. A helyi tanáccsal, a rendôrséggel, más pártbeli potentátokkal, sôt az államelnökkel és a kormányfôvel az összetûzéseket rendre ô nyerte meg. Tehát a választó azt mondja: mellette volt a törvény. Még akkor is, ha nem volt mellette, de a bírák neki ítélték az "igazságot". Tehát Funar pszichikailag nyertes. A városba betelepedetteknek ez egyrészt tetszik, másrészt pedig elismerôen néznek fel a mindig gyôztesre. Fôleg mert a nacionalista retorika állandóan jelen van, és azt hiszi az elvakított többség, hogy elôbb-utóbb teljesülnek Funar ígéretei. A történelmi városrész lakossága – magyarok, románok – így aztán alulmaradt. És most sincsenek kedvezô jelek. Félek, hogy az említett nagy tehetetlenséget látván a közömbösség fog eluralkodni, s nagyon sokan nem mennek el szavazni. Egyébként nemcsak Kolozsváron, hanem egész Erdélyben nagy az indiferencia. A rossz közhangulat, a csalódottság, a politikusok arroganciája kiváltja a közönyt, amitôl félek. A magyarok is egyre tartózkodóbbak. Annál is inkább, hogy vannak erdélyi magyar politikusok, akik nemzetközi fórumokon nem a közösségünk gondjait, céljait, igényeit vetik fel, hanem azt, hogy ôket külföldrôl is támogassák. Felmerül a kérdés: kikkel szemben? Ezt lakossági fórumokon az értelmiségiek már kérdezgetik. És azt is hallottam, hogy jelenleg az erdélyi magyar ember az RMDSZ-szel úgy van, mint a részeg a villanypóznával. Nem azért megy feléje, mert az világítja az útját, hanem hogy legyen mibe estében megkapaszkodnia. Meggyôzôdésem, hogy mihamarabb ki kell beszélnünk közös ügyeinket. Az RMDSZ nem Prokrusztész-ágy, amelybe bele kell szorítanunk-gyömöszölnünk – kilógó végtagjait akár levágva – az erdélyi magyarságot. Ha nem fér bele, akkor az ágyat kell szétvágnunk. És újraácsolnunk.

Román Gyôzô