Az EGYÜTTÉLÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMJA
Művelődéspolitika
1. ÚJ KÖZOKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI RENDSZERT
Minden társadalom számára a megújulás biztosítéka a gazdaság fejlesztése mellett a felhalmozott tudás, a műveltség, vállalkozási képesség, nyitottság az új ismeretek iránt.
A szlovákiai magyarság egyaránt érdekelt mind az országnak az európai politikai, gazdasági és kulturális rendszerbe való integrálódásában, mind az anyanyelvű oktatási, művelődési és kulturális intézményrendszer megóvásában, fejlesztésében. A szlovákiai oktatási rendszer válságban van, a kulturális élet a teljes összeomlás előtt áll. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az 1989-esváltozások óta nem került sor egy alapjaiban új közoktatási és művelődési rendszer kiépítésére. A pártideológián alapuló oktatási-nevelési rendszert nem váltotta fel egy valóban korszerű, az EU országainak oktatási rendszerével összeegyeztethető koncepció.
A helyzetet csak súlyosbítja az a tény, hogy a kormányprogramban megfogalmazott célokat — a nemzetállam megteremtése, a nemzeti kisebbségek, főleg a magyar nemzeti közösség oktatási rendszerének lerombolása — a parlament és a Szlovák Nemzeti Párt hatáskörébe tartozó minisztérium következetesen megvalósítja. Ezt az igyekezetet szolgálják a négy év alatt elfogadott törvények és rendeletek, melyek mindegyike korlátozza az anyanyelvű oktatáshoz és művelődéshez való jogunkat. Tovább súlyosbodott a Csemadok, valamint a könyv- és lapkiadók helyzete. Az állami költségvetés nem biztosítja oktatási és kulturális intézményeink működését.
Az Együttélés VI. Kongresszusa tehát továbbra is időszerűnek tartja a mozgalom 1993-ban megfogalmazott és 1995-ben megerősített és kibővített művelődéspolitikai programját, érvényességét meghosszabbítja a VI. Kongresszus utáni időszakra.
Amennyiben az 1998 őszén megtartott parlamenti választások nem hoznak olyan politikai változásokat, melyek a szlovákiai oktatási rendszer teljes reformját eredményeznék, a mozgalom fő feladata marad biztosítani iskoláink és intézményeink zavartalan működését, elhárítani a létükre törő támadásokat.
2. TUDOMÁNY
Az olyan kis országnak, mint amilyen Szlovákia, létfontosságú érdeke a tudomány fejlesztése. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az alapkutatások végzése terén jelentős mértékben be kell kapcsolódnia az országnak a nemzetközi kutatási programokba, amelyek finanszírozása világméretekben is a pénzügyi források összevonásának a szükségességét mutatja. Az alkalmazott tudományok kutatásába ugyanakkor nagyobb mértékben be kall kapcsolni a gazdasági egységeket, termelői részlegeket, amelyek végső soron közvetlenül profitálhatnak a kutatások eredményeiből.
A tudományra fordítható összeg Szlovákiában a kialakult gazdasági és szociális helyzet miatt rövidtávon nem javítható jelentősen, ezért a felhasználható pénzforrások igen effektív kihasználására kell törekedni. A kutatási és egyéb tudományos munka végzésére az eddigieknél nagyobb teret kell biztosítani az egyetemeken és a főiskolákon. Meg kell teremteni annak a jogi feltételeit, hogy az egyetemek és a főiskolák, de más kutatási és tudományos intézmények is szabadon tarthassanak nemzetközi kapcsolatokat, pályázhassanak és a lehető legnagyobb mértékben integrálódjanak a nemzetközi tudományos-kutatói programokba.
2.1. Szlovák Tudományos Akadémia
Egyértelművé kell tenni és jogilag is garantálni a Szlovák Tudományos Akadémia autonómiáját, önálló törvénnyel biztosítani folyamatos működésének a feltételeit. A Szlovák Tudományos Akadémiának garantálni kell a szlovák tudományosság reprezentánsi szerepét a külföldi kapcsolatokban, de a hazai kutatómunkában is biztosítani kell számára a hazai pénzforrásokra épülő tudományos és kutatói munka koordinátori szerepét. A jogalkotás során garantálni kell az akadémia egyes intézményeinek autonómiáját is. Az akadémia gazdasági működési feltételeinek, illetve a működés jogi feltételeinek megalkotását az akadémia és intézményei vezetőinek bevonásával kell elvégezni.
2. 2. Magyar tudományos élet
A szlovákiai magyarság számtalan kiváló tudóst és kutatót adott a Szlovák Köztársaságnak, szlovákiai magyar tudományos életről azonban nem lehet beszélni, még csak társulási vagy társadalmi szervezeti szinten sem. Fontos, hogy keretek teremtődjenek ahhoz, hogy a szlovákiai magyar tudósok és kutatók tudományos és kutatói munkájuktól függetlenül intézményesíthassék társadalmi kapcsolataikat.
A szlovákiai magyar tudományos élet kibontakozásának egyik feltétele olyan intézmény létrehozása, amely képes közvetíteni a szlovákiai magyarság irányába a kutatások és a tudomány legújabb eredményeit, s amelyen olyan bázist lehet kiépíteni, amely önálló vagy intézmények közti együttműködés során úgy szervezi meg tudományos munkatársi körét, hogy az is képes legyen az önálló kutatói és tudományos munkára. A célnak legmegfelelőbb ilyen intézmény egy önálló egyetem lenne. Létrehozásához az is feltétel, hogy a már meglévő szlovákiai magyar tudóskörök vagy intézmények közt szoros együttműködés alakuljon ki, hiszen a szlovákiai magyar tudományos életre többszörösen jellemző a pénzhiány, ennélfogva a meglévő pénzforrások effektív kihasználása is többszörösen szükségszerű folyamat.
3. OKTATÁSÜGYI PRIORITÁSOK
— Az oktatási rendszer olyan átalakítását, mely az ET, EU, ENSZ, EBESZ dokumentumai szellemében biztosítja Szlovákiának a fejlett államok oktatási rendszeréhez való csatlakozását.
— A művelődési rendszerben olyan struktúraváltást, mely biztosítja a pedagógusi, tudósi, művészi alkotószabadságot.
— A művelődéspolitikában olyan szemléletváltást, mely biztosítja az oktatásügy irányításában a demokratizmus és a szubszidiaritás érvényesülését.
— A finanszírozási rendszer olyan megújítását, mely gazdasági és szakmai önállóságot biztosít az oktatási és művelődési intézmények számára.
— Az anyanyelvű oktatás megőrzését a teljes oktatási rendszerben (óvodáktól a középiskolákig) és kiterjesztését az egyetemi képzésre is.
— A szlovákiai magyar regionális oktatáspolitika koncepciójának kidolgozását, különös tekintettel a szórványban élő magyar iskolahálózat megóvására.
— A magyar oktatási rendszer bővítését a szellemi, testi és érzékszervi fogyatékos gyermekek anyanyelvű oktatását, képzését és nevelését szolgáló intézményekkel.
— A tehetséggondozás keretében a magyar nyelven oktató művészeti iskolák létrehozását.
— A magyar tannyelvű, nem állami (egyházi és magán-) iskolák hálózatának kiszélesítését.
3. 1. A jogalkotás feladatai
— Kidolgozni és a szlovák parlament által jóváagyni egy új eurokompatibilis oktatási törvényt.
— Biztosítani az iskolák jogalanyiságát oly módon, hogy a törvénymódosítás által elvett jogkörök visszakerüljenek az iskolák igazgatóihoz.
— Visszaállítani a kétnyelvű bizonyítványok gyakorlatát.
— Megszűntetni az államnyelv védelméről szóló törvény negatív hatását a pedagógiai dokumentáció nyelvére.
— A vonatkozó törvény módosításával visszaállítani az iskolaszékek (iskolatanácsok) kompetenciáját úgy, hogy szavatolja a magyar tannyelvű oktatási intézmények autonómiáját is.
— Biztosítani az irányítás további decentralizációját a helyi és regionális önkormányzatok oktatásügyi és művelődésügyi kompetenciáinak bővítésével.
— Biztosítani az egyetemek és főiskolák teljes autonómiáját új felsőoktatási törvény segítségével.
— Módosítani a pedagógusok szakmai alkalmasságáról szóló törvényt oly módon, hogy a magyar tannyelvű iskolákban ne taníthassanak magyarul nem tudó pedagógusok.
— Módosítani a középiskolai felvételi vizsgákról szóló rendeletet úgy, hogy a magyar tannyelvű középiskolákban ne legyen kötelező felvételi tantárgy a szlovák nyelv és irodalom.
— Törvény által biztosítani, hogy a magyar tannyelvű alap-és középiskolákból a tanulók anyanyelvükön tehessenek felvételi vizsgát a középiskolákra és egyetemekre.
3. 2. A szlovákiai magyarság specifikus helyzetéből adódó célok
— támogatjuk a magyar lakosság településszerkezete szempontjából különösen fontos szerepet betöltő integrált középiskolák rendszerének kiépítését, melyek a tanulóknak különböző szintű és irányultságú végzettséget biztosítanak,
— kezdeményezzük - főleg a peremvidéken - az állami, magán-, és egyházi iskolák újraindítását, hogy csökkentsük a szlovák iskolába kényszerülő magyar ajkú gyermekek lemorzsolódását,
— javasoljuk, hogy mindaddig, amíg nem rendeződik megnyugtató módon az iskolarendszer finanszírozása, az önkormányzatok nyújtsanak maximális erkölcsi és anyagi támogatást magyar oktatási intézményeinknek,
— a magyar nyelvű felsőfokú képzés alapjának a magyar pedagógusképzést tekintjük, ezért szorgalmazzuk, hogy ezt a Nyitrai Konstantin Egyetem keretében a statútum biztosítsa,
— támogatjuk a városi egyetemek működését, melyek átmenetileg pótolják a magyar nyelvű egyetemi képzést, ugyanakkor továbbra is elsőrendű távlati feladatnak tartjuk az önálló magyar felsőoktatási intézmény (egyetem) létrehozását,
— meghatározó feladatnak tekintjük a magyar értelmiségi elit képzését, ezért a magyarországi tanulmányok támogatásának is ezt a célt kell szolgálnia,
— továbbra sem csökken azoknak a fiataloknak a száma, akik magyarországi közép- és főiskolákon, egyetemeken kívánják folytatni tanulmányaikat, nem támogatjuk ezt a tendenciát, mivel az amúgy is csekély magyar értelmiségi réteg további fogyatkozását eredményezi,
— szükségesnek tartjuk, hogy a leváltott magyar iskolaigazgatókat és az államigazgatásból elbocsájtott dolgozókat egyénenkénti megítélés után visszahelyezzék állásukba,
— szorgalmazzuk, hogy a módszertani, pedagógiai és ellenőrző központokban megfelelő számú magyar szakembert alkalmazzanak,
— szükségesnek látjuk az önálló magyar tankönyv és taneszközkiadás biztosítását,
— a lakosság folyamatosan romló szociális-gazdasági helyzetére való tekintettel elkerülhetetlennek tartjuk a szociálisan rászoruló gyermekek új támogatási rendszerének (ösztöndíjrendszer) kidolgozását,
— támogatjuk a pedagógiai tevékenység hatékonyságát növelő programokat, kutatásokat, a magyar oktatásügy támogatását biztosító alapítványok működését.
A magyar tannyelvű iskolák hatékony működésének, az oktatás színvonalának biztosítása érdekében a mozgalom szorosan együttműködik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével.
4. KULTÚRA
A szlovákiai magyar nemzeti közösség fennmaradásának alapvető feltétele az anyanyelvű iskolahálózat mellett a magyar kulturális intézmények megtartása és továbbfejlesztése. A kulturális tárca intézkedései nyomán színházaink, intézményeink elvesztették jogalanyiságukat, a Csemadok nem részesül állami támogatásban, komoly gazdasági problémákkal küszködnek a lap- és könyvkiadóink. A csemadok ebben az új helyzetben csak úgy maradhat fenn, ha teljes mértékben megújul és önfenntartová válik.
4. 1. A mozgalom támogatja a Csemadok távlati fejlesztésének tervét:
A Csemadok az 1989-es változások után több lépésben polgári társulássá vált, melynek speciális feladata a szlovákiai magyarság kultúrájának megtartása és fejlesztése társadalmi szervezetre jellemző munkamódszerek segítségével.
A szlovákiai magyarság számára azonban csak az önkéntes, önművelő és önszerveződő alapon kiépített polgári társulás nem nyújt megfelelő garanciát a továbblépésre, mert csak polgári társulás keretében nem biztosíthatók azok a feladatok, amelyek egy nemzeti közösség identitásának megőrzése szempontjából sorsdöntőek lehetnek.
4. 2. Az átalakulás lehetőségei
A Csemadok ideális kiindulási alapot teremthet a szlovákiai magyar intézményrendszer kiépítéséhez, amely állami támogatással és hivatalos állami keretek között működne.
A Csemadokot két szférára kellene bontani:
1. Polgári szerveződés
2. Intézmények rendszere
1/ A polgári társulás jellegét a tagság, alapszervezetek és választott szerveik, a területi (járási) választmányok, illetve az Országos Tanács biztosítaná.
Ezek keretében lehetne az amatőr művészeti tevékenységet biztosítani, szervezni a tömegeket mozgató ünnepségeket, fesztiválokat, összejöveteleket. Ez a terület az eddigiekhez hasonlóan működne. A polgári társulás vezetését önkormányzati alapon hozná létre a Szövetség. Élén a Csemadok elnöke állna. Szakmai területen az intézmények dolgozói biztosítanák a megfelelő irányítást.
2/ Az intézmények biztosítanák a szlovákiai magyarság számára a legfontosabb szakterületeken a hivatásos tevékenységet. Ezek a létrehozandó intézmények:
Az intézmények állami költségvetési támogatást kapnának. Élükön igazgatók állnának, akiket a Csemadok polgári szerveződése választott testületének javaslata alapján a Szlovák Köztársaság kulturális minisztere nevezne ki.
4. 3. Jogi és anyagi vetület
— a magyar kulturális és művelődési intézmények kapják vissza jogalanyiságukat és az állami költségvetés biztosítsa a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet,
— az állami költségvetésből az ezt szolgáló összeggel közvetlenül az önkormányzatok gazdálkodjanak,
— az állami költségvetés elkülönített összeggel támogassa az országos hatókörű magyar kulturális szervezeteket és testületeket, mint pl. a Magyar Tanítók Központi Énekkarát, a Szőttest stb.
Szorgalmazzuk, hogy az önfenntartó szlovákiai magyar művelődési és kulturális intézményrendszer működését biztosítsa egy olyan szerv, mely koordináló, kezdeményező és döntéshozó szereppel bírna minden olyan kérdésben, mely a magyar nemzeti közösség életének e területét érinti - a Szlovákiai Magyarok Művelődési Tanácsa. E szerv létrehozását már előző programunk is célul tűzte ki, de máig nem jött létre. Létrehozását továbbra is idúszerűnek tartjuk. Hasonlóképp pótolhatatlan a Szlovákiai Magyar Kulturális Alapítvány, mely intézményeink anyagi önállóságát tudná biztosítani.