Nyílt levél az Európai Unió és a NATO-országok kormányaihoz

Szlovákiában 1996-ban már nem csupán a parlamenti demokrácia és a jogállamiság került veszélybe, de leépülőben van a demokrácia többi intézménye is, és nagy ütemben folyik a kultúra államosítása.

A kormány az alapítványokról szóló törvénnyel átvette a civil szféra egyik legfontosabb intézménye fölötti ellenőrzést, napjainkban pedig a múzeumokat, könyvtárakat és a színházakat helyezte állami intendatúra alá.

Szlovákia minden vonatkozásban elindult az új totalitarizmus felé vezető úton, amelynek végcélja a centralizált államhatalom és kihelyezett intézményei jogkörének megerősítése, az autonóm cselekvés felszámolása, az önkormányzatiság állami felügyeletének biztosítása és a szubszidiaritás elve érvényesülésének a megakadályozása.

Ebben a folyamatban a számbelileg kisebbségben élő magyar közösség a végveszély felé sodródik.

A magyarság kultúráját akkor érte a felszámolására irányuló legnagyobb csapás, midőn 1995-ben az állampolgári jogon kijáró állami támogatást a minimumra szűkítették, ugyanakkor a szlovák kulturális intézménynek — a Matica slovenskának — folyamatosan emelik az állami költségvetési támogatását. A magyarságnak eddigi kulturális intézményei vagy megszűntek, vagy a megszűnés határára kerültek. Ma egy szlovák nemzetiségű állampolgár a nemzeti kultúrájára az állami támogatás többszörösét kapja, mint a magyar nemzetiségű polgártársa. Az utóbbi időkig a szlovákiai magyarságnak megmaradt két hivatásos színháza, de ez év nyarán e két színház is elveszítette jogi önállóságát, közvetlen államhivatali irányítás alá került, államosították vagyonát, beleértve azt is, melyet magánadományokból gyűjtött.

A magyarság identitásának megőrzését továbbá fenyegeti az államnyelvről szóló törvény. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa pedig szeptember végén hozott törvényt arról, hogy az ország lakosságának 12 százalékát kitevő magyarság képviselői az eddigi szabályzástól eltérően ezentúl a parlamentben nem szólhatnak anyanyelvükön.

A magyar tannyelvű iskolák zöme (kb. 98 %) állami igazgatás alatt áll. Törvény korlátozza az iskolák önkormányzatainak jogkörét, ami azt jelenti, hogy az állami hivatal utasítására az iskolaigazgatót minden indoklás nélkül tisztségéből leválthatják. Ennek már eddig is több példája volt, oly esetekben, mikor az igazgató szembeszegült az állami hivatal identitást elnyomó rendelkezésével. Legújabban már a magyar iskolákban az osztálynaplót sem lehet vezetni a tanítás nyelvén.

Életbe lépett az 1990-ben hozott demokratikus közigazgatást átszervező és korlátozó törvény is, amely jelentősen korlátozza a magyarság eddigi részvételét a helyi vagy regionális igazgatásban. Eddig 17 államigazgatási egységben többségben éltek magyarok. Az átszervezés óta már csak két olyan igazgatási terület — a 79 járásból kettő — maradt, ahol a magyarság aránya meghaladja az 50 százalékot. Ennek messzemenő negatív kihatása lesz a demokratikus választójog érvényesítésére. Szlovákiában ezek a folyamatok nem csupán a demokratikus elvekkel nem egyeztethetők, hanem ellentétes a korlátozott, de némi jogokat biztosító alkotmánnyal is, sértik a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között megkötött alapszerződés elveit, valamint ellentmondanak az európai biztonsági és stabilitási érdekeknek. A kialakult helyzet ellentétes mind a NATO bővítése érdekében tett törekvésekkel, mind pedig az Európai Unió azon szándékával, hogy fokozatosan integrálja a közép-európai térség országait.

Tiltakozó nagygyűlésünk ezért nem csupán a demokráciát korlátozó és az alkotmányt sértő intézkedések ellen emeli fel szavát, hanem figyelmeztet arra is, hogy a szlovákiai folyamatok következtében nő a társadalmi feszültség, és ez veszélyezteti az európai biztonságot.

Komárom, 1996. október 5

A nagygyűlés résztvevői nevében

. Vissza a tartalomhoz