A marosvásárhelyi Máthé Levente két írást küldött az elmúlt napokban, az egyiket ezen az oldalon olvashatják, a másikat a helyszûke és a távoli témaválasztás miatt mellôzzük, ti. abban Soros György tôzsdespekulánsnak Bush amerikai elnök elleni kampányával foglalkozik. Nincs nekünk itt elég spekulánsunk, elnökünk, kampányunk?
A szintén vásárhelyi Mészáros Istvánnak azt tanácsoljuk, hogy mielôtt hozzáfogna terjengôs "ismeretterjesztô lektûrjeinek" megírásához, legépeléséhez, érdeklôdjön: kell-e nekünk egy ilyen és ilyen témájú, terjedelmû anyag. II. Rákóczi Ferencrôl írott, tan- és kézikönyvekben szereplô adatokat, ismereteket, tényeket, történészi értékeléseket sorjázó dolgozatában semmi olyasmit nem találtunk, ami ne lenne közismert, köztudott. Talán meg is sértenénk az átlagnál mûveltebb olvasóinkat azzal, ha történelemleckékkel traktálnánk ôket – már kaptunk ilyen visszajelzéseket, amikor a tavaly tavasszal elindítottuk Történelmi lecke fiúknak címû rovatunkat.
Megkaptuk Elekes Béla (Szováta), Osváth Attila (Marosvásárhely), Kövér Gábor (Arad) újabb írásait, és alig-alig látunk esélyt a megjelenésükre, éppen túlzott hosszúságuk miatt. E. B. az erdélyi magyarság összes múltbéli, 1989 utáni és jelenkori sérelmét sorjázza, nincs olyan állandó olvasója az Erdélyi Naplónak, aki mindezeket ne élte volna meg, ne érezte volna a bôrén és ne tudná ugyanígy összefoglalni. K. G. ismét olyan geopolitikai fejtegetésbe kezdett, amire mindenki csak legyint: kicsik vagyunk mi ehhez. O. A. történelmi párhuzamot von a Magyar Népi Szövetség "átverése, majd árulása", és az RMDSZ jelenlegi politizálása között, hitet tesz az autonómia mellett, érvel, rámutat, elítél, írása végül pamfletbe megy át, majd tanmeseként ér véget. Írása jórészt éppen attól vált mûfajtalanná, csapongóvá és terpeszkedôvé, hogy túllépte a szokványos publicisztika kereteit mind témaválasztásban, mind indulati töltésben. Kevesebb több lett volna. Ez persze csupán a mi véleményünk, talán más, "nagyobb" lapban tere lenne egy ilyen írásnak is. Sajnáljuk.
Szabadi László (Székelybere) a 3. számunkban megjelent keresztrejtvényt megfejtve arra a következtetésre jutott, hogy a "párkája" szó értelmetlen, legföljebb "bárkája" lehetne. Pedig nem így van, jelentjük tisztelettel, ugyanis a párka a régi rómaiaknál a végzet három istennôjének egyike, együttesen ôk a párkák, akik sorsunk fonalát szövik.
Somogyi Gyula Kolozsváron egy csöppet se restellje, hogy szóvá teszi: szerencsés rejtvényfejtôként mind a mai napig nem kapta meg szeptemberi könyvnyereményét. Nem ô az egyetlen, holott a Corvina Könyváruház állítja: az októberben kiértesítetteknek elküldte a könyvcsomagot.

A szerk.