A Magyar Koalíció törvénytervezete

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa

• elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok nyelvei az ország kulturális gazdagságát tanúsítják,
• kiindulva a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek a megőrzésüket és fejlődésüket célzó támogatásából,
• kiindulva abból a tényből, hogy az anyanyelv a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok egyediségének legfontosabb jegye, kulturális örökségüknek legbecsesebb értéke és identitásuk (önazonosságuk) megnyilvánulása,
• biztosítva a Szlovák Köztársaság Alkotmányában ^/1/ rögzített alkotmányos jogaikat

a következő törvényt fogadta el:

(1) A jelen törvény a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak az anyanyelvük használatához való jogait szabályozza.

(2) A jelen törvény alkalmazásában nemzeti kisebbségi nyelvnek értendő a magyar, a cseh, az ukrán, a rutén, a lengyel, a horvát és a német nyelv.

(3) A roma nyelv használatát a jelen törvény egyes rendelkezései szavatolják.

(1) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van arra, hogy az anyanyelvüket szabadon és az állam, illetve annak szervei beavatkozása nélkül használják magánéletükben és nyilvánosan, valamint szóban és írásban egyaránt.

(2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek joguk van az előnevüknek ^/2/ és az utónevüknek ^/3/ a saját nyelvükön történő használatára, valamint ezek hivatalos elismerésére.

(3) Azon községekben, melyekben egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai a lakosságnak legalább tíz százalékát teszik ki, a község elnevezését az anyanyelvükön is feltüntetik. A helyi elnevezéseket, a község egyes részeinek elnevezéseit, az utcák elnevezéseit és az egyéb helyrajzi elnevezéseket az ő nyelvükön is feltüntetik.

(4) A nemzeti kisebbségekhez és az etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek joguk van arra, hogy az állami szervek beavatkozása nélkül tüntessék fel a nyilvánosságnak szánt megjelöléseket, feliratokat és egyéb információkat.

(1) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai a lakosságnak abszolút vagy relatív többségét alkotják, az anyanyelvük az államnyelv mellett egyenértékű hivatalos nyelv minden olyan közigazgatási szerv és közjogi intézmény számára, amelynek illetékessége az adott községekre és felsőbb szintű területi igazgatási egységekre kiterjed, és minden cselekményüket kétnyelvűen végezik.

(2) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjainak joguk van arra, hogy a hivatalos érintkezés során a saját anyanyelvüket használják.

(3) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a közigazgatási szervek és a közjogi intézmények a hivatalos nyomtatványokat a polgároknak a nemzeti kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén vagy kétnyelvű változatban is kiadják.

(4) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van arra, hogy a közigazgatási szerveknek és a közjogi intézményeknek címzett szóbeli és írásbeli beadványaikat a saját anyanyelvükön terjesszék elő és ezen a nyelven kapjanak választ.

(5) Azon községekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai a lakosságnak legalább tíz százalékát képezik, a közigazgatási szervek és a közjogi intézmények az összes jogalkotási normát, rendeletet, határozatot és más hivatalos szöveget a szlovák nyelv mellett a nemzeti kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén is megjelentetik.

(6) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a jelen rendelkezésben rögzített jogok biztosítása érdekében a nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport adott községben vagy felsőbb szintű területi egységben használt nyelvének megfelelő ismerete, a meghatározott munkakörök esetében, a munkaviszonyba vagy a munkajellgű viszonyba történő felvételnek a feltétele, és a meghatározott munkatevékenységek megállapodás szerinti végzésének az előfeltétele az állami szerveknél és szervezeteknél, a területi önkormányzatok szerveinél és a közjogi intézetek szerveinél. Ez a követelmény nem tekinthető a Szlovák Köztársaság más polgárait hátronyosan sújtó eljárásnak.

(7) Az állami szerveknek, az állami szervezeteknek, a területi önkormányzatok szerveinek és a közjogi intézmények szerveinek, a közlekedési, a postai és a távközlési szerveknek, a rendőri és tűzoltó testületeknek a nyilvánosság tájékoztatását célzó információit azokban a községekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosnak legalább tíz százalékát képezik, a nemzeti kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén is közzéteszik.

(8) A községi krónikák a nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport nyelvén is vezethetőek./4/

(1) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a saját anyanyelvük használatára a bírósági és az államigazgatási eljárásban.

(2) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosságnak legalább tíz százalékát teszik ki

a/ a büntetőjogi tárgyaláson a vádlott kérelme alapján joguk van arra, hogy a tárgyalást a nemzeti kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén vezessék,

b/ a polgári peres eljárásokban tartott tárgyalásokon a felek egybehangzó kérelme alapján joguk van arra, hogy a tárgyalást az anyanyelvükön vezessék,

c/ a közigazgatási szervek tárgyalásain a jelen törvény 3. §-nak (1) bekezdése alapján járnak el,

d/ jogukban áll kérvényeiket és bizonyítékaikat szóban vagy írásban a saját anyanyelvükön előterjeszteni.

(1) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a saját nyelvükön történő művelődéshez az oktatás minden fokán.

(2) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvét oktatási nyelvként használó iskolákban az oktatás és a vizsgáztatás nyelve az adott kisebbség nyelve. Ez a rendelkezés nem érinti az államnyelv oktatásának kötelességét a Szlovák Köztársaásg minden általános és középiskolájában.

(3) Azon iskolákban, amelyekben az oktatás nyelve a nemzeti kisebbség vagy az etnikai csoport nyelve, a pedagógiai ügyvitelt az oktatás nyelvén vezetik. Az említett intézmények által kiadott bizonyítványok kétnyelvűek.

(4) Az említett iskolák részére a tankönyveket és az oktatási szövegeket az oktatás nyelvén az oktatásügyi minisztérium biztosítja. A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok nyelveit az oktatás nyelveként használó iskolák alkalmazhatják az iskolájuk oktatási nyelvén kiadott olyan tankönyveket is, amelyeket határ menti együttműködéssel szereztek be.

(5) A Szlovák Köztársaság a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvét oktatási nyelvként használó iskolákon kívül a szülők vagy más természetes személyek követelményei alapján biztosítja a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek, valamint a roma nyelv oktatását, és megfelelő mértékben biztosítja a szükséges tankönyveket is.

(1) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van kulturális örökségük megőrzéséhez, fejlesztéséhez és a további nemzedékeknek történő átadásához.

(2) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak a kulturális önazonosságuk megőrzése céljából jogukban áll szervezeteket, egyleteket és intézményeket alapítani. Ezek tanácskozási nyelve az adott nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport nyelve. Belső ügyvitelüket az adott nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport nyelvén vezetik. A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a jelen rendelkezés (1) és (2) bekezdése értelmében végzett tevékenységük támogatására, megfelelő mértékű hozzájárulásra az állami költségvetés és a közalapok eszközeiből.

(1) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a véleménynyilvánításhoz, az információk megismeréséhez és átadásához a saját anyanyelvükön az állami hatóságok beavatkozása nélkül és az országhatárokra való tekintet nélkül.

(2) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjai nem lehetnek kitéve a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás alapján diszkriminációnak a tömegtájékoztató eszközökhöz való hozzájutásban.

(3) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a saját anyanyelvüket alkalmazó tömegtájékoztató eszközök létesítéséhez és használatához.

(4) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a létszámukkal arányos megfelelő mértékű műsoridőre a közszolgálati rádióban ^/5/ és a közszolgálati televízióban.^/6/

(5) A rádió- és televízióadás a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön történik mind országos, mind pedig regionális szinten.

(6) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak jogukban áll a saját anyanyelvükön hangfelvételeket és audiovizuális műveket készíteni mind a gyermekek, mind a felnőttek számára.

(7) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok szükségleteit szolgáló időszaki és alkalmi sajtótermékek az ő nyelvükön jelennek meg.

(8) Azon községekben és felsőbb szintű területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosnak legalább a tíz százalékát képezik, a nyilvánosságnak szánt alkalmi kiadványokat, a képtárak, múzeumok, könyvtárak katalógusait, a mozik, színházak, hangversenyek és egyéb kulturális rendezvények műsorait az ő anyanyelvükön is kiadják.

(9) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van arra, hogy képviselve legyenek azon tanácsokban, amelyek a törvénnyel összhangban a közszolgálati rádió ^/7/ és a közszolgálati televízió ^/8/ szabadsága és pluralitása szavatolása céljából lettek létrehozva.

(10) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoport tagjainak a jelen rendelkezésben említett tevékenységei támogatása céljából joguk van megfelelő hozzájárulásra az állami költségvetés vagy a közalapok eszközeiből. A támogatás megítélésekor a létszámarányukból kell kiindulni.

(1) A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok tagjai a magánjellegű kapcsolataikban és a kulturális rendezvényeken a fegyveres erőknél is használhatják a saját nyelvüket. Ez nem érinti az államnyelvnek mint vezénylési nyelvnek használatát a fegyveres erőknél és a fegyveres testületekben.

(2) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a tűzoltó testületek a nemzeti kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén is vezethetik az ügyvitelüket és az adott lehetőségeknek megfelelően a nemzeti kisebbség vagy az entikai csoport nyelve is a vezénylés nyelve lehet. A jelen törvény 3. §-nak rendelkezései a községi rendőrségre is vonatkoznak.

(1) A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van saját anyanyelvük használatára a gazdasági és a társadalmi életben.

(2) Az egészségügyi és szociális létesítményekben a személyzet és a páciensek érintkezése korlátozás nélkül folyik a nemzeti kisebbségek vagy etnikai csoportok nyelvein is. Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, az egészségügyi és szociális létesítmények nyilvánosságnak szánt és szakmai tájékoztatásait, valamint az egészszégügyi felvilágosítást a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén is közzéteszik. Ezekben a létesítményekben az állásba történő felvételkor előnyben részesülnek azok az érdeklődők, akik a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelveit is bírják. Ez a követelmény nem tekinthető a további szakemberek hátrányos megkülönböztetése megnyilvánulásának.

(3) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a nyilvánosság tájékoztatását célzó nyilvános feliratokat, értesítéseket és reklámokat a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve roma nyelven is feltüntetik. Az említett községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben a biztonsági előírásokat a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein is kiadják, illetve a biztonsági előírásokat és feliratokat is feltüntetik a kisebbségek nyelvein.

(4) A fogyasztó védelmének érdekében az olyan községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, az árusított vegyszerek, gyógyszerek és élelmiszerek használati utasításait az érintett kisebbség vagy csoport anyanyelvén is mellékelik.

(1) A jelen törvényben rögzített jogok zavartalan gyakorlásának feltételeit az állami szervek és állami szervezetek, a közigazgatási szervezetek, valamint az önkormányzati szervek biztosítják.

(2) A jelen törvény hatályba lépésének napjával érvényüket vesztik mindazok a nemzeti kisebbségi nyelvek és etnikai csoportok nyelveinek használatára vonatkozó jogalkotási normák, tilalmak és korlátozások, amelyek ellentétben állnak a jelen törvénnyel.

(3) A jelen törvény hatályba lépésével érvényét veszti valamennyi olyan korlátozó kikötés, amely a vállalkozó jogi személyek és magánszemélyek belső előírásaiban a nemzeti kisebbségek vagy etnikai csoportok nyelveinek használatát kizárja vagy korlátozza.

(4) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosnak legalább tíz százalékát teszik ki, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995 T.t. számú törvénye 3. §-nak (1), (2), (3) és (5) bekezdéseit, 4. §-nak (1), (3) és (4) bekezdéseit, 5. §-nak (3), (6) és (7) bekezdéseit, 7. §-nak (1), (2) és (5) bekezdéseit, 8. §-nak (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdéseit, a 10. § első bekezdését és a 11. § első bekezdését nem alkalmazzák. Ezek helyett a jelen törvény rendelkezéseit alkalmazzák.

(5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995 T.t. sz. törvénye 5. §-nak (4) bekezdése a következőképpen módosul: "A regionális vagy helyi televízióállomások, rádióállomások és rádióberendezések a műsoraikat államnyelven közvetítik, kivételt képeznek az említett állomásoknak és berendezéseknek a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok számára történő műsorközvetítései. Az ilyen adások a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történnek."

(6) Érvényét veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995 T.t sz. törvényének 10. §-a.

A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

• Utalások
  1/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 6. cikkének 2. bekezdése, 33. cikke és 34. cikke
  2/ A 154/1994. Tt sz. törvény 16. §-a
  3/ A 300/1993. Tt. sz. törvény 2. §-nak 1. bekezdése
  4/ A községi rendszerről szóló 369/1990. Tt. sz. törvény 4. § (3) bekezdésének a/ pontja
  5/ A szlovák rádióról szóló 270/1993. Tt. sz. törvény 5. §-a
  6/ A szlovák televízióról szóló 271/1993 Tt. sz. törvény 3. § a
  7/ A 270/1993. Tt. sz. törvény 7. §-a
  8/ A 271/1993. Tt. sz. törvény 7. §-a, a rádió és a televíziós adás üzemeltetéséről szóló 268/1993. Tt. sz. törvény 10. §-nak (3) bekezdése.
  9/ A fogyasztó védelméről szóló 634/1992. Tt. sz. törvény, az élelmiszerről szóló 152/1995. Tt. sz. törvény 9. §-a.
• Megjegyzés: A fenti tervezet a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájából, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményből, a Csehszlovák Köztársaság nyelvjogának alapelveiről szóló 122/1920 Tt. sz. törvényből, valamint az 1926. évi 17. Tt. számú, az 1920. évi 122. Tt. számú alkotmánytörvény végrehajtó kormányrendeletből indul ki.

Vissza a tartalomhoz