Évek óta közismerten jó, európai színvonalú az együttmûködés Arad és a magyarországi Gyula között. Így juthatott az aradi ütôsök zenekara jelentôs szerephez az elsô Gyulai Reneszánsz Karneválon február 12. és 15. között. A velencei mintájú jelmezes karneválnak már az elôkészítése is zajosra sikeredett. Ugyanis a város képviselôinek egy része megkérdôjelezte a döntés józanságát, s a polgármester személyes felelôsségét hangoztatta. Egy biztos, a sikeres Pálinka-fesztivál, a begyakorolt Gyulai Napok s a nemzetközileg elismert Gyulai Várszínház rendezvényeihez viszonyítva valóban szokatlan volt a végvár tövében, Végh-Gyulán közpénzen szervezett reneszánsz karnevál.
Az elsô nap nyugalomban telt. Késô délután az Erkel Szállóban a Szent Vince Borrend karneváli ételeket és borokat kínált elérhetô áron, mérsékelt részvétellel. Másnap a katolikus gimnázium elôtti téren és a Harruckern téren reneszánsz vásár várta az arra tévedôket. A Kossuth téri sátorban a Három Amigo és a gyulai iskolások jelmezes, farsangi produkciói szórakoztatták a gyermekeket és az ôket kísérô szülôket, nagyszülôket. Délután négykor még forgalomelterelô, intézkedô rendôrök uralták a fô attrakciónak számító karneváli felvonulás útvonalát és a városi könyvtár elôtti emelvényt, ahol "nemes és nemzetes" urak és hölgyek, a karneváli verseny zsûrije milliós nagyságrendû gázsiért mûködött közre (Für Anikó, Katona Klári, Beleznay Endre, Geszti Péter, Konter László, Lajsz András, Miszlay István, Vadász György). A jó humorú ceremóniamester, Novák Péter apait-anyait beleadott, hogy lelket verjen a vásári csinnadrattára kíváncsi közönségbe. Nagy nehezen aztán beindult a menet, s harmincvalahány csoport nevezett be a versenybe. A királyi jelmezben pompázó, kissé megkésett zsûritag, a rádiós Boros Lajos már megjelenésével osztatlan sikert aratott. Természetesen hálás taps jutalmazta a gyulai iskolások és óvodások fantáziadús mûsorait, csoportjait is. A gyulai Németváros Schneider Fannizói belefeledkezve mókáztak, eredeti német mondókákat idéztek emlékezetünkbe. Az esemény farsangi jellegét a mohácsi busók domborították ki. Profikhoz méltón szerepelt még az aradi ütôs zenekar, a kolozsvári Amarillys együttes, a Corona Hungarica és a szegedi Sasíjászok Nomád Hagyományôrzô Csoport. (Zárójelben jegyzem meg, váltig firtattam a kínai sárkányos produkció jogosultságát s hiányoltam a csángó farsangosokat a karneválon.) A menetet tûzzsonglôrök zárták.
A város vezetôi közül a könyvtár elôtti emelvényen jelmezben csupán Perjési Klára polgármester volt jelen. A sok széppel és jóval kecsegtetô városházi álarcosbált a szervezô, Morár Ildikó szíves invitálása ellenére is lemondtam. Szégyelltem volna tízezer forintért bálozni addig, amíg hajléktalanok fáznak a gyulai éjszakában.
Azért remélem, az elkövetkezô egy évre szóló megbízatásuk ideje alatt még kezet foghatok a karnevál hercegével és hercegnôjével. S hogy elmondhatom nekik is, mit kívánnak gyulaiak és aradiak egyaránt a határokon innen és túl. Ahogy Ágyai Szabó Magda megfogalmazta: Jöjjön el a tisztánlátók országlása. Az a szép, fényes nap.

Hevesi Mónár József