
A központhoz leghûebb területi szervezetek egyike évek óta a Szatmár megyei RMDSZ, pedig a régióból sosem került senki a szûkebb körû pártvezetôségbe, az észak-nyugati megye magyar politikusainak ilyetén lojalitását, sôt szervilizmusát semmivel sem tüntette ki sem a Domokos-, sem a Markó-érában a pártközpont az évek során. Szatmárból nem küzdötte fel magát senki RMDSZ-vonalon bár legalább államtitkárrá, ellenben legutóbb a helyi szervezet megrendezhette a szövetség párttá válásának dicstelen kongresszusát.
A "feltétlen hûség" újabb bizonyításának idejét elérkezettnek láthatták a szatmári RMDSZ-ben, mert a minap elindították saját parlamenti képviselôjüknek, Pécsi Ferencnek a kizárását a szövetségbôl. A büntetôakció ugyanazon forgatókönyv alapján zajlik, amely a Tôkés László kiszorításakor lépett érvénybe bukaresti beintésre és marosvásárhelyi utasításra. Pécsinek nagy bûne vagyon: számos politikai-gazdasági-közéleti kérdésben nem osztotta a központi és megyei pártvezetés nézeteit, nyíltan az RMDSZ-en belüli polgári szárnyhoz csatlakozott, illetve a szövetségen kívüli civil szervezôdések mellé állt, régiós szinten a polgári reformmozgalmat támogatja. Pécsi Ferenc, aki Tôkéshez hasonlóan az RMDSZ-nek egyik alapító atyja, ma már szûknek találja azt a mozgásteret, ami a posztkommunista állampártként viselkedô Szociáldemokrata Párt szatellit-pártjává degradált RMDSZ-nek megadatik, s e szûk pászmáról folyamatosan más terekre "tévelyeg", komolyan véve a közösségi érdekvédelem és közképviselet választók által rárótt feladatát. Az RMDSZ képviselôházi frakciójának polgári szárnya szerint a képviselô soha nem cselekedett a magyarság érdekei ellen, ennek ellenére "a kommunizmus koncepciós pereinek hangulatát idézô döntéssel" próbálják megfenyíteni. Markóék viszont azokat, akik a demokrácia szabályai szerint vállalják a nyilvánosság elôtt is "a csúcsvezetôségétôl eltérô" véleményüket vagy közéletünk megtisztulását sürgetik, megpróbálják megfélemlíteni, kizárni tudni véli a belsô ellenzék, és példákat is fel tud hozni: a Magyar Ifjúsági Tanács szövetségi küldötteinek akadályoztatásától Tôkés László tiszteletbeli elnöki tisztségébôl való felmentéséig, Pécsi tehát nem az elsô és nem is az utolsó áldozata annak az "áramvonalasítási" folyamatnak, amin az RMDSZ egy ideje átmegy.
Az erdélyi polgári oldal pontos diagnózissal rendelkezik. Eszerint a jelenlegi RMDSZ immár sokkal inkább hasonlít egy szigorú belsô parancsokkal igazgatott diktatórikus rendszerre, mintsem magyar közösségünket sokszínûségében is összetartani és képviselni tudó szövetségre. Valószínûleg ezért sem képes ellátni azt a hatékony érdekvédelmi szerepet, amire például napjainkban az aradi szoborügyben szükség lett volna. Amikor ugyanis már nem beszélhet az egész romániai magyarság nevében hiszen a kizártak, kiszorítottak, kiutáltak és marginalizáltak nevében aligha teheti , akkor már a hangja sem lehet eléggé erôs és hiteles.
D. L.