1. A MOZGALOM KAPCSOLATAI

Az 1994-es választásokon hatalomra került kormánykoalíció a döntéshozatalból teljes mértékben kirekesztette a magyar nemzeti közösséget, illetve annak képviseletét. Nemzeti közösségünk így halmozottan diszkriminált helyzetbe került.

A kormány bel- és külpolitikájának eredményeként a Szlovák Köztársaság kizárta magát — nem került be az európai és euroatlanti integráció első körébe. Ez a tény a szlovák politika csődje.

Az országot visszavető politika miatt tapasztalható bizalomvesztés az egész lakosságot sújtja. Az ország kisebbségpolitikája teljesen elvesztette hitelét.

A nemzetközi pártkapcsolatok biztosítják, hogy külföldön más megközelítések is ismertekké válljanak. Ezeken a csatornákon keresztül a kormányon kívüli politikai erők hatékonyan befolyásolják az országról kialakult nemzetközi közvéleményt. A pártkapcsolatok révén válik világossá sok esemény, döntés háttere.

A mozgalom első számú szövetségesei a Szlovák Köztársaságban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt. A szlovákiai magyar nemzeti közösség külföldi megjelenítését e két párttal együttműködve és egyeztetve kell kialakítani. Hatékonyan kell működtetni a három párt közös 3 vagy 6 tagú külügyi tanácsát, hogy minél több egyeztetett, hárompárti lépés szülessen.

A szlovák politika szereplői közül a tekintetbe kell venni a Szlovák Demokratikus Koalíció pártjainak külpolitikai hangsúlyait. Az SZDK külpolitikusaival meg kell vitatni a Szlovák Köztársaság külpolitikai prioritásait. Az SZDK pártjai közül különösen a Demokrata Párt külpolitikáját kell barátságos figyelemmel követni.

A jelenlegi ellenzék pártjai az ország alapérdekének, a Szlovák Köztársaság euro-atlanti integrációját látják. Ez azonos az Együttélés és a Magyar Koalíció meglátásával.

Csak a pártok politikai konszenzusán alapulhat az ország külpolitikájának hatékony és hosszútávú kialakítása. Ahhoz, hogy ennek nemzeti közösségünk ne csak szemlélője és elszenvedője legyen, külpolitikai törekvéseinkkel is meg kell nyernünk a többségi nemzet bizalmát.

A mozgalom tagja az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának — a közösséget egyedül képviseli a legnagyobb európai kisebbségeket tömörítő szervezetben. Az Együttélés a Liberális Internacionálé rendes tagja, az Európai Liberális Demokrata Reformpártnak pedig társult tagja.

A nemzetközi pártkapcsolatok nem rendszeresek. Ennek fő oka az anyagi háttér hiánya. Ennek ellenére a mozgalom kapcsolatban áll a Dél-tiroli Néppárttal, a a hollandiai VVD-vel, a németországi CSU-val, FDP-vel, a svédországi Liberális Párttal, Moderata Párttal, a finnországi Svéd Néppárttal.

A nemzetközi pártkapcsolatok politikai súlyát nem mértük fel eléggé: ezeken a csatornákon nem formális információkkal nagyon hatékonyan formálhatjuk a külföld véleményét.

2. A CÉLOK — ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Szlovákiában jelenleg két értékrend ütközésének lehetünk tanúi. Az egyik a (nyugat)európai kultúrkörhöz kötődik, míg a másik nem.

Az ellenzék kötődése Nyugat-Európához kétségtelen, bár ezt is metszi a nemzetiségi törésvonal.

A magyar parlamenti pártok az ország euro-atlanti csatlakozása mellett szállnak síkra. Ez a törekvés a Szlovák Köztársaság létérdeke. Egyedül ez az integráció segíthet az ország, a családok gazdasági helyzetén. A NATO-tagság biztosíték arra, hogy az ország szuverenitása fennmaradjon.

A közösség prioritásai

—A felvidéki magyar nemzeti közösség érdekeinek képviselete bel- és külföldön.

—Mindig szem előtt tartani a kárpát-medencei magyarság érdekeit.

—Törekedni kell a kárpát-medencei magyar politika egyeztetésére.

—Oda kell hatni, hogy a határon túli magyar közösségeket is érintő magyarországi döntések előkészítésébe bevonják az érintett közösségek képviseletét is.

—Szlovákia meghívása a NATO-ba.

—Szlovákia csatlakozása az Európai Unióhoz.

—A kelet-közép-európai történelmi-politikai régió euro-atlanti integrálódása.

2. 1. Általános célok

—A közösségé az abszolút elsőbbség — elv érvényesítése minden lépés során

—Az országon belüli magyar politikai tagoltság a külpolitikában hátrányos. Ezért nélkülözhetetlen az egységes közösségi külpolitika.

—A közösségi prioritások közé besorolt témákat a magyar pártok egyeztetési témakörei közé kell besorolni. A döntéseknek ezekben a témákban konszenzussal kell megszületniük.

—A külső megjelenítés során folyamatosan fel kell hívni a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára, a közösség számára megfelelő rendezés regionális- és biztonságpolitikai fontosságára.

—A közösségi prioritások közé nem besorolt témákban az egyes pártok teljeskörű autonómiát élveznek.

2. 2. Speciális célok

a) közösségi célok

—A nemzeti közösség érdekeinek képviselete nemzetközi fórumokon.

—A nemzeti közösség életlehetőségeinek bővítése a FUEV-dokumentum szellemében.

—Ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar politikai egyeztető mechanizmusát.

—El kell érni, hogy az érintett közösségek képviseletét is bevonják a határon túli magyar közösségeket is érintő magyarországi döntések előkészítésébe.

b) pártcélok

—Be kell indítani a Szlovák Demokratikus Koalíció külpolitikusaival folytatott a folyamatos külpolitikai megbeszéléseket. Külön hangsúlyt kell fektetni a Demokrata Párt külpolitikai elképzeléseire.

—Aktívan kell szerepelni a FUEV-ben, Liberális Internacionáléban és az ELDR-ben.

—Fel kell kutatni a külpolitika iránt érdeklődő hallgatókat illetve felsőfokú végzettségű magyar fiatalokat. A megfelelő alapítványok, ösztöndíjak megpályáztatásával kell beindítani a fiatal külpolitikusok képzését.

—Be kell biztosítani, hogy a párt külpolitikájára a párt költségvetésében álljon meghatározott, elkülönített összeg.

—A Szlovák Köztársaság lakosságának érdeke a magasabb életszínvonal, az, hogy az életkörülmények javuljanak, hogy a politikai légkör nyugodtabb legyen. Ezt biztosíthatja be a NATO és a EU csatlakozás.

3. ÁLLANDÓ FELADATOK

A nemzetközi kisebbségi jogi garanciák kibővítése és azok ellenőrzési mechanizmusai (regionális karta, kis. és reg. nyelvek kartája, EU regionális politikája)

3. 1. Megjelenítés

— Szlovákián belül: a Pozsonyban akkreditált nagykövetségeken

— a szlovákiai magyar és szlovák sajtóban és rádióban

— kisebbségközi együttműködés és kapcsolatok

— közvetlen kapcsolatok (Ukrajna, Románia, Jugoszlávia,Horvátország, Szlovénia, Ausztria)

— közvetett kapcsolatok a FUEV-en keresztül

— nemzetközi szervezetek: ENSZ, EBESZ

3. 2.Pártfeladatok

— Csatlakozni az Európai Néppárthoz.

— EU, NATO csatlakozás szorgalmazása.

— CEI a Középeurópai Kezdeményezés az integrációs törekvések kelet-európai támogatója.

— aktív részvétel a nemzetközi politikai életben

— a FUEV tevékenységének és hatékonyságának növelése

— LI, ELDR a kisebbségi jogok biztosítása a békés fejlődés záloga

— EBESZ az európai integrációba igyekvő minden állam tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, közelítsen a modern demokrácia ideáltípusához

— az ENSZ a genfi emberjogi bizottságának ülései

— Az SZDK külpolitikusaival való együttmunkálkodás során visszaszorul a szlovákok magyarokkal szembeni bizalmatlansága. Ennek következtében a magyar közösség is részt vehet az ország külképviseletében.

— a külügyi tanács feladata az ötletadás. Rendszeres összejövetelein a modern ötletgenerálás formáit kell bevezetni.

4. GYAKORLATI CÉLOK

4. 1. Az ország külpolitikája

— Elsődleges, hogy a szlovákiai magyar külpolitika elnyerje a többségi külpolitikusok bizalmát. Csak ez után lehet az ország külpolitikájának alakításába arányosan bevonni az összes parlamenti pártot. Így lesz képviselve minden fontos helyen az összes szempont.

— A parlamenti pártok között be kell vezetni és folyamatossá kell tenni a rendszeres külpolitikai eszmecseréket. Meghatározó fontosságú külpolitikai kérdesek megoldása előtt minden parlamenti párt bevonásával konzultációkat kell folytatni.

— Az ország külpolitikai állasfoglalásai elveinek kidolgozásában szerepet kell kapni minden parlamenti politikai pártnak.

— Létre kell hozni több, külpolitikával foglalkozó szervezetet. Ezeknek kiemelt szerepe lesz a szélesebb külpolitikus-képzésben.

4. 2. A mozgalom külpolitikája

Speciális jelentőségű a kisebbségek és a külpolitika kapcsolata. A mozgalom külpolitikáját a szlovákiai magyar nemzeti közösség előtti felelősség tudatában kell alakítani. Ez megköveteli, hogy a mozgalom minden erejével Európa nyugati magú egységesülését segítse elő. Ezzel biztosítható a térség stabilitása, békéje, a biztonság —, a közösség fennmaradása és fejlődése.

4. 3. A magyar — magyar kapcsolatok

4. 3. 1. A szlovákiai magyarság és Magyarország

— Az országos politika parlamenti szereplői közül a mozgalmat támogatja a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ — Magyar Polgári Párt,

— szimpátiával követi a mozgalmat a Független Kisgazda Párt.

— Pozitív kapcsolatokkal rendelkezik a Magyar Szocialista Párttal valamint a Szabad Demokraták Szövetségével.

— Biztosítani kell, hogy az adott határon túli magyar közösség életét annak pillanatnyi politikai helyzetétől függetlenül Magyarországon folyamatosan kövessék. A negatívumokat azonnal medializálni kell.

4. 3. 2. A szlovákiai magyarság és a kárpát-medencei, határon túli magyarság

— A Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteivel a mozgalom több-kevesebb rendszerességgel kapcsolatot tart fenn. A szervezetek erejükhöz mérten kölcsönösen támogatják egymást.

— A Magyar Köztársaság törvényhozása a hatályos alkotmány alapján a magyar állami költségvetés terhére biztosítsa a határon túli, kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezeteinek kéthavi rendszerességű egyeztető üléseinek megtartását.

c) a szlovákiai magyarság és a világ magyarsága

— A világban élő, a magyar érdekek iránt elkötelezett magyarok kapcsolataikkal, anyagi támogatásukkal, segítőkészségükkel pótolhatatlan szolgálatokat tesznek az egyetemes magyarságnak. A világban élő magyarokat a határon túliak helyzetének hatékonyabb propagálására is fel kell használni.

— A világ magyarságának gyűjtőszervezete a Magyarok Világszövetsége. Az MVSZ külpolitikájának irányítóit valamint a meghatározó külföldi magyar politikai tényezőket is időről időre be kell vonni a határon túli, kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezetek egyeztető űléseire.

4. 4. A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság viszonya

A két állam kölcsönös viszonyát a nemzetiségi kérdés rendezetlensége terheli. Amint a nemzetiségi kérdés rendezése elnyeri az érintettek tetszését, bénító hatása önmagától megszűnik, eltünik a feszültség..

A magyar nemzeti közösség kettős kötődése a Szlovák Köztársaság nagy adottsága.

Hivatalosan mindkét állam az euro-atlanti integráció részesévé kíván válni. A Magyar Köztársaság érdeke a Szlovák Köztársaság integrációja. A magyar tapasztalatok és a kialakult gyakorlat sokban segíthet Szlovákia törekvésén.

A problémaként kezelt nemzetiségi kérdést, megfelelő hozzáállással, Szlovákia hasznára lehet kihasználni.

4. 5. Az európai integráció

A Szlovák Köztársaság békés fejlődésének, gazdasági jólétének, konszolidált belső viszonyainak és rendezett szomszéd-kapcsolatainak záloga az euro-atlanti integrációhoz való csatlakozás.

4. 5. 1. Az Európai Unió

A Szlovák Köztársaság jövője szempontjából meghatározó fontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezzel látjuk kezelhetőnek az országra nehezedő gazdasági és politikai gondok sokaságát. Az ország csatlakozásának érdekében alapvetően meg kell változtatnia viszonyát az Európai Unió meghatározó államaihoz. Szlovákia nincs abban a helyzetben, hogy az Európai Unió államai idomuljanak elvárásaihoz.

Célunk, összhangban a szlovákiai magyar lakosság elképzeléseivel, hogy az ország uniós csatlakozását teljes erőnkkel támogassuk.

Természetes, hogy az Unió feltételek teljesítéséhez köti az új tagok felvételét. A Szlovák Köztársaság helyzete tulajdonképen könnyű: belpolitikáján, nem utólsó sorban kisebbségpolitikáján kell módosítania.

Bel- és külpolitikánkat, a Szlovák Köztársaság Európai Uniós csatlakozásának elősegítését szem előtt tartva kell, hogy folytassuk.

4. 5. 2. A NATO csatlakozás

A Szlovák Köztársasággal szomszédos államok valamilyen módon az európai integrációhoz konvergálnak. Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-csatlakozása el van döntve. Ausztria az EU teljes jogú tagja. Ukrajna meg akarja őrizni függetlenségét.

Szlovákia katonai semlegessége egy meghaladott, nem kellően végiggondolt eszme.

Az ország területi épségét, biztonságát épp az Északatlanti Szövetség Szervezete szavatolná a legmegbízhatóbban.

Vissza a tartalomhoz