1. MEGREKEDT A DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE

Szlovákia megalakulásakor, de még 1994-ben is azon kelet-közép-európai országok közé tartozott, amelyek reménykedhettek abban, hogy rövid időn belül integrálódhatnak a NATO-ba és az Európai Unióba. Az 1994-es választásokat követő időszakban azonban olyan politikai események zajlottak le az országban, amelyek meggátolták az integrálódást. Szomorú, hogy Szlovákia a nemzetközi megítélés szerint megrekedt a demokrácia építésének a folyamatában, sőt, bizonyos értékelések szerint megkérdőjelezhető az ország jogállamisága. A legújabb fejlemények — a választójogi törvény módosítása és a helyhatósági választásokról szóló törvény tervezete — is azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányzó hatalomnak nem célja a demokrácia és a jogállam fejlesztése, ellenkezőleg: a két törvénnyel támadást indított a pártok szabad versenye és az önkormányzatok ellen. Az Együttélés ebben a helyzetben nem tehet mást, mint azt, hogy partnereket keres céljai eléréséhez, ami a demokratikus jogállam kiépítése és az erős önkormányzatok megteremtése.

2. DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM

Az alkotmány olyan alaptörvény, mely tartalmazza mindazokat a szabályokat, amelyek az államszervezet működésére, a legfontosabb állami szervek és az önkormányzatok hatáskörére, valamint a polgárok szabadságának körére vonatkoznak.

— a Szlovák Köztársaság Alakotmányát úgy szükséges revidiálni, hogy általa egyértelművé váljék az állami szervek hatásköri megosztása, világossá váljanak a döntési mechanizmusok és a meghatározott feladatok végrehajtása; az alkotmány ugyanis jelenleg nem tartalmazza a települések önkormányzathoz való jogát, nem fogalmazza meg a helyi önkormányzat fogalmát és nem határozza meg közvetlen módon a helyi önkormányzat köztestületi, nem állami jellegét sem;

— garantálni kell a jog elsőbbrendűségét, ugyanis a jog mindenkor előbbre való a hatalomnál, a jognak a polgárokat kell szolgálnia és nem a hatalmat,

— a hatalom semmilyen körülmények között nem maradhat ellenőrizhetetlenül, az alkotmányosságnak magába kell foglania az alapvető értékekhez kötődő hagyományokat, az erkölcsöt, a szociokultúrális valóságot, az igazságosságérzetet, a méltányosság formáit, a célszerűséget, stb.,

— a jogállamiságot korlátozó alapelvnek kell tekinteni, amely megvédi az állampolgárt az állami szervek esetleges önkénye ellen, korlátozva az állami hatalomgyakorlás szabadságát, ugyanakkor az egyéni joggyakorlás elé a másik személy jogait és szabadságát állítja korlátként,

— a jogállamiság elengedhetetlen követelményei a jogbiztonság, a jog kiszámíthatósága, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata, a jogerős bírósági határozatok végrehajtása, a megszerzett jogok védelme, az alkotmánybírósági döntések feltétel nélküli teljesítése, stb.,

— a központi hatalommal szemben meg kell erősíteni azokat az intézményeket,amelyek a demokrácia stabilizáló tényezőjeként és egyben a centrális hatalom ellensúlyaként hatnak, (mint az államfő, az alkotmánybíróság, közigazgatási bíróságok, állampolgári és nemzetiségi jogok országgyűlési biztosai - ombudsman , teljesértékű helyi és területi önkormányzatok).

3. DECENTRALIZÁLT KÖZIGAZGATÁS

Közigazgatás a társadalom szervezésének , irányításának szolgálatában álló, sajátos államigazgatási és önkormányzati ügyintézési tevékenység, amelyet sajátosan felépített szervezeti és igazgatási, valamint intézkedési feladatokat ellátó szakember állomány lát el. Az európai jóléti társadalmak a szolgáltató közigazgatást helyezik előtérbe, amely egyersmind jólfelfogott rendészeti és jogállami közigazgatást jelent. A közigazgatás demokratikus jellege a hatalom megosztás mértékének közvetlen függvénye.

— a polgári társadalom kialakulása elképzelhetetlen a szükséges jogosítványokkal ellátott helyi és területi önkormányzatok nélkül, amelyek az államhatalommal szemben autonóm intézmények, nem alárendeltjei a helyi államigazgatási szerveknek,

— az állam közhatalmának az a része, amely a polgárok mindennapi életét és ügyeit közvetlenül érinti, elsősorban a települési és regionális önkormányzatokat illeti meg, csupán másodsorban az állam helyi szerveit, de csak azon esetekben, ha ezek önkormányzati szinten jellegükből kifolyólag nem kezelhetőek,

— a közhatalom önkormányzati gyakorlása a feladatok ellátásához szükséges pézforrások garatálását feltételezi,

— a közigazgatás tényleges reformja során átértékelődik a Szlovákiában szervetlenül bevezetett francia közigazgatási modell,

— az 1996-ban bevezetett Szlovákia területi és küzigazgatási átrendezése elsősorban Dél-Szlovákia vonatkozásában revízióra szorul.

4. SZUBSZIDIÁRIUS ÖNKORMÁNYZAT

— a szubszidiaritás az alulról építkező társadalom alapvető játékszabályaként tekintendő, amely a szabad társadalmi kezdeményezés motorja és garanciája annak, hogy a központi hatalom nem avatkozik a helyi , ill. regionális társadalmak ügyeibe,

— az ügyek intézése azok keletkezési helyén, vagyis a polgárokhoz legözelebbi módon kezelhetőek a leghatékonyabban , a dolgok legjobb ismeretével és a legdemokratikusabban,

— a szubszidiárius helyi és regionális önkormányzatok nem képzelhetőek el az Európai Önkormányzati Karta, ill. a Regionális Önkormányzatok Európai Kartája rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása nélkül,

— a helyi ( települési ) és regionális társadalmak önigazgatáshoz való jogát az Alkotmánynak , ill. az önkormányzati törvénynek tartalmaznia kell :

4. 1. Helyi, regionális önigazgatás

a) a település, régió területével kapcsolatos ügyek közvetlen igazgatására való jog,

b) a település, régió lakosait érintő ügyek egészének igazgatására való jog,

c) ezen ügyek és dolgok állandó jellegű , egyfokozatú , átfogó és önálló igazgatásra való jog.

4. 2. Helyi, regionális önkormányzati törvényalkotás és hatósági döntéshozatal

a) az önkormányzati jogszabályok megalkotására és meghozatalára való jog,

b) a saját hatáskörben, függetlenül hozott döntésekre való jog,

c) egyéb önkormányzati jogosultságok létrehozására és alkalmazására való jog,

d)az önkormányzatok bírósági védelmére való jog,

e) az önkormányzati szervek létrehozására való jog,

f) az önkormányzás módszereinek megválasztására való jog,

g) az önkormányzat alkalmazottjai létszámának maghatározására való jog,

h) a szervezeti módosítások végrehajtására való jog.

4. 3. Kommunális tulajdon és vállalkozás

a) a saját vagyonnal és forrásokkal való rendelkezési jog, b) a kommunális vállalatok létrehozására, ( összavonására, szétválasztására ) és megszűntetésére való jog.

4. 4. Pénzforrások, adók

a) a saját pénzügyi források megteremtésére és felhasználására való jog,

b) az önkormányzatra bízott pénzeszközök hatékony felhasználására való jog,

c) a források szükség eseténi újraelosztására való jog,

d) az állami támogatásra való jog.

4. 5. Területfejlesztés

a) a település, régió fejlesztésével kapcsolatos dokumentumok jóváhagyására való jog,

b) a közintézmények létrehozására és műkodtetésére való jog.

4. 6. Önkrományzatok együttműködése

a) a területi önkormányzati egységek önkéntes társulására való jog,

b) a határmenti együttműködéshez való jog,

c) a területi önkormányzatok nemzetközi együttműködéshez való joga.

4. 7. Helyi, regionális identitás és önálló kezdeményezés

a) az önkormányzati jelképek létrehozására és használatára való jog,

b) az önkormányzati kitüntetések, elismerő címek alapítására és használatára való jog.

c) a helyi és központi állami szervek felé önálló kezdeményezési jog.

5. ALKOTMÁNYOZÁS

A Szlovák Alkotmány elfogadása óta folyamatosan igazolódik képviselőink 1992-es magatartásának megalapozottsága: A Szlovák Alkotmány igen hézagos alaptörvény, amely lehetőséget ad egymásnak ellentmondó törvények elfogadására, illetve az alkotmánycikkely sokféle értelmezésére. Az alkotmány megreformálását több szempontból is szükségesnek tartják ma már azok is, akik annak idején megszavazták, s éveken át példaértékűnek minősítették az alaptörvényt.

5. 1. Új alkotmányt

Az Együttélés Politikai Mozgalom több szlovák parlamenti párttal és független szakértővel egyetértve vallja, hogy a jelen Szlovák Alkotmány módosítása bonyolultabb folyamat lenne, mint egy új alaptörvény kidolgozása, ezért a mozgalom a választások után a parlamentben egy új alkotmány elfogadását fogja szorgalmazni.

5. 2. A legszükségesebb módosítások

Az új alkotmány kidolgozása és elfogadása hosszadalmas folyamat, ezért — átmeneti megoldásként — a meglévő alkotmányban gyors módosításokat kell eszközölni:

— Át kell fogalmazni a Preambulumot úgy, hogy abban a Szlovák Köztársaság polgári, többnemzetiségű jellege domináljon a jelenlegi nemzetállami megfogalmazás helyett,

— ki kell dolgozni a közvetlen köztársasági elnökválasztást lehetővé tevő alkotmánymódosítást, amelynek pontosítania kell az államfői és jogköröket, illetve azok gyakorlási módját abban az esetben, ha nincs megválasztva az államfő.

— alkotmánymódosítást kell eszközölni az önkormányzatokról szóló IV. fejezet 64-71 cikkelyében, hogy az Önkormányzatok Európai Chartája szellemében pontosítódjék az önkormányzatok jogállása, beleértve a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok által létrehozandó önkormányzatok jogát is,

— módosítani kell az alkotmányt az ügyészségek jogállását is azzal a céllal, hogy csökkenjen az ügyészségek jelenlegi korlátlan hatalma,

— módosítani kell az alkotmánybíróságról szóló cikkelyt is, amely során meg kell határozni a szankcionálás lehetőségét az alkotmánybíróság döntéseinek be nem tartásáért.

5. 3. Nemzeti közösségek, etnikai csoportok

Az Együttélés szorgalmazni fogja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa alkotmánytörvényének elfogadását a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti és etnikai közösségek és kisebbségek jogállásáról.

Vissza a tartalomhoz