A Székelyföld autonómiatervezete elindult parlamenti útján – jelentették be sajtótájékoztatójukon Ferencz Csaba és Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnökei. A tanács kifejezte azt az igényét, hogy amikor a parlamenti szakbizottságban megvitatják a statútumot, akkor a testület elnöke jelen lehessen a tárgyaláson, hiszen van erre lehetôség – hangsúlyozta Tulit. Ferencz úgy fogalmazott: "A Székely Nemzeti Tanács nem az aktuálpolitikai logika szerint hozta döntéseit, hanem egy jól megfogalmazott igényt nyújtott be a képviselôházba, és elvárja a magyar politikusoktól, hogy ezt az ügyet képviseljék és támogassák." Egy normális parlamenti demokráciában ez így mûködik – mondta az alelnök, majd hozzátette: a parlamenti közképviselet azt jelenti, hogy azok a személyek, akiket mandátummal ruházott fel a közösség, képviseljék az illetô népcsoport érdekeit.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a székelyföldi RMDSZ-elöljárók miért utasítják el az SZNT autonómiatörekvéseit, és történt-e megkeresés irányukba, Ferencz Csaba elmondta: a Székely Nemzeti Tanács minden cselekvése nyilvános volt, a székelyföldi politikusok valamennyi reakciója ellenségesnek bizonyult, a három "magyar megye" parlamenti képviselôi és szenátorai közül egyedül Birtalan Ákos támogatta a statútumtervezetet, aki ágyhoz kötött beteg.
Ferencz bejelentette: a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága arról döntött, hogy a statútum benyújtása utáni teendô a törvénytervezet európai fórumokon való megismertetése lesz. Ha Románia parlamentje is felmérné és elfogadná, hogy a nemzetközi helyzet kedvez az autonómiatörekvéseknek, akkor lenne valós esélye a törvénykezdeményezés elfogadásának – hangsúlyozta Tulit Attila.
A statútumhoz 9 melléklet készült, a csatolt térképen a megyehatárok megjelölésével pontosan körülrajzolták az autonóm területet, föltüntetve a településeket és a lakosság számarányát is. A 10 ezer négyzetkilométer nagyságú területen 127 város és község szerepel 809 ezer lakossal, közülük 612 ezer magyar, 175 ezer román nemzetiségû. "Nincs szó honfoglalásról, a területiséget meg kellett jeleníteni" – hangsúlyozta Ferencz Csaba, hozzátette, a térképen nem szerepel Bodza vidéke és Maros megye északi része, ahol többségében románok élnek.