Nagyváradon 51-en neveztek be, a legidôsebb felolvasó 71 éves, a legifjabb 13 éves volt. Az akciót itt a Hét Vár Ifjúsági Mozgalom és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete rendezte meg.
A váradi szervezôk közleményben fogalmazták meg a rendkívüli felolvasás célját. Az egynapos rendezvény figyelemfelkeltés: ideje, hogy végre semmissé nyilvánítsák Wass Albert halálos ítéletét, s rehabilitálják az írót. "A koholt vádak alapján koncepciós perbe fogott Wass Albert nevét, tisztességét, becsületét is sárba tiporta a kommunista erôszak. Az író elleni vád, miszerint az 1940-es bécsi döntés után az Erdélybe bevonuló magyar honvédek erôszakos cselekményeit románok és zsidók ellen személyesen is befolyásolta, teljes mértékben rágalom, hiszen ô maga ezen események idején és helyszínén ott sem volt. A halálos ítélet meghozatala után nem térhetett vissza Erdélybe, hiszen birtokai elkobzása után az élete is veszélybe került volna. Késôbb veszélybe is került, mert a Ceauºescu-diktatúra kiszolgálói kétszer is megpróbálták kioltani az író életét. Tették ezt azért, mert az emigrációban is keményen bírálta a diktatúrát, az erdélyi magyarság eltüntetésére irányuló román politikát" – olvasható a kommünikében. A felolvasó-maraton fontos célja továbbá: elérni, hogy az író életmûve elnyerje irodalmi értékének méltó helyét a romániai magyar közoktatásban.
A váradi irodalmi nap elôtt és a találkozó idején folyamatosan iratkoztak fel a lajstromra mindazok, akik szeretik Wass novelláit, regényeit. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban öttagú hitelesítô bizottság ellenôrizte, megfelelôek-e a körülmények az olvasáshoz. A megnyitón Varga Vilmos színmûvész Wass Albert-verseket mondott, majd Tôkés László köszöntötte az egybegyûlteket, és megkezdte a felolvasást. A szervezôk pontosan feltüntették a listán, ki hány órakor olvas fel. Mindenik részvevô kapott egy oklevelet a következô mottóval: "Amelyik nép nem tud összefogni a rontás ellen, ne hivatkozzék se balsorsra, se turáni átokra." A legidôsebb felolvasó a 71 éves Kurucz Erzsébet, a legifjabb a 13 esztendôs Kristófi László Dávid volt. A legényke három alkalommal is vállalt felolvasást: péntek délután, majd még aznap este és szombaton. Amint megjegyezte: tetszett neki a rendezvény. Nemrégiben mondákat olvasott Wass Alberttôl, ezért is kerekedett kedve a nyilvánosság elôtti "szerepléshez". Akadt olyan is, aki négy különbözô idôpontban olvasott fel. A szervezôk közül Gali Boglárka és Barta Béla huszonnégy órán keresztül "állta a sarat". Elmondásuk szerint éjjel 2-3 óra körül volt a legnehezebb talpon maradni, ám "egy liter" kávé felhörpintése után tovább bírták a gyûrôdést, s végezték a szervezôi teendôket, az éjszakai felolvasás irányítását, az idômérést, miegyebet.
A felolvasók nevét és aláírását tartalmazó jegyzéket, a dokumentációs anyagot, azaz a maratoni napon készült fotográfiákat és videóanyagot elküldik a debreceni Kárpátok Népe Alapítványhoz. A cívis városbeliek az összes helyszínrôl összegyûjtött anyagot elküldik Nagy-Britanniába, a Guinness-rekordokkal foglalkozó intézményhez.
Váradon békésen, csöndesen telt az irodalmi nap. Székelyudvarhelyen szervezési okok miatt elmaradt a felolvasás. A Prima Televízió híradójában megjelent egy olyan hír, miszerint Kolozsvárott rendôrségi eljárás indult az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevû szervezet ellen. Soós Sándor, az ifjúsági szervezet elnöke kérdésünkre elmondta: nincs tudomásuk a feljelentésrôl. Marosvásárhelyen sem tiltották be a rendezvényt. Annyi történt, hogy az akciót könyvekkel támogató Mentor Kiadó köztereken is ki akart tenni falragaszokat, ám az ottani polgármesteri hivatal ezt nem engedélyezte. Ezt a hírt fújta fel a marosvásárhelyi sajtó. Soós hozzáfûzte: "Az irodalmi nap kulturális rendezvény volt. S kulturális rendezvényt betiltani abszurditás lett volna." Az EMI elnöke arról is tájékoztatott: Marosvásárhelyen 96-an, Kolozsváron 70-en olvastak fel. A kincses városban egy 78 éves hölgy volt a legidôsebb, s egy 10 éves gyermek a legfiatalabb felolvasó. Minden bizonnyal egy hónap múlva lesz eredményhirdetés: Guinness-rekord lett-e a hét országra, két kontinensre kiterjedô felolvasó-maraton. A szervezôk bizakodnak: valószínûleg bekerül a különleges irodalmi nap a Rekordok Nagykönyvébe.

Tóth Hajnal

Képesek vagyunk egyként cselekedni, ha becsületünket vagy értékeinket látjuk végveszélyben forogni. Felemelô volt ennek tanúja lenni a megszállás intô jelképévé változtatott Kolozsvárott. A kincses város egy teljes napra újra Erdély fôvárosává változott a Református Teológiai Fôiskola Bethlen-termében, ahol az egyenként tizenöt perces felolvasásra odasereglett összesen mintegy százötven, az összes korosztályt képviselô magyar megmutatta magát, és emlékezett, egészen úgy, ahogy a rendezvényt megnyitó Vekov Károly RMDSZ-es parlamenti képviselô, a Nemzetépítô Platform elnöke Wass Albertre életének második felét összefoglalta: "kivert kutyaként, de egyenes gerinccel".

B. Zs.

A Wass Albert mûveibôl tartott felolvasó napnak legalább kettôs célja volt, fogalmazták meg az egykori Székelyvásárhelyen, de amint késôbb megtudtuk: még több is, csak azok nem közölhetôek bármilyen sajtóban.
– A célok egyike bekerülni a Guinness-rekordok könyvébe, a másik a "bemutatkozás", a névszerzés kicsiny tájainkon – meséli kissé gyanakodva Fekete István. – A nemesebb cél nem mindenhol közölhetô, a Wass Albert nevének politikai dogmáktól való "megtisztítása". Az alapötlet a Kárpátok Népe Egyesülettôl származik, melyet aztán mi is, itt Belsô-Erdélyben felkaroltunk. A maratoni olvasás azonos idôben Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen történt. Majd egy hónapja, amióta a szervezésbe fogtunk, a hivatalos szervek részérôl csak akadályokba ütköztünk. Errefelé például nem tehettünk ki plakátokat, mert a város román polgármestere, Dorin Florea szerint kötelezô minden idegen nyelvû plakát mellé a román fordítást is ugyanolyan méretben és színben kifüggeszteni. A helyi írott és elektronikus média segítségével – köszönet érte – sikerült mégis megszervezni az eseményt. Az egyik megyei román napilapban durva hangú, ultranacionalista cikk jelent meg a hírhedt Lazar Ladariu tollából, az exképviselô a szerencsétlen sorsú, jó lelkû, egykori földbirtokosként is kifogástalan magatartású, szülôföldjérôl elüldözött magyar írót romángyûlölô, gyilkos, háborús bûnös elemnek próbálta beállítani. Bár ettôl a sajtótámadástól kissé megijedtünk – a magyarellenes uszításról és következményeirôl rossz emlékeik vannak a vásárhelyieknek –, mégis örömünkre szolgál, hogy sikerült összehoznunk kilencvenhat önkéntes felolvasót, akik a rendelkezésünkre álló 1440 perc alatt tizenöt perces váltásokban olvastak fel. Közöttük a legfiatalabb mindössze nyolcéves volt, sok közöttük az idôsebb, változatos foglalkozású irodalomkedvelô.
– Kivédeni az alaptalan támadásokat hogyan tudták?
– Megkerestük Frunda György szenátort, aki meglepetésünkre segített, kijelentve, hogy mindkét hozzáállás, mind a polgármesteré, mind a sajtóé alaptalan, álságos.
Egy innen származó család már Kanadában született unokája is jelen volt a felügyelô bizottságban, Makkai Gergely képviselô, Fodor Imre alpolgármester, Nagy Pál irodalomkritikus és Káli Király István író, könyvkiadó mellett. Ôk háromóránként váltották egymást a felolvasók körében, a késô éjjeli órák a inkább "száraz" kultúrára éhes huszonéveseké voltak, a hajnali órák újra a negyveneseké, ötveneseké. Még a Diakóniai Központban élô néhány nyugdíjas is átballagott szobáinak csöndjébôl a folyosó túlsó végén levô Bocskai-terembe, és némelykor könnybe lábadt szemmel hallgatták a veretes, ízes nyelvû wassi textust. Az órák gyorsan teltek – lankadó figyelem, fáradság ide vagy oda. A huszonnegyedik óra elôtt néhány perccel feszültebbé vált a mintegy 75–80 részvevô között a hangulat. Az utolsó másodperc letelte után még hosszan csengtek a levegôben Wass Albert szavai, de a pontos számítógépes idôjelzô Stop! jelzése után a megemlékezô felolvasó-maratonnak vége szakadt.
– Gyorsan eltelt a 24 óra?
– Büszkén kijelenthetem, hogy a tervezetten felül, összesen 760 oldalt olvastak fel a részvevôk – mondta fáradtan, de csillogó szemmel az alig huszonöt éves Fekete István.
Idézzük az irodalomtörténész Nagy Pál záró szavait: "Wass Albert egyetlen bûne az, hogy ô a magyarul gondolkodók-érzôk körében az egyik legolvasottabb író. Csakis a közös alapokon álló szabadság és biztonságpolitika hozhatja meg a Duna menti, Kárpátok-medencei népek között a békét és fejlôdést. Az író régen tudta és megírta, hogy a nacionalista versengés, különösen ebben a régióban, az egyik nép uralmát csak a másik rovására biztosíthatja, de az elnyomás csak viszályt szülhet."

Kovács D. István

Az amerikai helyszínek is köthetôk Magyarországhoz – hiszen "e kontinens Imre hercegünkrôl kapta a nevét" – magyarázza Mátyás Szabolcs rendezô. – Szent István fiának, Imre hercegnek ugyanis 1086-os szentté avatása után a neve oly divatossá vált a középkori Európában, hogy a spanyol Amerigo Vespucci (Amerigo az Imre spanyol változata) is az ô nevét viselte – hangzott el a debreceni megnyitón, mely a Kereszténydemokrata Néppárt székházában zajlott a Kárpátok Népe Alapítvány és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében.
– Célja, hogy Wass Albert szépirodalmi értékét elismerjék, és az, hogy ne tekintsenek rá háborús bûnösként – magyarázza Szabó Bálint szervezô. – Eredetileg 2-3 helyszínre terveztünk 72 órás felolvasást, de mivel több más város is jelezte, hogy szeretne bekapcsolódni, ezért 24 órára csökkentettük a felolvasás idejét, s így is túl kevés idô jutott a szervezésre. Prominens sportolókat hívtunk meg, a hitelesítô bizottságban pedig Molnos Angéla nyelvész egy kétszeres Guinness rekord-döntô, Vincze Piroska, a gróf Wass Albert Társaság vezetôje és Lôrincz László ügyvéd elnökölt. Szeretnénk utcát elnevezni Debrecenben Wass Albertrôl – akár Debrecen-Pallagon –, ahol a mezôgazdasági akadémiára járt – vagy valamely új lakónegyedben. A Kárpátok Népe Alapítvány pedig nyárra azt tervezi, hogy 13 almafát ültet Kommandón.
– Nagyon örülök, hogy a fiatalság szereti Wass Albertet és kíváncsi az igaz történelemre – mert az iskolában még mindig nem volt ilyen téren rendszerváltás – magyarázza Vincze Piroska nyugalmazott orvosnô. – A történelmet az isten irányítja, hiába néz úgy ki, hogy az emberek. Wass Albert által nemcsak a reális történelmet ismerjük meg, hanem olyan ôsi erényeket is, mint a becsületesség, munkaszeretet, igazságkeresés udvariasság és türelem – amelyet az itt lévô fiatalokon is látni. Egyébként a felolvasás ötlete Debrecenben született, amikor 2003. október 23-án Melocco Miklósnak A szabadságharc tündöklô idején nyílt rózsa címû szobrát avatták a Debreceni Egyetem elôtt. Ekkor kért fel Mátyás Szabolcs és Szabó Bálint, hogy részvételemmel támogassam e kezdeményezést.
– Tanácsokat adtam, hogyan kell egy Guinness-rekordkísérletet lebonyolítani. A pontos jegyzôkönyv és dokumentáció, valamint a hozzáértô bizottság az elôfeltétel. A felolvasók aláírásukkal hitelesítik, hogy felolvasásukkal kitöltötték a személyenkénti negyedórás idôt – nyilatkozza Horváth Attila, aki a történelem–földrajz szakos tanári diploma megszerzése után most területfejlesztô geográfusnak tanul. 2001-ben egykezes fekvôtámasz kategóriában Guinness-rekordot döntött – egy perc alatt 100 fekvôtámasszal. A korábbi kanadai rekordtartóra négy fekvôtámasszal vert rá. 2002-ben guggolás kategóriában döntötte meg egy hongkongi sportolónak a teljesítményét, mintegy 150 guggolással elôzve meg ôt. Horváth Attila teljesítménye egy óra alatt 4656 guggolás volt.
A KDNP székházában barátságos légkörben zajlott a felolvasás. A fiatalok között egy-egy idôsebb is elôfordult. A rendezvényt a sajtóban meghirdették, sokan jöttek tehát a városból a felhívásra. A sajtó este kiszállt. A felolvasókról folyamatosan film készült. Három mûvet ismertettek: a Valaki tévedett novelláskötetet, a Tizenhárom almafa és az Adjátok vissza a hegyeimet! címû regényeket.
Este kilenc tájban két kétméteresnél magasabb fiatalember hagyta el a KDNP-székházat, kezükben oklevél: "Részt vett a Wass Albert tiszteletére rendezett Guinness-rekord kísérletben, folyamatos felolvasás kategóriában". A két fiatalember kosaras élsportoló. Fejük a McDonald’s magas ablakai fölött jár abban a debreceni Arany János utcában, ahol még alig tizenöt éve a szovjet nagykövetség épülete komorlott.
Azóta – Wass Alberttel szólva – "bizony eltelt az idô".

Balázs Ildikó