Erdélyi Napló

2002. július 30.

Viccek

Egy utazó ügynök betér egy vidéki tanyára, és csodálkozva látja, hogy a ház körül csak háromlábú csirkék szaladgálnak.

– Ezeknek a csirkéknek meg mi a bajuk? – kérdi a házigazdától.

– Semmi, csak a fiam genetikus, ô tenyésztette ki ôket.

– Persze, logikus, hiszen a csirkének a combja a legértékesebb része, ezeknek meg három van – mondja az ügynök. – És az ízük is jó?

– Azt nem tudom, még egyet se sikerült elkapnunk...

*

Egyik részeg mondja a másiknak a kocsmában:

– Képzeld, a feleségem megcsal, és még hazudozik is!

– Honnan tudod?

– Ma reggel jött haza, és azt mondta, hogy a nôvérénél aludt.

– És honnan tudod, hogy hazudik?

– Onnan, hogy én aludtam a nôvérénél.

*

Nagy bozóttûz üt ki, amit a tûzoltók nem tudnak eloltani. Segítségül kihívják a szomszéd falu önkéntes tûzoltóit, akik egy ütött-kopott autóval, hatalmas szirénázással meg is érkeznek. A tûzoltóautó nagy hévvel behajt a lángok közé, megáll a tûz gócpontjában, leugrálnak róla a tûzoltók és elkezdik locsolni a tüzet, amin némi viaskodás után sikerül is úrrá lenni. A közelben lakó farmer annyira meghatódik az önkéntesek bátorságán, hogy a parancsnokuknak átnyújt egy 1000 dolláros csekket. A közelben levô riporter azonnal lecsap a szenzációra, és interjút készít a parancsnokkal:

– Nagyon bátor dolog volt, hogy egyenesen behajtottak a tûzbe! Tudja már, mit fognak kezdeni ezzel a nagylelkû adománnyal?

– Nos, igen. Elôször is megjavíttatjuk ennek a nyavalyás autónak a fékjét...

*

– Anyuka, drága, miért nem telefonált, hogy jön? – kérdezi a vô az anyósát.

– Azért, fiam, mert látni akartalak!