A Magyar Koalíción belül megkezdődött a parlamenti választásokra való felkészülést szolgáló szakmai vita. Ennek elsődleges célja a szlovákiai magyarság hatékony érdekvédelmének biztosítása. Duray Miklós elnökkel az Együttélés elképzeléseiről és az MK választási kilátásairól beszélgettünk.

Egyelőre csupán találgathatunk, hogy megváltozik-e a választójogi törvény, s ha igen, miként. Ha a választási küszöböt nem emelnék meg, az MKDM, az Együttélés és az MPP ismét hármas koalícióban indulna. Van esély új koalíciós szerződés megalkotására?

A választások közeledtével nem új koalíciós szerződésről kell tárgyalni, hanem inkább arról, hogyan lehet egységesülni. Hiszen ma már a csecsemők is tudják, hogy a jelenlegi MK bármilyen új szerződést fogalmaz is meg, az nem segít hozzá bennünket ahhoz, hogy biztosítsuk a szlovákiai magyarság hatékony képviseletét. A Vladimír Mečiar által emlegetett 15 százalékos küszöböt koalícióként nem tudjuk átlépni. Ezért az a véleményem, hogy nem új koalíciós szerződésről kell tárgyalnunk, hanem a helyzet megoldásáról.

Az MK három pártja háromféleképpen oldaná meg a választási küszöb megemelése nyomán kialakuló vészhelyzetet. Az MKDM helyet biztosítana saját listáján a másik két párt jelöltjeinek, az MPP új, a választásokra létrehozandó párt segítségével biztosítaná a magyar parlamenti képviseletet, az Együttélés pedig a három párt jogalanyiságának feladásával járó unió létrehozását szorgalmazza. Mekkora esélyt lát a kompomisszumra?

Tény, hogy jelenleg egyik javaslatra sincs kellő fogadókészség, és nem mindegyik javaslat érvényesíthető a gyakorlatban. Az Együttélés ma is úgy véli, hogy egy szövetségi párt oldhatja meg legjobban azt a helyzetet, amelybe rövidesen kerülhetünk. Lehetségesnek tartjuk ugyanakkor az egyszerű fúziót is; ez azt jelentené, hogy monolitikus magyar párt jönne létre, s az klaszszikus politikai szervezetként működne. Ebben azonban kevésbé érvényesülhetne a jelenlegi pártok arculata, mint a szövetségi pártban.

A szövetségi párt létrehozása is feltételezi az önálló jogalanyiság feladásával járó fúziót.

A szövetségi és az egységpárt első lépésként egyaránt a fúziót, tehát a pártok egybeolvadását feltételezi. Ez úgy történik, hogy az összeolvadni kész pártok saját kongresszusukon feladják jogalanyiságukat, közvetlenül ez után pedig létrehozzák az utódpártot. Ez nem jelent új pártalakítást. A pártszervek megválasztása két módon történhet: előzetes politikai egyezség nyomán a működését befejező párt utolsó kongresszusán, vagy a fúzióval keletkező jogutód első kongresszusán. Ez politikai egyezség kérdése, a törvény ezt nem szabályozza. A pártok sehol nem épülhetnek fel úgy, hogy egy jogi személyt több jogi személy alkosson. Ezért akár monolitikus, akár szövetségi párt esetében egy döntéshozó szervnek kell lennie.

Járási szinten és a központban milyen változtatásokat vonna maga után az egységesülés?

Mindenütt konkurzusokat kellene kiírni, és az új helyzetnek megfelelő embereket kellene felvenni, illetve a megfelelőket megtartani. Minden fuzionáló vállalatnál az alkalmazottak egy részét elbocsátják, s a megváltozott feltételekkel összhangban vesznek fel újakat. A konkurzusról az új pártszerv döntene.

Az MK másik két tagja nem szívesen mondana le jogalanyiságáról. Az MKDM politikusai szerint a minél nagyobb arányú magyar parlamenti képviseletet úgy is biztosítani lehet, hogy helyet biztosítanak saját listájukon az Együttélés és az MPP jelöltjeinek. Miként vélekedik erről a lehetőségről?

Az MKDM és az MPP az Együttélés javaslatát politikailag utasítja el. Az MKDM-nek az egy listán való indulással kapcsolatos elképzelése politikailag önös érdekű felajánlásnak tekinthető. Nehéz elképzelni, hogy a három pártból kettő lemondjon MKDM-nek az egy listán való indulással kapcsolatos elképzelése politikailag önös érdekű felajánlásnak tekinthető. Nehéz elképzelni, hogy a három pártból kettő lemondjon arról, hogy parlamenti pártként tartsák nyilván, és úgy jelenhessen meg zött a pénzelosztás és a nemzetközi képviselet tekintetében. Ilyen szempontból ezt rossz javaslatnak tartom.

Kérdéses, hogy szükség van-e a három magyar párt önálló politizálásának feladására, ha remény van arra, hogy a demokratikus erők megnyerik a választásokat. Az MPP országos választmánya ezért döntött az új párt mint áthidaló megoldás mellett.

Az MPP javaslata jogilag megvalósíthatatlan, mert a szlovákiai jogrend nem ismer választási pártot.

Ezt a kifejezést helytelenül alkalmazták, valójában új pártról volna szó.

Valóban arról, de gyakorlati értelemben választási párt volna, és ugyanolyan problémákhoz vezetne, mintha koalícióban indulnánk. Az új párt alapszabály-tervezete nem illeszthető be a jelenlegi szlovák jogrendbe, arról nem is beszélve, hogy antidemokratikus elemeket tartalmaz. És hadd mutassak rá még valamire: ha 1998-ban sikerül megbuktatni a jelenlegi kormányt, az új kabinet – ha nem történik változás a politikai struktúrában – kilenc pártból állna majd. Kilenc párttal pedig a kormány működésképtelen volna. Tehát törvényszerűen arra kell törekedni, hogy a pártok száma redukálódjon. A magyarok esetében ez csak úgy lehetséges, ha a jelenlegi MK három pártja egy párttá válik.

Értsük ezt úgy, hogy az Együttélés kitart a három párt egyesülésének alternatívája mellett?

Úgy néz ki, hogy nem sikerül előremozdulnunk, ezért attól tartok, hogy a Magyar Koalíció a választójogi törvény módosításáig nem tudja megoldani ezt a problémát. Azért nem, mert az általunk szorgalmazott legkézenfekvőbb megoldást nem fogadja el sem az MPP, sem pedig az MKDM. A választójogi törvény elfogadása után már csak egy lehetőségünk marad: a három párt fúziója. Ebben az esetben azonban nem hozhatnánk létre utódpártot. Jogilag csak egyetlen párt létezhetne; nevét és alapszabál yát nem lehetne megváltoztatni. Jogi szempontból csak ez volna támadhatatlan.

Vajon melyik párt maradna meg?

Azt el kellene dönteni. Most nem akarok előrejelezni semmit. A megoldás egyértelmű: egy párttá kell válnunk. Ha ez nem történik meg, a szlovákiai magyarság politikai sírját ássa meg a három magyar párt. t.

Vissza a tartalomhoz