Az Együttélés Országos Tanácsának állásfoglalása

Ipolyság 1997. november 8.

I. A szlovákiai magyar parlamenti pártok egységes párttá alakulásáról

Újragondolva az eddigi uniós terveket, arra a megállapításra jutottunk, hogy az unió helyett ma szövetségi pártjellegű megoldást kell előtérbe helyezni. Ennek több változata képzelhető el, az eddigi pártszerveződések alapján egy belsőleg tagozott szövetségi párt kialakítása lenne a kézenfekvő. Ezt a következőképpen vázoljuk fel — hivatkozva a politikai pártok és mozgalmakról szóló 424/91. számú törvény 4. és 13. paragrafusára —, anélkül, hogy az egyes lépések változatait taglalnánk.

1. Összehívni azon pártok országos gyűlését, amelyek létre akarják hozni a szövetségi pártot.

2. Országos gyűlés:

Az egyesülés, illetve az új párt létrehozásának mechanizmusát a pártok vezető testületei vitatják meg.

II. Szlovákia európai integrációjának kudarcáról

Az Együttélés Országos Tanácsa annak tudatában, hogy magyar nemzeti közösségünk jogbiztonságát csakis a közös Európában egy demokratikus jogállam alapelveire épülő társadalom szavatolhatja, Szlovákia jövője szempontjából létfontosságúnak tartja az európai és a transzatlanti integrációt. Ennek a folyamatnak megvannak a szigorúan meghatározott politikai és gazdasági feltételei, amelyek teljesítését a jelenlegi Mečiar-kormány elhanyagolta, illetve ignorálta. Azáltal, hogy Szlovákia kimaradt a NATO és az EU-ba kijelölt államok sorából, a közép-európai térség legkevésbé stabil országává válik. Szlovákia problematikus ország lesz, ami veszélyt jelent a környező országokra is. Az OT megállapítja, hogy az elmúlt évek folyamán magyar nemzeti közösségünk Szlovákia társadalmának legdemokratikusabb magatartást tanúsító összetevője volt. Az Együttélés mindent megtesz annak érdekében, hogy befolyásolja a belpolitikai helyzetet a NATO és az EU követelményeiknek megvalósítása érdekében.

III. A Szlovák demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció közötti együttműködésről

Az Együttélés Országos Tanácsa kiindulva abból, hogy magyar nemzeti közösségünk saját belső szerkezettel, értelmiséggel és parlamenti politikai képviselettel rendelkezik, elengedhetetlennek tartja az MK pártjainak állandó jelenlétét Szlovákia politikai színterén és súlyának megfelelően — Szlovákia demokratikus erőivel összefogva — a jövőben részt kíván vállalni az ország ügyeinek irányításában. Ezért fontosnak tartja az SZDK-val való folyamatos kapcsolattartást, a rendszeres és kölcsönös bizalmon alapuló párbeszédet, illetve tárgyalást. Az eddigi érdemi tárgyalások konkrét eredményeit magába foglaló "Közös Nyilatkozat"-tervezetet a jövő évi sikeres parlamenti választásokat követő közös kormányzás kiinduló és alapdokumentumának tekinti. Csak olyan nyilatkozatot tart elfogadhatónak, amelyik összhangban van magyar nemzeti közösségünk létérdekeivel és jogbiztonságunk megteremtésének igényeivel.

IV. A magyar iskolák elleni atrocitásokról

Az Együttélés programjából adódóan elsőrendű fontosságú kérdésként kezeli az anyanyelvű oktatás megőrzését és fejlesztését. Mélységes aggodalomra ad okot a Meciar-kormánynak a magyar tannyelvű iskolahálózat felszámolását célzó intézkedés-sorozata.
Ebben a folyamatban az egyik legdurvább és legalattomosabb lépés a kétnyelvű bizonyítványok megszűntetése, majd azon igazgatók és pedagógusok zaklatása, megfélemlítése és büntetése, akik ragaszkodva alkotmányos jogainkhoz szembefordultak a hatalommal. Az Országos Tanács különösen felháborítónak tartja az egyes középiskolák igazgatóinak döntését, melynek értelmében azokat a diákokat, akik nem mutatják be az alapiskola elvégzését igazoló kizárólag államnyelven kitöltött év végi bizonyítványt, törvénysértő módon visszaküldik az alapiskolába.
Az Együttélés Országos Tanácsa továbbra is erkölcsi és politikai támogatásáról biztosítja a magyar iskolák pedagógusait, valamint az állampolgári jogaikért küzdő szülőket és diákokat. A mozgalom kihasznál minden hazai és nemzetközi fórumot, hogy felhívja Európa demokratikus erőinek figyelmét a szlovákiai magyarság jogsérelmeire. Az Együttélés parlamenti képviselői kezdeményezni fogják az iskolák államigazgatásáról szóló hatályos 84/1995-ös számú törvény módosítását úgy, hogy az iskolaigazgatók kinevezése és visszahívása kizárólag az iskolatanácsok beleegyezésével történhessen.
A szlovákiai oktatási rendszer a teljes összeomlás szélén áll, s ennek egyik legfőbb oka az oktatásügyi minisztérium, valamint a kerületi és járási hivatalok hozzá nem értő és gyakran jogsértő ténykedése. A kialakult helyzetért elsősorban a kormánypolitika és az oktatásügyiminiszterasszony a felelős, ezért képviselőink az ellenzéki együttműködés keretében kezdeményezzenek bizalmatlansági indítványt a miniszterasszonnyal szemben.

Vissza a tartalomhoz