Erdélyi Napló

2004. február 24.

Kössük újra a szövetséget!

A Magyar Polgári Szövetség programjának alapelvei

1. Szövetségünk alapelvei

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magáénak valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete.
Felfogásunkban az ideológiai sokszínûség önmagában érték. Ennek belsô érvényesítése alapfeltétele az Erdélyi magyarság valós egységének.
Az érdekvédelem elvi alapjait az egyetemes emberi és közösségi jogok, a keresztény értékrend, a parlamentáris demokrácia, a pluralizmus képezi. Az MPSZ elutasít minden szélsôséges ideológiát és határozottan fellép az erôszakos asszimiláció ellen.
Az MPSZ alapvetô jogként kezeli és meg kívánja teremteni a szülôföldön való megmaradás és gyarapodás feltételeit, az identitás szabad vállalását és megôrzését. Eme alapvetô jogok legfontosabb eszköze a közjogilag szavatolt háromszintû autonómia, melyet meg kell teremteni az Európai Unióban, illetve a világ demokratikus államaiban sikerrel alkalmazott önkormányzati modellek alapján.
A romániai magyarság ôshonos, államalkotó tényezô, s mint ilyen, önálló politikai alanynak tekinti magát. Ugyanakkor nyelve, kultúrája, hagyománya, lelki kötôdése, azaz identitása révén a magyar nemzet szerves része.
Az MPSZ politikai felelôsséget vállal minden olyan romániai magyarért, aki a nemzeti értékek védelmében és a demokrácia megteremtésében érdekelt.

2. A jövôépítés alapjai

A belsô önrendelkezés elve alapján a Magyar Polgári Szövetség olyan közösségi, politikai, gazdasági, kulturális, szociális, jogi és közigazgatási keretek létrehozásában érdekelt, amelyek szavatolják a teljes és tényleges egyenlôséget, egyéni és közösségi jogaink szabad érvényesítését. Olyan társadalmi légkör kialakítása a cél, amely biztosítja az egyén, a család és a közösség, valamint az egész ország szintjén a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság, a szabadság, az együttélés feltételeit, lehetôvé teszi a közélet ideológiai és szerkezeti pluralizmusát, megteremti az autonóm gondolkodás és cselekvés társadalmi kereteit.
Ennek érdekében a következô eszközök demokratikus alkalmazását javasoljuk:
* közösségünk politikai pluralizmusának megteremtése és fejlesztése,
* a parlamentáris demokráciának, a törvényes rendnek a megerôsítése, a történelmi hagyományokra épülô regionalizációnak a megvalósítása a szubszidiaritás elve alapján,
* Székelyföld területi autonómiájának, a teljes és tényleges egyéni és közösségi jogegyenlôségnek a kivívása,
* európai integráció – saját értékeink és érdekeink érvényesítése mellett,
* korszerû, ám a nemzeti önazonosság védelmét is szolgáló funkcionális piacgazdaság megteremtése,
* szabad és egyenrangú kapcsolat tartása a világban bárhol élô nemzetrészekkel és intézményekkel.

3. Autonómia: a stabilitás, a megmaradás, a fejlôdés záloga

Az MPSZ az autonómiát és intézményrendszerének létrehozását és mûködtetését a romániai magyar közösség megmaradása tekintetében középtávú – még az uniós integrációt megelôzô – célnak, majd a modernizáció folyamatában alapvetô eszköznek tekinti. Az államon belüli megoldást szorgalmazzuk, amely egyfelôl lehetôvé teszi a számbeli kisebbségben élô közösségek számára, hogy jogait gyakorolja, megôrizze kulturális önazonosságát, másfelôl bizonyos garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására, tehát a stabilitás megôrzésére.
Az autonómia tehát:
* alapelv,
* érvényesíthetô jog,
* középtávú stratégiai cél.
Az autonómiaformák elemeinek egyidejû, illetve külön-külön való alkalmazása az illetô régióban, közigazgatási egységben fellelhetô viszonyok függvényében lehetséges és célszerû.
Az MPSZ felvállalja a Székely Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiakoncepcióinak támogatását, illetve teljes körû politikai képviseletét.
A tömbben élô magyarság tekintetében olyan modernizációs program kidolgozásában érdekelt az MPSZ, amely egy idôben érvényesíti a nemzeti identitás megôrzésének alapfeltételeit, illetve az eurorégiók esetében alkalmazott fejlesztési elképzeléseket.

4. Társadalom – egyén, család, közösség

A társadalmi, gazdasági felemelkedés csakis autonóm módon gondolkodó és cselekvô öntudatos egyének, erôs családok és egészséges struktúrájú közösségek számára lehetséges. A közösség építése a szülôföld fejlesztése, a család és az egyén fejlôdése nélkül elképzelhetetlen. Mindez a társadalmi igazságosság és az erkölcsi normák alapján, a munka becsületének meg-, illetve újrateremtésével valósítható meg.
Eszközök és célok:
* helyi és központi adóterhek kiegyensúlyozása,
* méltányos tehermegosztás és teherviselés,
* kiegyensúlyozó támogatási rendszerek mûködtetése különös tekintettel a sajátos gazdasági struktúrákra; családi gazdaságok, hagyományos mesterségek, természetóvó termelési módok, falusi turizmus,
* a biztonságérzet erôsítése mind a közbiztonság, mind az anyagi biztonság tekintetében,
* a jó közérzet megteremtése.

5. Gazdaság – az élhetô lét forrása

Az MPSZ minden politikai és társadalmi cselekedetének alapja a modernizáció elôsegítése. Fontos szempont azonban, hogy a világ gazdasági trendjeibe való bekapcsolódás folyamatában elkerüljük az úgynevezett földgyalu-effektust, a sajátos gazdasági struktúrák szervesen épüljenek be a fejlesztési koncepciók és gyakorlat vérkeringésébe. Ugyanakkor elsôrendû szempont a gazdaságpolitikai és a társadalompolitikai célok egyidejû érvényesítése.
A gazdaság társadalompolitikai célkitûzései:
* az életszínvonal emelése,
* a társadalmi egyenlôtlenségek csökkentése erôs középréteg kialakításával,
* a saját foglalkoztatási stratégia kialakítása.
Gazdaságpolitikai célok:
* a tulajdonviszonyok végleges rendezése a restitutio in integrum elv alapján,
* a fenntartható fejlôdés lehetôségeinek megteremtése, különös tekintettel a sajátos gazdasági struktúrák beépítésére a nemzetközi fejlesztési trendek rendszerébe,
* az infrastruktúra erôteljes fejlesztése,
* a gazdasági integráció elôsegítése,
* a vidék fejlesztése.
Javasolt eszközrendszer:
* a magántulajdon szavatolása, a tulajdonviszonyok dinamikus egyensúlyának szorgalmazása,
* az esélyegyenlôség, a kiegyensúlyozott konkurencia lehetôségének megteremtése,
* a regionális, országos és nemzetközi gazdaságpolitikai prioritások összehangolása, a regionális érdekek elsôdleges érvényesítése,
* a helyi erôforrások gazdaságos felhasználása, szem elôtt tartva a regionális érdekeket,
* az innovációra épülô gazdasági szerkezet kialakítása.

6. Ép testben ép szellem és lélek – oktatás, kultúra, sport, egészségügy, egyház

A jövôépítés értelmét a felnövekvô generációk adják. Ezért céljainkat így fogalmazzuk meg:
* tudásalapú, keresztény értékrendre épülô, önálló oktatási rendszer kiépítése és mûködtetése,
* a kultúra az önazonosság bástyájaként, saját intézményrendszere által töltse be kiemelt társadalmi szerepét,
* a tömeg- és versenysport támogatása, vonzerejének kamatoztatása a közösség számára,
* az általános népjóléti szempontokat, a specifikus szakmai elômenetelt segítô egészségügyi ellátó- és szolgáltató-rendszer megteremtése és mûködtetése,
* a történelmi egyházak teljes mértékû támogatása a hit, a legszemélyesebb közügy elve alapján.
Eszközök:
* önálló anyanyelvi oktatási és mûvelôdési rendszer kiépítése és mûködtetése,
* a sporttevékenység megfelelô finanszírozása oly módon, hogy töltse be a következô funkciókat: legyen az egészséges életmód forrása, a kiemelkedô teljesítmények színtere, s ezáltal az egészséges közösségi önbecsülés gerjesztôje,
* az egészségügy reformja mind szakmai, mind mûködési, mind finanszírozási kérdések tekintetében,
* a történelmi egyházak társadalmi szerepének erôsítése.

7. Közigazgatás, civil társadalom, tájékoztatás – a polgár szolgálatában

Az autonómia megvalósítása feltételezi annak a történelmi gyökerekre épülô közigazgatási rendszernek a megteremtését, amelynek elsôrendû feladata a polgár, a közösség szolgálata.
Az egészséges közélet alapja az erôteljes egyéni és közösségi kezdeményezések folytán gyarapodó civil szféra, az egyesületek, alapítványok széles körû rendszere.
Az információs társadalom fejlôdésével a legújabb kommunikációs eszközök és módszerek hozzáférhetôségét, a közösség belsô és külsô kapcsolattartási lehetôségét alapvetô emberi jognak tekintjük, csakúgy, mint a teljes körû, pártatlan és szabad tájékoztatást. Ugyanakkor alapelv a szólásszabadság, az információk szabad áramlásának biztosítása.
Célok:
* a szubszidiaritás elvének maradéktalan érvényesítése a közigazgatás minden szintjén,
* a civil szféra folyamatos fejlôdési lehetôségeinek megteremtése,
* teljes körû önálló tájékoztatási rendszer kiépítése.
Eszközök:
* a hagyományokhoz, a lehetôségekhez és a fejlôdési irányokhoz egyaránt igazodó közigazgatási felosztás megteremtése,
* a közszolgáltatások átláthatóságának megteremtése,
* a bürokrácia visszaszorítása,
* a társadalom prioritásait figyelembe vevô kiegyensúlyozott támogatási feltételek megteremtése,
* a politikai befolyástól mentes, önálló, anyanyelvû, közszolgálati média kiépítése.