* A LÁTÓ címû szépirodalmi folyóirat februári számában verset Csiki László, Farkas Wellmann Éva, Pintér Lajos, Páll Lajos és Fazakas Attila közöl, prózával Bogdán László és Hubbes László jelentkezik. B. Szabó István teológiai szemmel vizsgálja Kecskeméthy István bibliafordításait, Orbán Gyöngyi témája a módszerprobléma hermeneutikai újraértelmezése a szövegértés vonatkozásában. Berszán István arról ír, hogyan lehet minden belemagyarázás nélkül újra mondani vagy írni egy másik nyelven azt, amit évezredekkel ezelôtt héberül, arámul vagy görögül mondtak vagy írtak. A Téka rovatban Sebestyén Mihály Gáll Ernô Naplójáról fogalmazza meg gondolatait, Bodó Márta Dietrich Bonhoeffer könyvét recenzálja, Bányai Éva Ferencz Zsuzsanna Kik és Mik címû kötetérôl ír. Ackermann György egy, a Látóban tavaly megjelent cikkre reagál, jegyzettel Végh Tamás és Domokos Johanna van jelen a friss számban.
* Az IRODALMI JELEN ebben a hónapban a 95 éves temesvári költôt, Anavi Adámot köszönti, akit Pongrácz P. Mária méltat különleges emberi melegséggel. A romániai magyar líra doyenjének költeményei mellett Ady Endre, Balázs K. Attila, Farkas Wellmann Endre, Fried Némi, Szabó Péter, Varga Melinda versei, Burus János Botond, Kukorelly Endre, Bréda Ferenc prózái olvashatók még az aradi kiadványban. Varga Anikó színibírálatot, Demeter Zsuzsa és Karácsonyi Zsolt könyvrecenziót, Kántor Lajos visszaemlékezést közöl. Berkeszi István Márki Sándorhoz írott egyik 1909-ik évi levelét Kovács Géza teszi közzé, a szám képzômûvésze Baranyai Ferenc.