Dr. Ráduly Levente felszólalása a Magyar Polgári Szövetség I. Kongresszusán

Tavaly áprilisban a Székelyudvarhelyi Fórumon Ölvedi Zsolt barátom olvasta fel polgári körünk, a marosvásárhelyi Jobb Jövôt Polgári Kör tiltakozását az erdélyi magyarság ellen elkövetett román hatalmi túlkapások és az erdélyi magyarság jelképeinek, köztük Wass Albert emlékének a meggyalázása ellen.
2003 májusában Sepsiszentgyörgyön újabb tiltakozást olvastam fel. Akkor az RMDSZ egységbontó politikája, az RMDSZ vezetôinek a magyarországi baloldali elvtársakkal közös ténykedése, a státustörvény ivartalanítása ellen tiltakoztunk. Azóta csak erôsödött és még jobban összesimult a fent említett koalíció, most is egységfrontot alkotva küzd a magyarországi és az erdélyi magyar baloldal a harmónia-terrorjuknak be nem hódoló szervezetek MÁÉRT-ból való kirekesztéséért.
Most ismét tiltakozni kényszerülünk, ezennel Markó Béla azon kijelentése ellen, mely szerint mi, erdélyi magyarok nacionalisták lennénk. Idézem a mondatot: "Európának ebben a részében, ahol élünk, mindenki tagadja, hogy nacionalista, és nagyjából mindenki nacionalista. Legalábbis a szó nyugati értelmezése szerint. Mi lenne, ha elismernénk: mindannyian nacionalisták vagyunk, mi is, a románok is, a szlovákok is stb.? Köztünk, erdélyi magyarok között is valószínûleg az a különbség, hogy vannak mérsékelt nacionalisták és radikális nacionalisták. És akadnak, persze, szélsôségesek is, de róluk nincs miért beszélni." Az idézet forrása: Egy magyar–magyar egyetértés esélyeirôl, megjelent Markó Béla tollából itthon a Krónika 2004. január 17–18-i számában.
Ezek szerint mi, erdélyi magyarok nacionalisták lennénk: ez a megbélyegzés sértô és hamis. Egy többségi elnyomásnak kitett nemzeti kisebbség politikai eszközökkel való harca nem nevezhetô nacionalizmusnak! A beolvasztás, az etnikai arányok szándékos megváltoztatása, a betelepítések, az üldözés és elüldözés, a kirekesztés, a megfélemlítés, az ellehetetlenítés, a gazdasági kiszorítás elleni küzdelem persze nemzeti elven alapul, de az elôbb felsorolt ellenünk irányuló tettekkel ellentétben nem nacionalista a tiltakozásunk, a felsorolt és a mi rovásunkra érvényesített cselekedetek agresszívak – tehát nacionalisták –, a mi ellenállásunk csupán védekezés!
Elfogadjuk ellenben, hogy vannak köztünk, erdélyi magyarok között mérsékelten, szociáldemokratán, radikálisan, sôt neptunistán internacionalisták. És ezek között vannak még afféle régebbi típusú internacionalista-kommunista osztályharcosok is.
De továbblépek: a megcsonkított Magyarországon esetlegesen jelentkezô nacionalizmust is hiba lenne a területnyerô országokban tomboló sovinizmushoz hasonlítani. Sôt, ha létezne a szomszédokkal összemérhetô erejû és intenzitású nacionalizmus Magyarországon, kétlem, hogy célszerû lenne ezt hangoztatni.
Nem hisszük, hogy önmagunk megbélyegzése képezné az alapját a konszenzus megtalálásának! Úgy gondoljuk, hogy az RMDSZ elnöke által óhajtott nemzeti konszenzus megteremtését nem szolgálják a következô típusú mondatok: "Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit és rosszat akar tenni a magyarságnak".
Nem szolgálja a nemzeti minimálkonszenzus megteremtését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédet kezdeményezô meghívásának elutasítása sem. "Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként" kijelentés semmiképpen nem a pártpolitika fölötti nemzetstratégia keresésérôl tanúskodik. De a tavaly február elején Szatmárnémetiben megtartott szocialista internacionálé vajon a pártpolitika feletti nemzetstratégia megvalósítására kereste volna a megoldást?
Ugyanebben a Markó-írásban olvashattuk, hogy a románok rendelkeznek velünk ellentétben egységes nemzetstratégiával. Ez tény viszont, a román politikai mezônyben nem található a magyar baloldalhoz hasonló politikai tényezô. Ez lehet következménye is a náluk már mûködô nemzeti egyetértésnek, de lehet ugyanakkor elengedhetetlen feltétele. Úgy is mondhatnánk, hogy nekik azért van nemzetstratégiájuk, mert nincs Kovács elvtársuk, mert nincs olyan politikusuk, aki pezsgôkoccintásos ünnepestet szervezne a II. bécsi döntés évfordulóján, annak tiszteletére.
"Ma már oda jutottunk itt, Erdélyben, hogy jobban kell félnünk a belsô vagy esetleg Magyarország felôl jövô megosztási kísérletektôl, mint a románok ilyen irányú próbálkozásaitól. Ez utóbbiakat ugyanis már megtanultuk kivédeni. A magyar–magyar kartácstûzben viszont csak úgy kapkodjuk a fejünket" – olvashatjuk ugyanabban a cikkben. Érdekes, hogy 1994-ben, amikor a Nagy Benedek-levél kapcsán a Magyar Szocialista Párt irányította Kossuth Rádió többször is rágalmazta Tôkés László püspök urat, Markó Béla nem tiltakozott a magyarországi pártpolitika erdélyi begyûrûzése ellen.
Markó a Fideszt többször az erdélyi magyarság megosztásával vádolta meg, mert a Fidesz az EMNT-t támogatta, támogatja. Úgy emlékszünk, hogy egy pesti elvtársnak meg az volt a kifogása, hogy a Fidesz túlszeretett bennünket, erdélyi magyarokat. Az önök fülében is egybecseng az elôbbi két vélemény?
"Az erôszakkal való példálózás sehova sem vezet. Hogy az ilyesmit nekünk felmutassák, még magyarországi segítséghez is folyamodtak a szervezôk. Általam publicistának nem igazán nevezhetô úriember jött el ide, hogy emlékeztessen minket az ír, a baszk meg ki tudja, milyen példákra, s biztatta a székelyeket, hogy vonuljanak át a csángókhoz, megoldani a csángó kérdést." A fenti mondat 2003. június 19-én jelent meg a marosvásárhelyi Népújságban, a Markó Bélával készített Nem másképpen, hanem jobban címû interjúban. Ez a mondat egyike azoknak, amelyekben a szövetségi elnök abbéli nemtetszését nyilvánítja ki, hogy az általa emisszároknak és komisszároknak nevezett barátaink, meghívottaink részt vesznek fórumainkon, hogy Magyarországról (úgymond külföldrôl) biztatnak, bátorítanak az autonómiatörekvéseinkben. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a mondatok veszélyeztetik nemzetünk egységét, nem a magyar nemzeti, hanem a Bukarest–Köcsög utca–Budapest–Köztársaság tér szocialista tengely érdekei szerint fogalmazódtak.
A román választási törvény demokráciaellenes módosításának támogatása megnehezíti a becsületes megméretkezés lehetôségét, és ennek következményei révén veszélyezteti nemzeti közösségünk jövôjét. Felszólítjuk tehát az erdélyi magyar baloldalt, hogy fontolja meg lépéseit, tanuljon a román baloldaltól (Markó Béla cikkében úgyis a románoktól való tanulást ajánlja az olvasóinak), és ne vegyen rész olyan választási törvény elfogadásában, amely megosztja az erdélyi magyarságot és amely az erdélyi magyarság nagy részét megfosztja alkotmányos jogától, a szabad választás lehetôségétôl, a választás szabadságától!
Polgári körünk örül a rég várt alternatíva megalakulásának. Üdvözli az MPSZ I. kongresszusát! Hajrá, MPSZ! Hajrá, magyarok!