Megjelent az Új Szóban 1990. február 7-én.
1990. január elején munkabizottság alakítását kezdeményeztük azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk: hogyan lehet megvalósítani a politikailag pluralista körülmények között a nemzeti kisebbségek hatékony politikai képviseletét és érdekvédelmét.
Egy hónap leforgása alatt széles körű eszmecserét folytattunk a Független Magyar Kezdeményezés, a Csemadok, a Csehszlovákiai Magyar Pedagósusok Országos Szövetsége, a Nyílt Fórum, a Szabadfórum stb. számos képviselőjével, továbbá közgazdászokkal, jogászokkal és szociológusokkal, valamint vitafórumokon vettünk részt Losoncon, Füleken, Rimaszombatban, Kassán, Párkányban, Vágsellyén, Léván, Komáromban, Pozsonyban.
Az elhangzott vélemények túlnyomó többsége - közöttük a szakvélemények is - az önálló politikai szervezet megalakítását sürgették. Legtöbbször az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a magyarság kiszorul a politikai élet peremére, és a létező politikai erők nem tudják integrálni, sőt inkább szétmorzsolják az amúgy is megtépázott társadalmi szerkezetét. Ha nem alakul rövidesen egy olyan politikai szervezet, melyet az ország túlnyomó többsége elfogad, a magyar társadalom egyrészt áldozatává válhat a szélsőséges /főleg nacionalista/ erőknek, másrészt a sztálinizmus maradványait átmenteni igyekvő csoportosulásoknak.
Véleményünk szerint szükséges egy olyan ideológiamentes párt vagy politikai mozgalom megszervezése, amely felvállalná a magyar kisebbség politikai képviseletéért folytatandó harcot. Ez azonban nem választható el a többi nemzeti kisebbség hasonló igényétől. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot együtt kell vállalni a többi nemzeti kisebbséggel, egyetemben a nemzeti kisebbségek által lakott területek egész lakosságának érdekvédelmével, beleértve a szlovák lakosságot is.
Meggyőződésünkben az is megerősített, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációjának prágai konferenciája 1990. január 20-án a nemzeti kisebbségek érdek- és politikai képviselete kialakításának szükségességéről fogadott el nyilatkozatot.
Erről és hasonló kérdésekről folytattunk február 3-án tárgyalást Schwarzenberg herceggel, a Helsinki Föderáció elnökével. Közösen jutottunk arra az álláspontra, hogy a nemzeti kisebbségek politikai szervezkedése nemcsak alapvető jog, de szükségszerűség is. A herceg erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket abban az esetben, ha egy olyan szervezetet vagy pártot alapítunk, amelynek alapvető céljai megegyeznek a nemzetközi emberjogi és polgárjogi dokumentumok szellemével.
Mindezek után a losonci, kassai és komáromi pártkezdeményezésre alapozva megalakítottunk egy bizottságot, hogy összegezzük az eddig felhalmozott ismereteinket, közös nevezőre hozva a szándékokat és a lehetőségeket.
A bizottság azóta kidolgozta egy érdekvédelmi politikai mozgalom alapelveit, ezáltal átalakult a mozgalmat előkészítő bizottsággá.
Az előkészítő bizottság kezdeményezi létrehozni az
Együttélés
politikai mozgalmat a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért.
A mozgalom a nemzeti kisebbségek jogait az alábbi dokumentumok szellemében kívánja érvényesíteni: A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmánya, valamint az ennek teljesítését ellenőrző bécsi utótalálkozó Zárónyilatkozata és az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációjának /FIDH/ 1990 januárjában Prágában megtartott ülésén elfogadott nyilatkozat. Munkálkodni fog a demokráciáért, a jogállamért és a közös európai értékek meghonosításáért.
Küzdeni fog
a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért, kollektív politikai képviseletükért, saját ügyeikben való döntései jogukért, állampolgári egyenlőségükért és egyenjogúságukért, az egyenlő esélyek lehetőségéért, valamint a hátrányos megkülönböztetés ellen.
Harcolni fog
a fokozódó antiszemitizmus és idegengyűlölet, valamint minden faji, vallási és meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés ellen.
Védelmezni óhajtja
a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti és szellemi kincseit, gazdasági, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit, hogy
megteremthessék
a nemzeti önazososságuk megtartásához szükséges lelki, szellemi, anyagi és erkölcsi feltételeket, hogy
a nemzeti kisebbségek
a sok évtizedes romboló hatésok alól felszabadulva ismét felépíthessék az önigazgatáson és önkormányzaton alapuló társadalmukat.
A célkitűzések elérésének alapfeltétele a különböző nemzetiségű állampolgárok köcsönös türelme, legfőképpen a magyar, német, rutén-ukrán, lengyel, zsidó és a szlovák nemzet egyezményes együttélése.
Külön feladatának tartja a romák egyenjogúsági törekvéseinek támogatását.
A demokrácia elvei
mindaddig fogyatékosan fognak érvényesülni a csehszlovákiai politikai gyakorlatban, míg kísérteni fog a nemzetállam szelleme, míg az állam fogalma nem válik másodrendűvé a néppel szemben, míg a kisebbség ki lesz szolgáltatva a többség akaratának.
A mozgalom tevékenységét a felsorolt elvek alapján néhány fő pillérre kívánja fölépíteni:
1./ Politikai képviselet csak egy demokratikus pluralista rendszerben képzelhető el oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben specifikusan reprezentációt alkosson, legyen joga dönteni a kisebbségeket érintő ügyekben. A demokrácia alapját képező többségi elvet minden téren korlátozza a nemzeti kisebbségek védelme a leszavazhatóság ellen.
2./ Gazdasági élet. A jó társadalmi közérzet alapja az általános vagyoni biztonság és az anyagi jólét, mely csak piacgazdasági viszonyok között lehetséges. Alapfeltétele a privatizálás és a magánvállalkozások elterjedése. Viszonyaink között ennek egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakítása szövetkezésekké, részvénytársaságokká, stb. valamint a föld magántulajdonának visszaállítása.
3./ Szociálpolitika. Alapvető célja a családvédelem, mely a munkavállalók védelméből, az esélyegyenlőség biztosításából, a településszerkezet megóvásából, helyi munkaalkalmak megteremtéséből stb. épül fel. A szociálpolitika egyik célkitűzése azon aránytalan elvonások visszatéríttetése, amelyekkel évtizedeken keresztül szegényítették a nemzeti kisebbségek által lakott területeket.
4./ Az oktatásügy legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek iskolarendszerét újra kell építeni a kisiskolák visszaállításával ott, ahol az lehetséges, a közös igazgatású iskolákat pedig szét kell választani. A nemzeti kisebbségeknek alapvető joga anyanyelvén tanulni az elemitől az egyetemig.
5./ A kultúra szervezése az iskolaügyhöz hasonlóan legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek önmaguk döntsék el, milyen intézményekre van szükségük. A kormány kulturális költségvetéséből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek. A nemzeti kisebbségeket semmilyen törvény vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatot tartsanak az államhatáron túl élő nemzetükkel, illetve anyaországukkal és azonos kultúrájú csoportokkal - a nemzet kulturálisan egyetemes.
6./ A nyelvhasználat. Törvény biztosítsa, hogy a nemzeti kisebbségek a hivatalokkal kapcsolatban használhassák anyanyelvüket az általuk lakott közigazgatási területeken. A két-, illetve többnyelvűség érvényesüljön mind a közterületeken lévő feliratokon, mind a hivatalos nyomtatványokon.
7./ Hitélet. Az ember legalapvetőbb joga, hogy vallását saját anyanyelvén, szabadon gyakorolhassa. Mozgalmunk szervezetten fogja támogatni a hívők ilyen irányú igényét. A vallásos és erkölcsös nevelés érdekében támogatjuk a cserkészet újraszervezését, az Isten-haza-embertárs hármas egysége alapján.
8./ Különböző nemzetiségűek együttélésének alapja a türelem, a megbocsátás, a kölcsönös tisztelet, egymás kultúrájának és nyelvének ismerete. Egyenjogúság, egyenrangúság és törvények nélkül nem képzelhető el normális együttélés. Az együttélés politikai és társadalmi normáit a közös lakóhelyhez fűződő közös érdekek alakítsák ki. Az együttélés gyakorlásának alapsejtje legyen a községi autonómia.
Az előköszítő bizottság a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatának, valamint programtervezetének ismeretében reméli, hogy velük azonos politikai platformon állva kezdheti működését. Ugyanakkor abból a meggyőződésből indul ki, hogy a mozgalom a demokrácia elveit megtarva folytasson gyakorlatias politikát, legyen nyitott mindenki irányában, aki ellenzi a totalitarizmust és elnyomást, valamint síkra száll a demokráciáért és a jogállamiságért.
Az előkészítő biztottság felhívja a mozgalom cékitűzéseivel rokonszenvezőket, hogy vitassák meg az elvi nyilatkozatot, és ha egyetértenek vele, csatlakozzanak hozzá. Ezt úgy fejezzék ki, hogy írásban kinyilvánítják egyetértésüket az elvi nyilatkozattal, és csatlakoznak a mozgalomhoz. Nyilatkozatuknak tartalmazniuk kell a teljes nevet, születési adatokat, személyi számot, lakcímet, foglakozást, aláírást.
A csatlakozásokat kérjük elküldeni az előkészítő bizottság címére:
Dr. Duray Miklós, Jaskový rad 161, 831 01 Bratislava,
telefon: 07/408-714.
Dr. Gyurcsík Iván, Tupolevova 5., 851 01 Bratislava, tel.: 07/823-537
Ing. Harna István CSc., Svätoplukova 3., 903 01 Senec, tel.. 07/923-509
Dr. Rózsa Ernő, Priečna 522., 924 00 Galanta, tel.: 0707/31-15
Kmeczkó Mihály, Pionierska 38/11., 945 01 Komárno, tel.: 0819/42-76
Kura Sándor, Komenského 12/4, 945 01 Komárno
Dr. Puntigán József, ul. SNP 37., 984 01 Lučenec
Juhász Ilona, afárik u. 41., 048 01 Rozňava
Ambrus Ferenc, Belák u. 41, 048 01 Roňava
Gál Sándor, Tatranská 2/12., 040 01 Koice, tel.: 095/591-92
Dr. Gyimesi György, Národného povstania 10., 077 01 Krážovsky Chlmec, tel.:
0949/30-36.