Robert Burns (1759–1796) a skót preromantika költôjeként szerepel az angol irodalom lexikonában. Elsô kötetét 1786-ban adja ki, ami akkor szenzációszámba ment. Úgy beszéltek róla, mint a természet romlatlan nyelvén íródott mûrôl. Burns nyelve egy mértékkel kevert, skót dialektusokkal teletûzdelt költôi nyelv, eredetét a középkor irodalmaiban kell keresni. Leginkább felbukkanó témái a szerelemhez, természethez, otthonhoz, a skót nemzeti hagyományokhoz, valamint az amerikai és francia forradalmakhoz kapcsolódó szabadságvágyhoz kötôdnek. Költészetének szentimentális, lírai és részben politikai vonzatát túlhaladja a realista-szatirikus oldala. Ezen a téren adja lélektani búvárkodásának legjavát. Kipellengérezi a vallásosság mögé bújtatott képmutatást, a kálvinista kétszínûsködést, ugyanakkor a minden társadalmi konvencióktól elrugaszkodott, pikareszk életvitelt, létezési módot állítja megszívlelendô és követendô példaként olvasói elé, a nyájas, jó kedélyû realizmust mesterien ötvözi a népi világ fantasztikumával. A nyugtalan Burns költôi holdudvarából kerültek elô mindazon versek, balladák, amelyek alapján Barabás Olga összeállította elôadásának "szövegkönyvét".
Tudott dolog, hogy a fagyöngy örökzöld növény, mint a szerelem. Hozzá számos hiedelem, babonaság fûzôdik, amint azt az angol etnográfus, James Frazer is megállapította, és aranyágnak nevezte el. Nem feltûnô egybeesés a magyar mondavilág aranyágával, hiszen a fagyöngyöt az örök élet szimbólumaként tartják számon. Már az ókori rómaiak, majd a galliai kelták mondavilágában is fontos szerepet játszik. Vergilius Aeneis címû eposzában Aineiasznak a küméi Szibülla ad aranyágat, amivel pokolra szállhat az apja szellemével való találkozásra. A fagyöngy az életet jelképezi, a halál fölötti gyôzelmet, a fényt, ami legyôzi a sötétséget. A Fagyöngyszüret nem jelent egyebet, mint a szerelmet, életet dicsôítô skót és ír versek, balladák összegyûjtését egy csokorba és színpadra vitelét egy zenés-táncos elôadásban.
Kuplészerûen adódik elô a legtöbb vers, élô harmonikakísérettel, ami igényes színészi hozzáállást követel. Fodor Edina és Szabó Tibor jelesre vizsgázott a számukra szokatlan mûfajból, bár mindkettôjüknek alkalmuk nyílott többször is zenés momentumokat elôadni. A majdnem másfél órás produkciót kimondottan énekszóval tartják fenn, ami nem kis erôpróba még a mûfajban jártasabb színésznek sem. Színpadi helyzeteket ad elô a mozgásszínház nyelvén három fiatal bábszínész, ami számukra ismét újdonsággal bír. Díszletként vetített képes videofelvételek szolgálnak… a fagyöngyrôl. Ez a kliséket feldobó elôadás elindíthat egy új színházi kifejezési nyelvet az erdélyi színpadokon, csupán a folytatás és a közönség kíváncsisága döntheti el létjogosultságát.

Stracula Attila

Fagyöngyszüret – zenés történet angol és skót balladák, illetve Robert Burns ballada-feldolgozásai alapján; a Marosvásárhelyi Ariel Színház és a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház közös produkciója. Zene: Darvas Ferenc. Harmonikán közremûködik: Zénó Apostolache. Mozgásmûvészeti tanácsadó: Uray Péter. Látványtervezô: Sebesi Sándor. Rendezô: Barabás Olga. Szereplôk: Fodor Edina, Szabó Tibor, valamint Fehér Csaba, Gönczy Katalin és Szilágyi Benô Ottó.