Erdélyi Napló

2004. február 24.

Az erdélyi szobrok sorsa

A szobrok rongálása, emlékhelyeink meggyalázása nem csak napjainkban jellemzô cselekedet. Errôl tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között.

* Barabás Béla a magyar kormányt hibáztatja az aradi szobor lebontásáért. Örök embergyûlölô tömeg hullámzik az aradi Szabadság téren, hol ma reggel megkezdték a tizenhárom vértanú szobor lebontását. A hatóságok minden lehetôt elkövetnek, hogy a lebontás feltûnés nélkül történjen meg, és a szomorú aktus színhelyén katonai ôrszem tartotta távol a meghökkent járókelôket.
Most már lebontják. Hát mégis elviszik a szobrokat. Arra sem tudok nézni – mondja valaki. Hát ezt is megértük...
Barabás Béla dr., volt országgyûlési képviselô ez alkalommal kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékmûvet a tûzoltólaktanya udvarán felépítendô deszkaketrecben helyezik el. (1925. július 5.)
* Lebontás közben megsérült az aradi Szabadság-szobor. Az aradi sajtó agyonhallgatta, hogy a Szabadság-szobor néhány mellékalakja lebontás közben erôsen megrongálódott, és megállapítható, hogy a lebontás nem történt meg kellô gonddal és mûértéssel.
Egyidejûleg megkezdôdött Erdélyben az egyéb magyar vonatkozású emlékmûvek leépítése is. A román külügyminiszter felfogása az, hogy ezek az emlékek az egykori Magyarország politikai eszméit ábrázolják mint a múlt emlékei, és nem egyeztethetôk össze a román nemzeti ideállal. (1925. július 18.)
* Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékmûvet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petôfi-szobrot és egyéb emlékmûvek közül a millenniumi oszlopot is.
Eddig a román kormány a békeszerzôdés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékmûveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott ôrzött román vonatkozású mûkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy mûkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. január 13.)
* Eltûnnek a magyar szobrok és emlékmûvek... S amíg ilyen tûzzel-vassal folyik a gyors romanizálás munkája, azalatt természetesen a keserû sérelmek egyre halmozódtak. Így nem kerülték el sorsukat Erdély magyar szobrai és emlékmûvei. Íme, egy rövid kimutatás a pusztításokról.
1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található.
2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erôsítettek és lovakkal lerántották.
3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították.
4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották.
5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyette Eminescu költô szobrát helyezték.
6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították, pedig milyen nagy volt a Habsburgokkal való barátság. A következô helységekben is tûnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is.
7. Buziásfürdôn: A Trefort-szobor tûnt el.
8. Déván: A vértanúhalált halt elsô unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték.
9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították.
10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a fôalakok fejét letörték.
11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották.
12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát.
13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok ôrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják.
14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították.
15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították.
16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le.
17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petôfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát.
18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították.
19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petôfi-reliefet megrongálták.
20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították.
21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították.
22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították.
...És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. augusztus 15.)
* Szilágysomlyón a Hôsök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hôsök emlékmûvén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt tegnap éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. A helységben csak este tízig van villany, és a tettesek bevárták, míg a villanyt eloltják és a sötétben léptek fel a szobor ellen. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. július 28.)
* Ismeretlen tettesek lefûrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. Nagykároly magyarságát újabb vandál módon elkövetett szoborrongálás tartja izgalomban. Csütörtökön reggel 8 órakor a Károly-kastély elôtt szolgálatot teljesítô rendôrôrszem jelentette feletteseinek, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek lefûrészelték a Kölcsey-szobor fejét, azt magukkal vitték és helyébe zöld ágakat tûztek. (1934. szeptember 1.)
* Lássuk Dést. A lebontott Turul-emlékmû helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. Megemlékeztünk már arról, hogy a dési fôtéren Turul-emléket, illetôleg az emlékmû csonkán maradt talpazatát éjnek idején barbár kezek teljesen lerombolták. Az egykori talpazatnak, amelynek gyorsan minden nyomát eltüntették, most már hûlt helye van. Néhány négyzetméter folyosónyi hiány a kövezet kockáin, ennyi minden, ami arra utal, hogy a fôtéren valamikor Turul-emlékmû állott. Ha ugyan emlékezni fog még rá valaki. (1934. augusztus 8.).

Szakács János