Szeretnénk, ha ezen oldalak segítségével Erdélyben, Romániában is elõmozdíthatnánk a teleház-mozgalmat. A teleház-koncepcióval elõször az interneten keresztül találkoztunk, egy, az Élõ Erdéllyel kapcsolatosan író kedves barátunk, Novák Lajos ejtette el a TELEHÁZ szót. Megkérdeztük, hogy mi is az, s aztán kiderült, hogy olyasmi, amirõl mi is álmodoztunk, hogy szükség lenne rá. És ime, nem a mi zseniális ötletünk: már mások is, sokan foglalkoztak ezekkel a gondolatokkal szerte a világon, mi több, már meg is csinálták, tudják, hogy miként kell, mik a buktatók, és tapasztalataikat szívesen megosztanák bárkivel.

Elsõként a Novák Lajos által nekünk írt levél egy részét tesszük közzé, amely röviden válaszol a kérdésre: MI A TELEHÁZ? (Az ékezethibákat kérjük, nézzétek el nekünk, emilben kaptuk a szöveget...)

A teleházak története Svédországban kezdõdött, 1985-ben. A hátrányos helyzetû vidékek népességmegtartó ereje jelentõsen csökkent, amiben nagy szerepe volt az elszigeteltségnek - a nem megfelelõ infrastruktúra és ezáltal az információáramlás hiánya miatt ezeken a vidékeken a gazdasági élet stagnált, illetve visszaesést mutatott, a fiatalok elköltöztek, a vidék elöregedett. Ezen folyamat megakadályozására, a térség gazdasági vérkeringésbe való visszakapcsolására szükség volt egy olyan intézményrendszerre, ami képes a már meglevõ és leendõ vállalkozások, üzletek kommunikációs igényeinek kielégítésére, valamint segítséget nyújt mindennapi ügyes-bajos dolgaik elintézésében.
Az elsõ teleház Härjedalenben készült el, ennek ellenére nem ez, hanem a Vemdalen-i vált világhírûvé. Alapítója, Henning Albrechtsen, magasan képzett, világlátott úriember, aki nyugdíjasként telepedett le egy Stockholmtól 450 kilométerre fekvõ kis falucskában. A szomszédság 13000 km2, ahol 12000 ember él - kevesebb, mint egy ember négyzetkilométerenként.... nem túl vonzó fiatalok számára. Albrechtsen úr abban látta a problémát, hogy a kisüzemeknek nincs módjuk kapcsolatba lépni a világgal - ha lenne, a térség is fejlõdésnek indulhatna. 1985 szeptember 13-án nyitotta meg 19 számítógéppel, telefaxszal, egyéb irodai eszközökkel és három betanított munkatárssal a közös irodát, a teleházat.
Sikersztori kezdõdött. A helyi kisüzemek, vállalkozások megrendelésekhez jutottak, kapacitásaikat kihasználhatták, sõt, új üzemegységek, üzemek épültek. A térség fejlõdésnek indult.
A teleházak kialakulásához szükség volt - és van - bizonyos feltételek teljesüléséhez, amelyek közül a legfontosabbak mindenképpen a társadalmi, gazdasági és közigazgatási átrendezõdések.
A kis - családi - vállalkozások megjelenése, és ezek igénye a "nagy" gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásra. Ehhez nélkülözhetetlen bizonyos fokú infrastruktúra, valamint jártasság a hivatali bürökrácia útvesztõiben. Nyilvánvaló, hogy egy magánvállalkozó ezeknek a feltételeknek nem, vagy csak nagyon nehezen tud megfelelni, így szükség van egy olyan intézményre, amely segítséget nyújt neki ebben.
Folyamatosan alakulnak kistérségi területfejlesztési és egyéb társulások, amelyek számára szükséges valamiféle intelligens infrastruktúra.
Racionalizálódik a közigazgatás, több kis polgármesteri hivatalt nagyob körjegyzõségekbe integrálnak, ezzel együtt nõ az igény a távügyintézés, azaz - természetesen csak amely esetben megengedhetõ - a személyes jelenlét nélküli ügyintézés iránt.
Beindult az intelligens telepulesfejlesztesi program, kialakult a nemzeti informatikai strategia, megalakult az NIIF, amik mind az informatikai tarsadalom felé való elmozdulás sarokpontjai.
A SuliNet program keretében az általános- és középiskolákba bevezetésre került az Internet, számítógépeket és az informatikai képzéshez szükséges alapvetõ eszközöket az iskolák megkapták.
Megjelenik a távmunka mint lehetséges foglalkoztatási alternatíva, megalakul a Távmunka Közhasznú Társaság, pályázatok jelennek meg elsõ körben a kismamák és a csökkent munkaképességûek otthoni foglalkoztatásának biztosítására.
Az agrárpolitika alakulása miatt elõtérbe kerül a vidék és annak elkerülhetetlen fejlesztése, megjelennek a falugondnokság intézményére és egyéb közösségek önszervezõ képességére építõ programok
A vidék mint piac felértékelõdik, létfontosságú lesz a gyors elérhetõség az idegenforgalom, távkereskedelem, távbank, távoktatás miatt.
Csökken az urbanizáció, a városi értelmiség falura költözik, viszont munkája folytatásához szüksége van a modern kommunikációs eszközökre.
Az internet terjedésével növekszik az internetes adatbázisok (áruházak, munkaközvetítõk, munkavégzéshez szükséges információk, továbbképzés) szerepe, fejlõdik a telefonhálózat, az internetszolgáltatók lefedik az egész országot, áraik csökkennek, kínálatuk és szolgáltatásaik minõsége javul.
Ezen feltételeket egy-egy személy nem képes teljesíteni, mivel egyrészt a technikai jellegû beruházások tetemes költséggel járnak, másrészt a technikai eszközök karbantartásához, üzemeltetéséhez szakértõk szükségesek.
Ezen problémák megoldására a legjobb alternatíva az, ha a a megfelelõ eszközöket valamilyen közösség biztosítja.
Mivel ezek élõ problémák, a leküzdésükre tett megmozdulások sem maradtak el: Magyarországon is megkezdõdött a teleházak építése. Az, hogy mennyire fontosnak tartja ezeket az intézményeket és a köré szervezõdõ mozgalmakat úgy a magyar állam, mint külföldi államok különbözõ szervezetei (United Way pl.), mutatják a különbözõ pályázatokon elnyerhetõ támogatások.
A United Way által 1996-ban meghirdetett pályázaton (melynek célja olyan teleházak kialakítása, illetve a meglevõ teleházak szervezetének és mûködésének átalakítása úgy, hogy aktív szereplõi legyenek a kis közösségekben, segítsék elõ a helyi demokrácia és az önmenedzselõ képesség kialakítását) hét község (Alsómocsolád, Budajenõ, Jászkisér, Keszeg, Nagyszékely, Õriszentpéter és Sellye nyert támogatást, és azóta már nagyrészt felépítették teleházaikat.
A Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda Kht (PROMEI) koordinálásával 1996 végén minisztériumok, állami vállalatok és civil szervezetek fogtak össze a vidékmodernizációs program keretében azért, hogy teleházak épülhessenek mindenütt. Ez egy olyan lehetõség, aminek segítségével a szavak (távmunka, távtanulás, multimédia, távkereskedelem, távbank, távügyintézés, távtanácsadás, tájékoztatás és tájékozódás, interaktív televíziózás) értelmet nyernek és tartalommal töltõdnek meg a kis falvak, faluközösségek lakói számára. Cél az, hogy az új információtechnológia által nyújtott lehetõségekkel megismerkedjenek a vidék lakói, és ezek segítségével bekapcsolódhassanak az országos és nemzetközi gazdasági, kulturális és társadalmi vérkeringésbe.
A teleházak alkalmasak arra, hogy kiszolgálják falvak és egyéb kisebb közösségek közösségi igényeit, mivel mûködési feltételeket, otthont, megfelelõ eszközöket tudnak nyújtani számukra. Lehetnek eltérések a közösség igényei és a teleház effektív szolgáltatásai (szolgáltatási lehetõségei) között, de már maga a hely megfelelõ kiindulóalapot teremt közösségek szervezõdésére, az esetleges "hiányosságokat", különbségeket, egyéb igényeket pedig a közösség tagjai karitatív, közösségi alapon, esetleg "csak úgy", szórakozásból elvégzik - a lényeg az, hogy az emberek megfelelõ alapokkal rendelkezzenek a közösséggé szervezõdéshez.
Tipikus szolgáltatások, funkciók lehetnek például:

• hírgyûjtõ- és szétsugárzó szerep. Technikai felszereltségénél fogva a teleház ezt a funkciót jobban el tudja látni, mint a hagyományos módszer ("faluszája").
• helyi médiaközpont. Minden feltétel adott arra, hogy egy helyi újság szerkesztését el lehessen végezni, sõt, fejlesztésekkel megoldható egy helyi rádió, televízióállomás, esetleg egy interaktív televíziózás szerkesztõségi feladatainak ellátása is.
• helyi, közösségi memória. A falura, közösségre vonatkozó információk, régi és új anyagok módszeres és rendszeres gyûjtésével információközpont alakítható ki. Ennek szerepe nem csupán a hagyományõrzés és a "krónikásszerep" miatt fontos, hanem mert elõfordulhat olyan eset - például egy pályázat benyújtásakor - amikor bizonyos anyagokra szükség van, viszont kevés az idõ ezeket összeszedni.
• tanítás-tanulás. Ez akár szórakozásként, oktatásként is felfogható. Összehozni azokat az embereket, akik birtokában vannak valami ismeretnek, amit készek átadni (legyen ez állattartás, késmûvesség, vagy akár egy nyugdíjas történész személyében a történelem) olyan emberekkel, akik meg szeretnék ezeket a dolgokat ismerni.
• pályázatfigyelés, pályázatírás. Megfelelõen felkészült és szakképzett munkatársakkal a meglevõ technikai feltételek mellett a pályázatírás nagy munkája leegyszerûsíthetõ, és így több színvonalas pályázat készülhet el. A munkatársak a pályázatok útjának egyengetése közben kapcsolatokra tesznek szert - ezek más esetben is nagyszerûen felhasználhatók, a kapcsolatok jelentõségét a mai világban nem lehet eléggé hangsúlyozni.
• programszervezés, mint a közösségi élet legfontosabb eleme. Az akciók, prgoramok, közös kirándulások (pl. idõsek számára egy zarándokhely meglátogatása) szülik a történeteket, így keletkeznek élmények - közös élmények. A teleház, a kialakult kapcsolatrendszerével sokat segíthet ilyen események megrendezésében.
• háttér a falugondnoki hálózatnak. A falugondnokság intézménye a Népjóléti Minisztérium által szorgalmazott intézményrendszer, melynek célja az 500 fõnél kisebb kisközösségek szociális igényeinek biztosítása. Egy, a helyi közösség támogatását bíró falugondnok egy mikrobusszal szociális segítséget nyújt az arra rászorulóknak: gyógyszereket szerez be, bevásárlást, hivatalos ügyeket intéz. Ezen tevékenységhez a teleház az infrastruktúrájával és az adatbázisaival is nagymértékben hozzájárulhat.
• játék, szórakozás. A számítógép az egyik legnépszerûbb és legizgalmasabb játék, gyerek és felnõtt egyaránt megfogható a megfelelõ játékokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy miután kijátszották magukat, komolyabban is érdeklõdni kezdenek a számítógép iránt, és ez egy olyan lehetõség, amit kár kihagyni. A számítógépek és számítógépes játékok fontos szerepet töltenek be a teleházak beindításában és folyamatos mûködésében.
• távkereskedelem, távbank. A világhálón barangolva számtalan helyen bukkanunk olyan elektronikus áruházakra, ahol a könyvtõl kezdve a kozmetikai cikkeken át az autóig bármit meg lehet vásárolni. Idõvel nyilván a belföldi cégek is elindítják hasonló szolgáltatásaikat. Ez a bevásárlás egy igen kényelmes formája, amit szintén igénybe lehet venni a teleházakban. Ehhez hasonló módon könnyen és gyorsan intézhetõk el bizonyos banki mûveletek, pénzátutalások.
• üzleti közvetítés. A teleházak önfenntartó jellege miatt szükséges, hogy ügynökösködéssel, üzletközvetítéssel foglalkozzanak. Azok az információk, amelyeket a teleházak felhalmoznak a közösség tagjairól, szaktudásukról, lehetõségeikrõl, kiválóan alkalmassá teszi õket (helyi teleházak adatbázisainak összekapcsolásával regionális, esetleg országos) erre a szerepre.
• árusítás helyben. A teleház nem bolt, de nyilvánvalóan alkalmas és ésszerû dolog bizonyos olyan dolgok forgalmazása, amik a tevékenységéhez, profiljához szorosan kötõdnek. Ilyenek lehetnek például számítógéplemezek, helyi képeslapok, térképek, újság, helyi kézmûvesek termékei, helytörténeti vonatkozású könyvek, kiadványok. Kapcsolódhat ehhez termékbemutatók szervezése, esetleg helybiztosítás bizonyos idõszakos jellegû árusítások (tankönyvvásár) biztosítása.