Levél Václav Havelnek és dr. Marián Čalfának a marosvásárhelyi atrocitások ügyében

Pozsony, 1990. március 21.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr,
Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Közép-Kelet-Európa nemzetei számára a múlt év a totalitárius rendszerek bukásának jegyében zárult. Az események megteremtették az esélyt, hogy az alattvalók állampolgárokká válhassanak. A nemzetek és a nemzeti kisebbségek pedig hozzálássanak demokratikus együttélésünk szervezéshez. Ritka történelmi helyzet jött létre ezen a tájon. Az egyesülő Németország és az átalakuló Szovjetunió között lévő kis országok népei ezúttal nem egymással szemben, hanem saját zsarnok rendszereik ellen szálltak harcba és győztek. Közösen léptek fel - nemzetiségre való tekintet nélkül - a demokrácia, a jogállam kialakításáért, az emberi jogok betartásáért. Ez azonban hosszan tartó, nehéz feladat, főleg a totalitarizmus által évtizedek óta tudatosan elferdített történelem- és nemzetszemléletet, nemzeti identitászavarok, s ezek eredményeként a mélyben feszülő ellentétek miatt.

Félelemmel, aggodalommal, majd örömmel töltöttek el mindannyiunkat az 1989-es év decemberének romániai eseményei. Aggódtunk az agonizáló diktatúra rémtetteitől szenvedő romániai embertársainkért. Segélyszállítmányokat szerveztünk számukra és juttattunk el hozzájuk, hogy korlátozott lehetőségeinket maximálisan kihasználva tudjunk segíteni a rászorultakon, az emberibb élet, egy demokratikus jogállam megteremtéséért folytatott küzdelmükben. A diktátor terrorjától különösen sokat szenvedett kisebbségek sorsának, közöttük a több mint kétmilliós romániai magyarság sorsának jobbrafordulását, emberi és kisebbségi jogainak betartását is remélve a változástól.

Ezért tekintettünk félelemmel a Vatra Romaneasca nevű román erőszakszervezet megalakulására, tüntetéseire, és megdöbbentett mindannyiunkat az általa 1990. március 19-én Marosvásárhelyen szervezett pogrom, melyben több magyar nemzetiségű személy, köztük az európai hírű, Herder-díjas erdélyi magyar nemzetiségű író, Sütő András is súlyos testi sérülést szenvedett.

Erdélyben, ahol századokon át különféle nemzetiségű és vallású emberek éltek egymás melett békességben és kölcsönös toleranciában, a huszadik században egyre inkább elszabadult a gyűlölet pokla. A diktatúra kelléktárából és ideológiájával felfegyverzett szélsőséges román csoportosulások rémtettei kétségbevonják a demokratikus kibontakozás lehetőségét és az emberi jogok betarthatóságát. A nemzeti kisebbségek ellen szervezetten fellépő csoportok lehetetlenné teszik az együttélést.

Az Együttélés politikai mozgalom programjából kiindulva - mely a nemzetközileg elismert emberi-, polgári- és politikai jogok tiszteletben tartását tekinti alapelvének - elítéljük a romániai eseményeket és az ilyen helyzethez vezető minden erőszakos megnyilvánulást, mind ott, mind itt, mind bárhol a világon. Ezért felkérjük önöket, hogy a Csehszlovákia és Románia között alakuló államközi kapcsolatokban vegyék tekintetbe az Erdélyben folyó erőszakos cselekedeteket, jogsértéseket és szálljanak síkra megszüntetésük érdekében.

Az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottságának nevében:

Duray Miklós, Gyurcsík Iván, Harna István

Vissza az Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény tartalmához