Duka Zólyomi Árpád a titkosszolgálatot és a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság kiegészítéséről
Elutasítja a szemfényvesztést
A titkosszolgálatot és a katonai hírszerzést ellenőrző bizottság múlt hét óta ellenzéki felügyelet alatt működhet.
HORVÁTH GABRIELLA — ÚJ SZÓ
Kérdéses azonban, hogy a szlovák ellenzék nem fizetett-e ezért túl nagy árat. Feladta ugyanis jogos igényét az arányosság elvének megtartására. Duka Zólyomi Árpádot, a Magyar Koalíció frakcióvezetőjét a magyar képviselők álláspontjáról kérdeztük.
Akárcsak a korábbi üléseken, a magyar frakciók múlt héten is visszavonták az ellenőrző bizottságokba jelölt képviselőikre vonatkozó javaslatot. Milyen megfontolások alapján tették ezt?
Ugyanazt az álláspontot képviseltük, mint a korábbi üléseken. A házszabályból indultunk ki; az kimondja, hogy a parlamenti frakciók erőviszonyainak megfelelő arányban kell a bizottságokat létrehozni. A vita tárgyát gyakorlatilag az képezte, hogy az arányos képviselet nyolc vagy kilenc helyet jelent-e. Abból az alapelvből indultunk ki, hogy legalább négy-négy ellenzéki képviselőnek kell helyet kapnia a bizottságokban. Így is engedtünk az igazunkból, hiszen a két magyar frakció egy-egy jelöltet állított. Így lett volna a DU, a KDM és a DBP képviselőjével együtt 4-4 ellenzéki tagja a két bizottságnak, így jöhetett volna létre a kormánypártok és az ellenzék között az 5:4 arány. Amíg ez az arány nem lesz biztosítva, ezeknek a bizottságoknak a munkájában nem akarunk részt venni. A jelenlegi helyzetet, amikor a nyolctagú bizottságban a kormánykoalíció 5, az ellenzék pedig 3 hellyel rendelkezik, törvényellenesnek tekintjük. Nagyon hosszú vita és szavazás eredményeként ezért döntöttünk úgy, hogy mindkét javaslatunkat visszavonjuk.
A szlovák ellenzéki pártok nem voltak ennyire következetesek…
Sajnos. Hónapokkal ezelőtt ugyanis hallgatólagosan megegyeztünk: ha nem tudjuk keresztülvinni a bizottságok létszámának 9-re való bővítését, valamennyi ellenzéki frakció visszavonja javaslatát. Mi ezt megtettük az elmúlt ülések alatt, a többi ellenzéki frakció viszont otthagyta jelöltjeit.
Az ellenzéki egyeztetések során felmerült az a lehetőség is, hogy három szlovák és egy magyar képviselőt jelölnek. Miért bukott meg ez a javaslat?
Valóban voltak ilyen kísérletek. A DU-val és a KDM-mel is tárgyaltunk erről. A DU hajlott volna arra, hogy egyik jeA DU hajlott volna arra, hogy egyik jelöltjét viszszavonja, a KDM azon
Tehát mérlegelték azt a lehetőséget, hogy – a szlovák ellenzéki pártokhoz hasonlóan – hallgatólagosan elismerik a jelenlegi bizottsági arányokat, és nem vonják vissza javaslatukat?
Ez a lehetőség frakcióink vitája során jelen volt, ám az a nézet győzött, hogy vissza kell vonnunk jelöltjeinket. Ha képviselőnk bekerült volna valamelyik ellenőrző bizottságba, tulajdonképpen elismertük volna, hogy a kormánykoalíciónak igaza van: nem kilenctagú bizottságot kell létrehozni, hanem nyolctagút, és elfogadtuk volna az 5:3 arányt.
Tibor Cabaj, a DSZM frakcióvezetője azt állította, hogy tudatták önökkel: a magyar jelöltek bírják a kormánykoalíció támogatását.
Igen, ezt nem tagadhatom. Valóban voltak ilyen jelzések; tudtunkra adták, hogy a Magyar Koalíció jelöltjeit kívánják támogatni a szavazás során. Elsősorban azt szerették volna tudni, hogy milyen lesz a magatartásunk. Én azt javasoltam, hogy beszéljünk a bizottságok létszámának megváltoztatásáról, de ettől elzárkóztak. Ezek után nem reagálhattunk másként, mint ahogy reagáltunk.
A DSZM és a Magyar Koalíció között hol folyt le ez a tárgyalás, és kik vettek részt rajta?
Engem mint frakcióvezetőt szólított meg a parlamentben kedden Tibor Cabaj. A DSZM frakcióvezetője jelezte: több, mint valószínű, hogy a magyar jelölteket támogatják majd. Azt mondtam, hogy ezt tudomásul veszem, de csak úgy tudunk ehhez valamilyen módon viszonyulni, ha a törvényes keretek megtartásával valósul meg, tehát ha legalább kilenc tagA DSZM frakcióvezetője jelezte: több, mint valószínű, hogyyen irányú javaslatot, még a jelöltekről szóló szavazás előtt, de a kormánykoalíció elutasította. Ez adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy visszavonjuk jelöltjeinket.
Ezek után hogyan értékelhető Csáky Pál szerdán tett indítványa, hogy ha Tibor Cabaj komolyan gondolta, amit mondott, csütörtökön szavazzanak Bugár Béla megválasztásáról?
Erről nem szeretnék beszélni. Csáky Pált kellene megkérdezni, mert ő állt elő ezzel a javaslattal.
Értékelhetjük ezt úgy, hogy hajlandók lennének visszatáncolni korábbi álláspontjuktól, és bevonulni a jelenlegi, nyolctagú bizottságokba?
Nem, ez nincs szándékunkban, és a többség véleménye is az, hogy eredeti magatartásunkon nem változtathatunk.
Tehát amíg az arányosság nincs biztosítva, nem terjesztenek elő magyar jelöltet a SZISZ-t felügyelő bizottság üres helyének betöltésére?
Ilyen javaslatot nem szándékozunk beterjeszteni. Az viszont nem kizárt, hogy a következő ülésen is javasoljuk a bizottságok 9 vagy 11 tagúra való bővítését.
A kormánykoalíció azt állítja: az ellenőrző bizottságok ellenzéki helyeinek betöltésével teljesítette az Európa Parlament és a szlovák törvényhozás közös bizottságának egyik ajánlását. Ön szerint teljesült ez az ajánlás?
A szlovák parlament nem teljesítette ezt az ajánlást, mert az szerepel benne, hogy a parlamenti pártok súlyának megfelelően kell ezeket a bizottságokat felállítani. Nem beszélve arról, hogy egyik bizottság még nem teljes. Én ilyen értelemben fogok a héten Brüsszelben fellépni. A küldöttség kormánypárti tagjai arra próbáltak rávenni bennünket, ellenzéki képviselőket, hogy Brüsszelben csak pozitív értelemben nyilatkozzunk a belpolitikai helyzetről. Ez az igény több oldalról megfogalmazódott, utoljára Jozef Šesták külügyi államtitkár részéről. Megkérdeztem tőle: mi az, amit itt pozitívan lehet értékelni? Az ilyen szemfényvesztést határozottan elutasítom. Csakis a valóságnak megfelelően tájékoztatom majd vendéglátóinkat.