Pozsony, 1991. szeptember 16.
Az Együttélés Intéző Bizottsága megtárgyalta a Független Magyar Kezdeményezés minősítő állásfoglását a szeptember 13-i politikai találkozóról, amelyen a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők és a politikai mozgalmak vezetői vettek részt.
Az említett politikai találkozó végén azzal a megegyezéssel váltunk el, hogy nem adunk ki külön-külön állásfoglalásokat és nem minősítjük a találkozó résztvevőinek magatartását. Ez a megegyezés mindenki hallgatólagos belegyezésével született, elsősorban azért, hogy ne mélyítsük tovább a mozgalmaink között kialakult ellentéteket, és ne rontsuk el előre a további ilyen találkozók légkörét.
Az Együttélés Politikai Mozgalom szándéka az volt, hogy a tárgyalás során a felvetett témákban legalább a minimális közös nevezőt keressük, és alapvető kérdésekben csak közmegegyezés alapján adjunk ki állásfoglalást.
Ezt az összejövetelt azért kezdeményeztük, hogy létrehozzuk a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács valamennyi magyar nemzetiségű képviselőiből, valamint a magyar, ill. a kisebbségi mozgalmak vezetőiből azt a fórumot, amely pártállásra és mozgalmi hovatartozásra való tekintet nélkül felvállalja a csehszlovákiai magyarság alapvető sorskérdéseit ebben a kritikus helyzetben.
Bár pozitívumként értékeljük, hogy szinte minden meghívott megjelent és kifejthette véleményét, sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyar kisebbség politikusainak eddigi legmagasabb szintű találkozója a jelenünket érintő kérdésekben nem felelt meg az elvárásoknak. Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága már a meghívóban egyértelművé tette, hogy a politikai találkozó tárgykörét mindazon kérdések alkotják, amelyek a közép-európai térség politkai átalakulásával, Csehszlovákia államjogi helyzetének várható megváltozásával és a nemzeti kisebbség sorsával kapcsolatosak. Parlamenti képviselőink a tárgyaláson az alábbi témákban voltak vitaindítók: a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság államjogi helyzetének várható átalakulása, a Szlovák Köztársaság állami önállóságára irányuló törekvések, az ország államjogi helyzetéről kiírandó népszavazás, az ország készülő alkotmányos rendezése, a nemzeti kisebbségek önigazgatása, a kisebbségi kódex alapelveinek kidolgozása, Szlovákia közigazgatási területi átszervezésének javaslata, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata, közművelődés és információ átadása.
Természetesen egyetlen véleményt és programpontot sem tarthattunk kizárólagosnak, ebben az esetben a közös szándék vált volna hiábavalóvá.
Reméljük, hogy a továbbiakban kisebbségünk képviselői a helyzet komolyságának megfelelően, társadalmi és politikai felelősségük teljes tudatában, a kisebbség sorsáért elkötelezetten, egyéni elfogultságtól és pártsovinizmustól mentesen lesznek képesek tárgyalni. Ez elengedhetetlen a következő politikai találkozó konstruktívabb szellemének kialakításához. Mi fontosnak tartjuk az ilyen összetételű fórum működését.
Az Együttélés politikai mozgalom Intéző Biztottsága