Erdélyi Napló

2004. február 24.

Viccek

Két gyerek beszélget:
– Igaz, hogy ha egy lámpát viszel magaddal, akkor nem bántanak az oroszlánok?
– Igen, feltéve, ha elég gyorsan viszed a lámpát.

*

Két rendôr tandemen teker felfelé az emelkedôn. Ahogy felérnek a csúcsra, az, amelyik elöl ült, megszólal:
– Hû, de nehéz volt tekerni, hogy ide felérjünk.
Mire a másik:
– Hát még nekem milyen nehéz volt fékezni, hogy vissza ne guruljunk.

*

Pizzát visz ki az egyetemista. Amikor a megrendelô fizet, megjegyzi:
– A többiek szerint, ha magától egy ezres borravalót kapok, akkor az már nagy szám!
– Na, akkor itt egy tízezres. Aztán mesélje el a kollégáinak, hogy milyen nagyvonalú voltam!
– Köszönöm, uram, jól jön ez a pénz egy egyetemistának!
– Mit tanul, fiam?
– Pszichológiát...

*

Két kanász beszélget a gazdaságról:
– Mit csinálna kend, ha király lenne?
– Hogy mit? Lóhátról ôrizném a disznókat.

*

A férj borotválkozik a fürdôszobában, és morog magának:
– A fenébe! Ezzel a borotvával még a nyakamat sem tudom elvágni!
Az asszony beszól neki:
– Beadjam a nagy kést?

*

Rostás jól él a használtcikk-kereskedésbôl, ezért amikor egyetemet végzett, ám szegény sorsú unokaöccse megkérdezi, hol nyaralnak az idén, büszkén mondja:
– Egy spanyolországi fürdôhelyen, Sanjuanban.
– Nem Sanjuanban, hanem Szan Huanban, mert a spanyolok a j-t h-nak ejtik. És mikor indultok?
– Húniusban vagy húlius elején.