Amerikai kutatók szerint a földi atmoszféra felsô rétegei egyre hidegebbé válnak, miközben az összehúzódás miatt a légkör kiterjedése csökken. A termoszférának, az atmoszféra legkülsô, 90 kilométer magasságban kezdôdô rétegének sûrûsége az elmúlt 35 évben mintegy 10 százalékkal csökkent. Az eredmény 27 ûreszköz pályájának sokéves elemzésén alapul. Az amerikai Naval Research Laboratory munkatársai által végzett kutatások megerôsítették, hogy helyesek azok az elméleti modellek, amelyek szerint a szén-dioxid és más, üvegházhatást okozó gázok felszaporodása a felsô légkör ritkulásához vezet. 12 kilométeres magasság felett ugyanis az üvegházhatású gázok – az alsó légkörben tapasztaltakkal ellentétben – növelik a légkör hôkisugárzó képességét. Amint az üvegházhatású gázok mennyisége nô, a felsô légkör egyre hidegebb lesz és egyre jobban összehúzódik.
Hogy hosszú távon milyen következményekkel járhat az üvegházhatást okozó gázok felszaporodása a légkörben, arra a Vénusz nyújt jó példát – állítják a kutatók. A bolygó légköre 96 százalékban szén-dioxidból áll, s emiatt a légkör alsó rétegeiben pokoli forróság, 427 Celsius-fokos hômérséklet van.
A légkör felsô rétegeinek ritkulása az ûrkutatás szempontjából egyszerre kedvezô és káros fejlemény: a mûholdak tovább maradhatnak szolgálatban (késôbb találkoznak olyan sûrûségû légréteggel, ahol a súrlódás miatt lassulnak és elégnek), ugyanakkor az ûrszemétdarabok is tovább maradnak Föld körüli pályán, azaz megnô az összeütközések kockázata az ûrhajókkal, mûholdakkal és az ûrállomással.