A múlt hét politikai botrányává nôtt a Teller-ügy. A Népszabadság leközölt egy olyan levelet, melyet a nemrég elhunyt nagyhírû tudósnak tulajdonítottak, s melyrôl kiderült, hogy a benne foglaltaknak több köze van egy magyarországi "barát", egy nevenincs balliberális újságíró gondolataihoz, aki a saját Fidesz-bírálatát kívánta Teller Ede szájába adni. A tudós kutatóintézete cáfolta a levél hitelességét, "Magyarország legolvasottabb napilapja" pedig kénytelen volt elnézést kérni átvert olvasóitól.
Több mint kínos, hogy leleplezôdése után a Zeley nevû firkász tovább kardoskodott a maga álláspontja mellett, s arra kényszerítette Teller intézetét, hogy egy újabb állásfoglalást adjon ki az ügyben. Ebben a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium közölte, hogy tisztségviselôi további vizsgálatot folytattak, melyek megerôsítették, hogy nem a tudós volt a levél szerzôje. "Dr. Zeley László folytatódó állításai ellenére kitartunk emellett, és sajnálatosnak tartjuk, hogy bárki is tôkét akarjon kovácsolni Teller Ede nevébôl saját személyes meggyôzôdésének propagálására" – áll a közleményben.
Az eset még a szelídségérôl ismert Mádl Ferenc köztársasági elnököt is megrendítette, aki a Hír TV-nek adott interjújában rámutatott, hogy "Teller Ede emlékének meggyalázása olyan – mélyen elítélendô – politikai botránykeverés, amely egy demokratikus országban soha nem történhetne meg".
Az Országos Választási Bizottság második nekifutásra egyhangú határozattal hitelesítette a Magyarok Világszövetsége által a kettôs állampolgárság kérdésében indított népszavazási kezdeményezés szövegét. Ha tehát az MVSZ össze tudja gyûjteni a szükséges 200 ezer aláírást, akkor az országgyûlés köteles lesz kiírni a népszavazást abban a kérdésben, mely a következôképpen nyert megfogalmazást: "Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi. LXII. tv. 19.§ szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
Orbán Viktor a mórahalmi városnapok keretében Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter szobrát avatta fel a frissen átadott Aranyszöm Rendezvényház elôtt. Beszédében az uniós csatlakozásról szólva kiemelte, kevesebb, mint egy esztendônk van arra, hogy "összeszedjük magunkat, végre komolyan munkához lássunk, végre tisztességes költségvetést alkossunk". Szavai szerint ugyanis az Európai Unió alkalmatlan arra, hogy válságban lévô ország bajait orvosolja. "Az az ország, amely gazdasági válságtól terhelten lép be az Európai Unióba, az nemhogy orvosságot nem kap a bajaira, hanem tovább fognak súlyosbodni a bajai" – hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
Immár a baloldalhoz legközelebb álló és 1998-ban még az exit poll alapján is MSZP-gyôzelmet elôrevetítô Szonda Ipsos is masszív Fidesz-elônyt mért legutóbbi közvélemény-kutatásában. A nyilvánosságra hozott adatok a korábbiakkal egybevetve azt látszanak valószínûsíteni, hogy a szocialista párttól elfordult szavazók nagy része elôbb a bizonytalanok táborát gyarapította, majd csak most kötött ki a polgári szövetség mellett. A Szonda Ipsos szerint a Fidesz–MPSZ-re az aktív választói kör 50 százaléka, az MSZP-re 39 százaléka voksolna.

Pápaffy Endre