Múlt hétfôn tartotta Medgyessy Péter országértékelô beszédét, melyet azóta is vitatnak a szakértôk és politikusok. A kormányfô A szólás szabadsága címû mûsorban próbálta magyarázni a magyarázhatatlant, Orbán Viktor sajtótájékoztatón utasította el a beszédbe foglalt javaslatokat. Medgyessy mindhárom indítványa a magyar közjogi berendezkedést érinti. A parlament létszámának drasztikus csökkentése még a legproblémamentesebb, bár errôl is Medgyessy "merjünk kicsik lenni" felszólítása jut az ember eszébe. A köztársasági elnök közvetlen választása alapjaiban érintené az alkotmányjogi struktúrákat és elmozdíthatná a parlamentáris berendezkedést az elnöki rendszer felé. Ilyen súlyú döntéshez egyébként kétharmados, alkotmányozó többségre van szükség. A legnagyobb port kavart miniszterelnöki javaslat szerint Magyarország egységes listát kellene állítson az Európa parlamenti választásokon, melyen a kormány és az ellenzék jelöltjei fele-fele arányban szerepelnének. E népfrontos javaslatot azóta az EU tisztségviselôitôl kezdve a független szakértôkig többen – joggal – demokráciaellenesnek, komolytalannak nevezték. "Független" szakértôk – akik egyébként a beszédet jó politikusi teljesítménynek tartják s inkább balra húznak – ezúttal egyetérteni látszanak az ellenzékkel abban, hogy e javaslatok az érdemi mondanivalót helyettesítették a kormányfô beszédében, és az öncélú népszerûség-hajhászás megnyilatkozásainak tekinthetôk.
A militáns balliberális erôk hadrendbe állása miatt a jelek szerint mégsem lehet felállítani Teleki Pál szobrát a budai várban. Demszky Gábor fôpolgármester kényelmetlen helyzetbe került, mert pártjának, az SZDSZ-nek pragmatikus és ideologikus része összefogott ez ügyben, ô viszont már egyszer igent mondott a szoborra. Most nem akarván önmagával szembekerülni, arra kérte a kezdeményezôket, hogy inkább ôk visszakozzanak. Azt ugyanis látni lehet, hogy a balliberális többségû fôvárosi közgyûlés beleegyezése nélkül nem lehet felállítani a szobrot. A Teleki-emlékbizottság ebben az esetben a szobor lengyelországi köztéri elhelyezésére tesz majd javaslatot. Grzegorz Lubczyk, Lengyelország korábbi budapesti nagykövete, aki kezdettôl védnöke a Teleki Pál Emlékbizottságnak, Varsóban nyilatkozva leszögezte: a lengyelek nagyon sokat köszönhetnek Telekinek, és szeretnék kifejezni hálájukat a néhai magyar miniszterelnök iránt. "1939-ben, amikor a hitleri Németország rátámadt Lengyelországra, Teleki nem hagyta magukra a lengyeleket, nagyon sokat segített nekik, ezért a lengyelek erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy – különösen most – kiálljanak mellette" – mondta. A magyar baloldal érvelése, miszerint azért nem állítják fel a szobrot, mert Teleki megítélésében megosztott a társadalom, aligha tartható, hisz épp elég utcanév és szobor állít emléket más, szintén ellentétes indulatokat korbácsoló személyiségeknek, az országvesztô Károlyi Mihálytól, a Telekihez hasonlóan mártírhalált halt Nagy Imréig.
Újabb gazdatiltakozás volt hétfôn. A gazdák felvonultak a Budapest környéki bevezetô utakra, félpályán lassítva a forgalmat. Hogy lesz-e eredménye a kormány által elhanyagolt magyar agrárszféra újabb segélykiáltásának, azt egyelôre nem tudni.

Pápaffy Endre