SZABAD ÚJSÁG — 1997. december 3 — NESZMÉRI SÁNDOR
Brüsszelben ülésezett a múlt hét keddjén és szerdáján az Európai Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottsága. Az ülésen Hans van den Broek, az Európai Bizottság külügyi biztosa előadásában megerősítette, az Európai Uniónak csak stabil, kiszámítható és demokratikus ország lehet a tagja, a szlovákiai fejleményeket értékelve pedig arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Bizottságnak nincs oka megváltoztatni Szlovákiáról készített jelentését, s azt a megállapítását sem kell korrigálnia, hogy Szlovákia nem teljesíti a csatlakozás politikai feltételeit. Hogyan fogadták a szlovák küldöttség tagjai a biztos értékelését? — kérdeztük DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁDTÓL, az Együttélés alelnökétől, a szlovák küldöttség tagjától.
— Hans van den Broek valóban nagyon őszintén mutatott rá a hiányosságokra, felsorolta a parlamentáris demokrácia működésében tapasztalt hiányosságokat, felhívta a figyelmet a sajtószabadság sérthetetlenségére, az emberi és kisebbségi jogok betartására. A tanácskozáson őt követő felszólalók, Jozef Kalman kormányalelnök és Jozef Šesták külügyi államtitkár ezzel szemben azt bizonygatták, hogy Szlovákia teljesítette a közös bizottság korábbi ajánlásait, és nagy lépéseket tett a csatlakozás politikai feltételeinek teljesítése érdekében. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy Augustín Marián Húska a közös bizottság szlovák részének már egy nappal korábban előterjesztette a közös bizottsági ülés nyilatkozattervezetét, amely nagyjából ugyanerről szólt, csak éppen egyetlen mondat sem foglalkozott benne a korábbi ajánlások teljesítésével. A bevezető előadásokat követően langyos és semmitmondó vita alakult ki, mígnem szót kértem, s — az AGENDA 2000 megállapításaiból kiindulva, áttekintve más európai szervek állásfoglalásait, nyilatkozatait, illetve a közös bizottság ajánlásait — elvi szempontokból megközelítve mutattam rá a parlamentáris demokrácia működésének hiányosságaira, a privatizáció során tapasztalt gondokra, a közigazgatásban fellelhető problémákra és — természetesen — a kisebbségek helyzetének rendezetlenségére. Felszólalásom óriási felháborodást váltott ki a szlovák kormány és koalíciós képviselői részéről, Kalman szerint félre akartam vezetni az europolitikusokat, Slobodník úr standard feletti jogainkról beszélt, meg Magyarországot szidta — amiért, mellesleg meg is rótták —, Eva Garajová azt bizonygatta, hogy minden rendben van, a szlovákiai magyarok elégedettek, csak a politikusok találgatnak. Még nyomdafestéket nem tűrő kifejezések is elhangzottak. Az angol, a német, a holland europolitikusok, valamint a finnországi Svéd Néppárt képviselője, tehát a közös bizottság európai tagjai mintha csak erre vártak volna, ők is sorolni kezdték az öszes korábbi kifogást, részletekbe menően tudtak argumentálni jogsérelmeinkkel, például ők említették a kétnyelvű bizonyítványok és a leváltott iskolaigazgatók kérdését, ami újra nagy felháborodást váltott ki a kormánykoalíció képviselői között. Olyannyira, hogy Slobodník úr az egyik pillanatban vádaskodva megkérdezte az europolitikusokat, ugyan vajon meddig fognak még igazat adni a szlovákiai magyar politikusoknak.
— Milyen magatartást tanúsítottak a szlovák ellenzéki képviselők?
— Csak egy kereszténydemokrata és két baloldali képviselőtársam volt a küldöttségben, a kormánykoalíció nagyon készült erre a találkozóra. Peter Weiss kezdettől fogva igen bírálóan lépett fel. Ő még azt is felemlegette, hogy a parlamentben hetven évig megszólalhattunk anyanyelvünkön, most az is tilos. Másnap aztán valamennyien aktívak voltak, s — bevallom — nagyon jólesett, hogy Milan Ftáčnik, aki a nyilatkozattervezetet előkészítő bizottságban dolgozott, folyamatosan járt hozzám konzultálni egy-egy megfogalmazást illetően.
— A nyilatkozat végül azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió Szlovákiával is kezdje meg a párbeszédet a csatlakozásról.
— Hát persze. Én magam is támogattam ezt, ahogy felszólalásaim alkalmával is leszögeztem: dőreség lenne, ha éppen mi, a magyar kisebbség lennénk Szlovákia integrációs céljainak kerékkötői. Egyszerűen arról van szó, hogy Szlovákiának valóban stabil, demokratikus jogállamnak kell lennie. S ezt mi nemcsak azért szorgalmazzuk, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, hanem azért, mert mi ilyen Szlovákiát szeretnénk. A közös nyilatkozat azonban leszögezi azt is, amit én mondtam el felszólalásomban, hogy Szlovákia csak részben teljesítette a korábbi ajánlásokat, s tulajdonképpen valamennyi tovább él. Van a dokumentumban egy felszólítás, amely arra sarkallja Szlovákiát, folyamatos erőfeszítésekkel törekedjen a koppenhágai feltételek teljesítésére. Lényegében ezzel kapcsolatban fogalmazta meg Herbert Bösch, a közös bizottság osztrák társelnöke, hogy Szlovákia időt kapott a feltételek teljesítésére. Amennyiben azonban nem történik radikális változás, megszakadnak a csatlakozási tárgyalások, s kiszámíthatatlan, mikor kap újra esélyt az ország. Mindenesetre a közös bizottság legközelebbi ülésére a jövő év májusában kerül sor.